Egy szívdobbanás, egy Magyarország

2021. június 14. 7:30

Constantinovits Milán
Mandiner
A BLM belekeverésével világpolitikai mocsárba rángatták be a futballt, aminek épp a helytállásról, a nemzeti összetartozás fontosságáról, a csapatszellemről kellene szólnia.

Letérdelni, le nem térdelni – az utóbbi hetekben a foci-Eb-t mesterségesen generált politikai hisztéria lengte körül. Az ok roppant prózai: a tengerentúlról begyűrűző BLM-buzgalom nem csak a történelem újraértelmezésére, a klasszikusok átírására és a nyelvhasználat megreformálására törekszik, hanem

erkölcsi kötelességnek maszkírozva saját jelképiségét is rá akarja kényszeríteni Európára.

Az elmúlt egy év ámokfutása (amerikai szobordöntögetés és Magyarországon ízlésficamos szoborállítás) nyomán ezen kevéssé kellene meglepődnünk, talán ami most súlyosabb, hogy kontextusától függetlenül akarja ráerőltetni a BLM saját gesztusnyelvét a futball világára.

A letérdelés ebben a koordináta-rendszerben egyértelműen politikai állásfoglalás, a szónak abban az értelmében, hogy nem a gyűlölettel szembeni tiltakozást fejezi ki, hanem a BLM céljaival való azonosulást. A rendőri erőszak elleni protestálásból öncélú társadalomformáló mozgalommá torzuló Black Lives Matternek pedig semmi keresnivalója a stadionokban. (Ahogyan természetesen a gyűlöletnek sem.) Helyesen döntött tehát az MLSZ, amikor a tiszteletadás és kölcsönös megbecsülés kifejezésére más módot talált, és nem állt be a megfelelési kényszerben egymásra licitáló sportklubok és szövetségek sorába.

A magyar döntést, ahogy az várható volt, néhányan az ellenzéki oldalon nehezen bírták feldolgozni,

így Erzsébetváros kiváló kormányzójának, Niedermüller Péternek sem ment. A magyar-ír meccs után (ír térdelés, szurkolói füttykoncert, magyar állva maradás) úgy fogalmazott minden Zeneiskola teljhatalmú ura, hogy „na, pontosan ezért nem érdekel engem a magyar válogatott, szégyellhetjük magunkat. Ma este Budapesten jobb volt írnek lenni...” Mindezt ama kontinenstorna előtt, ahol végre négy év után a magyar válogatott újra versenybe szállhat. Niedermüller patrióta elkötelezettségét mondjuk, nem először bizonyította, Trianon napján például képes volt arról értekezni, hogy a „nemzeti indíttatású tananyagok” milyen károsak is.

Szóval a BLM belekeverésével jó kis világpolitikai mocsárba rángatták be a futballt, aminek épp a helytállásról, a globalizálódás korában a nemzeti összetartozás fontosságáról, a csapatszellemről kellene szólnia. A sors azonban úgy hozta, hogy a térdeléses iszapbirkózást felülírta a harmadik nap drámája. A Dánia-Finnország mérkőzésen Christian Eriksen tragédiája, majd csodával határos megmenekülése visszarángatott minket az emberi érzések, a szolidaritás, a sportszellem már-már elfeledett világába.

Minden jóérzésű futballrajongót megérintettek a történtek (Bognár Györgyöt most hagyjuk), és rávilágítottak arra, hogy

a játék ősmagva valahol az emberi lelkek küzdelme, olykor összekapkodása, közösségvállalása,

és nem pedig a kicsinyes politikai haszonszerzés. 

Nekünk, magyaroknak pedig különösképp fontos visszatalálnunk a futball lényegéhez, hiszen a nemzet egyesítéséért, a társadalmi minimumért szinte semmi sem tett többet az utóbbi években, mint a 2016-os Európa-bajnokság. Az ország egy szívdobbanásban sűrűsödött össze, és ez a katarzis most is előttünk áll. Pár nap, és most is pályára lépnek legjobbjaink, így egy dolgot tehetünk: teljes lélekerővel a nemzeti tizenegy sikeréért szorítunk. Hadd legyen végre egy közös élményünk! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Összesen 36 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A Soros-banda, a Rothschild szemmel látható, küldött ügynöke.
Mindent, a futballt is alárendelnek a Rothschild menekülési útvonalának kiépítéséhez: BLM, Antifa, média, egyetemek, Hollywood, ecetera: mind erről szól. Hogyan ússzák meg a genetikai bűnözők, amit a világ ellen elkövettek.
A 24. órában vannak, ennek a bizonyítéka, hogy mára a teljes totális háborút kezdték el: a fehér keresztény kultúra eltörlése ennek legbiztosabb jele.

De: őket, nagy valószínű, SOSEM TUDJÁK LEGYŐZNI.
Ha Európa megbukik, ők teszik a dolgukat és alkalomadtán ők fogják felszabadítani a hitéből kiirtott kontinenst:
https://www.youtube.com/watch?..
"...Az identitás büszkesége
Orgullo de identidad
Mennyei vagyok
Soy celeste

Mennyei vagyok
Soy celeste

Mennyei vagyok
Soy celeste

Mennyei vagyok
Soy celeste

Mennyei vagyok
Soy celeste

Mennyei vagyok
Soy celeste

Mennyei vagyok
Soy celeste

Mennyei vagyok
Soy celeste"

Csatlakozom a megállapításodhoz:
Oscar Tabarez, Uruguayban a dél-afrikai viadalról hazatérő csapatot világbajnokokhoz méltó fogadtatásban részesítették, az utcákon mámorban ünneplő tömeg előtt megszólaló Maestro szűkszavúan és szerényen annyit mondott:

"A jutalom maga az ösvény."
Tabarez nem titkolta, miben rejlik Uruguay ereje,
EZT A MAGYAR ISKOLÁKBAN IS TANÍTANI KELLENE
figyelembe véve Magyarország siralmas önismeretét, és az identitás hiányát - ami az élet legfontosabb pillére.
"Futballtörténelmünk erejére építünk, a pozitív mozzanatokat igyekszünk megismételni. Nem vagyok biztos abban, máshol is tapasztalható-e olyan szenvedély a futball iránt, mint nálunk. Mi az elvesztegetett lehetőségeinket és a sikerhiányt úgy éljük meg, hogy erőt merítsünk belőle. A fiatalok mindig ott vannak közöttünk, egy válogatott játékosomtól hallottam az igazságot – és azt hiszem, jól beszélt –, amely szerint az életben a legfontosabb, hogy a nemzedékek tanítsák egymást, átadják egymásnak tudásukat. És még valami: tudom, hogy ha a játékosaim boldogok a pályán, én is nagyobb eséllyel hozok jó döntést a mérkőzés folyamán. Tisztában vagyunk a korlátainkkal, a jellemünkkel, és nem is hiszünk magunkról többet, mint akik vagyunk. Így volt ez 1950-ben, a vb-győzelem idején és 2010-ben, a negyedik hely évében is. Van egy közismert dalunk, amelynek egyik sora így szól: »Sohasem vagy esélyes, mindig hátulról indulsz.« Ez a mi filozófiánk, ebben hiszünk."
A Rothschild-Soros-hatalom ennek a lerombolását hajtja végre - már ahol engedik, mint pl. az EU területén.

A MAGYAROCK nevű hazafias startup meg a kínaipiacon veszi a magyartermékmagyarmunkahely hazaffyas és kurvadrága sportcuccokat, amit a hiszékeny és naív NER-esek meg is vesznek.

Szal ezek még egymást is átverik, ha pénzről van szó.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés