A Malaysia Airlines Boeing 777-200 ER típusú repülőgépét Délkelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat 2014. július 17-én.
Kolosszális jelentőségű tényeket titkol el az Egyesült Államok a 2014-ben Délkelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító ügyéről, mert nem adja ki az ebben az időszakban készített műholdas felvételeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai tanácskozáson.
„Vagyis kolosszális jelentőségű tényeket titkolnak el”
„Mindeddig makacsul, kategorikusan megtagadták, hogy rendelkezésre bocsássák a 2014 júliusában, a malajziai Boeing katasztrófája idején készített műholdas felvételeiket. A napokban a holland bíróság egyenesen közölte: többé már nincs arra remény, hogy az amerikaiak rendelkezésre bocsássák ezeket a felvételeket, a bíróság számára ez a kérdés lezárult” – mondta ki Lavrov a Jevgenyij Primakov néhai kémfőnökről, külügyminiszterről és kormányfőről elnevezett előadássorozaton. „Vagyis kolosszális jelentőségű tényeket titkolnak el” – tette hozzá, de nem bocsátkozott részletekbe.
A Malaysia Airlines Boeing 777-200 ER típusú repülőgépét Délkelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat 2014. július 17-én. A gép a levegőben darabokra tört és lezuhant, a fedélzeten lévő mind a 298 ember – köztük 196 holland állampolgár – életét vesztette. A hollandiai Schiphol bíróságán tavaly márciusban, a vádlottak távollétében kezdődött meg az MH17-es járatszámú utasszállító elleni támadás ügyének előzetes, a héten pedig az érdemi tárgyalása.
Az ügyben három orosz és egy ukrán állampolgár ellen emeltek vádat, akik a donyecki szakadárok oldalán harcoltak az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusban. Oroszország tagadja, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.
Genfi csúcstalálkozó
Előadásában Lavrov közölte, hogy Moszkva nem vár áttörést Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök június 16-án esedékes genfi csúcstalálkozójától. Álláspontja szerint ugyanakkor a két legnagyobb atomhatalomnak szüksége van arra hogy a legmagasabb szinten vitassa meg, miben lát a maga számára fenyegetést.
Az orosz diplomácia vezetője kifejezte reményét, hogy az amerikai fél a csúcs előkészítésekor figyelembe veszi Moszkva érdekeit és, „az elmúlt évek hibáját” kijavítva, eltekint attól, hogy kizárólag „a hegemóniára törekvés álláspontjából” próbáljon meg tárgyalni. Úgy vélekedett, hogy a kétoldalú kapcsolatokat rendezni kizárólag az egyenrangúság, a kölcsönös tisztelet és a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartásával lehet.
Közölte, hogy a csúcstalálkozónak nincs papíron rögzített napirendje. Elmondta, hogy a hadászati stabilitás ügyében Moszkva és Washington között „intenzív” a kapcsolattartás.
Lavrov szerint az orosz fél azt szeretné, hogy ezt a témakört átfogóan közelítsék meg, és hogy a tárgyalások során minden olyan nukleáris és nem nukleáris, támadó és védelmi fegyverzetet vegyenek figyelembe, amely erre az egyensúlyra hatást gyakorolhat. Az amerikai fél ezzel szemben csak a nukleáris triád néhány aspektusának megvitatásában érdekelt.
A külügyminiszter elmondta: a csúcson az orosz fél emlékeztetni fog arra a korábbi javaslatára, hogy hirdessenek moratóriumot a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris fegyverek európai szárazföldi telepítése ügyében, valamint hogy ennek betartását mind Kalinyingrádban, mind pedig a romániai és a lengyelországi amerikai rakétavédelmi objektumokban ellenőrzésnek vessék alá.
Hangot adott bizakodásának, miszerint a csúcson szó esik majd a kiberbiztonság kérdéséről is. Azt mondta, hogy az orosz és az amerikai fél konszenzusra jutott az amerikai JBS húsipari vállalat és a Colonial Pipeline gázvezeték ellen – Washington szerint orosz hackerek által – intézett kibertámadás ügyében, ami a párbeszéd folytatásának alapja lehet.
Orosz-német kapcsolatok
Lavrov elmondta, arra számít, hogy a német parlamenti választás nyomán fennmarad majd a Moszkva és a Berlin közötti párbeszéd folytonossága, Angela Merkel 16 évig tartó kancellársága tanulságainak figyelembe vételével. A tárcavezető szerint hazája együttműködésre és normális kapcsolatokra törekszik Németországgal, de ehhez arra lenne szükség, hogy Berlin „tárgyalóképes” legyen.
Hangsúlyozta, hogy Moszkva méltányolta az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni támadások ügyében tanúsított, egyébként a szerinte saját alapvető érdekekben gyökerező német magatartást. Meglátása szerint a vezeték körüli küzdelem még nem zárult le, mert Washington az orosz-ukrán tranzitszerződés 2024-ben esedékes lejárta után is biztosítani kívánja Kijev számára a bevételhez jutás lehetőségét.
(MTI)
Kép forrása: MTI / EPA / Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
A széfből drágakövek is előkerültek egy 2019-es házkutatás során.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
A szakértő szerint a helyi szolgáltatóké most már a felelősség.
Dimitro Kuleba szerint Kijevben mindenki azért imádkozik, hogy Orbán Viktor elveszítse a választást.
Az orosz elnök megtartotta évértékelő sajtótájékoztatóját.
A rendőrség emberölés bűntett kísérlete miatt folytat eljárást.
Összegyűjtöttük a szezon kihagyhatatlan köteteit: Jókai Mór elfeledett titkaitól a világhírű filmgyárosokig, Agatha Christie vérfagyasztó adventi rejtélyeitől a legújabb magyar űrhajósig. Karácsonyi könyvajánlónk!
