A vuhani teóriák

2021. június 10.
Az utóbbi hetekben egyre többen egyre magasabb szinten vetik fel a laborból szökött koronavírus elméletét. Vajon mennyire megalapozott felvetés ez, és mivel járna, ha beigazolódna?

Nagy Márton írása a Mandiner hetilapban.

„Egy legkésőbb 2020. december 31-ig bekövetkező biológiai terrorcselekmény vagy biológiai hiba egymillió halálesethez vezet majd hat hónap alatt.” Az állítás nem egy ősi jóslat, hanem egy négy évvel ezelőtti fogadás szövege: Martin Rees, a Princetoni és Steven Pinker, a Harvard Egyetem professzora próbálta még 2017-ben megtippelni a jövőt az erre szakosodott Longbets.org segítségével. Habár a tételmondatban megfogalmazott határidő fél éve lejárt, az eredményhirdetés még várat magára. Továbbra sem sikerült ugyanis minden kétséget kizáróan cáfolni vagy igazolni a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult koronavírus teóriáját. Ha bebizonyosodna, hogy laborszökevényről van szó, Rees nyerné a fogadást, ellenkező esetben Pinkernek kellene 400 dollárt adományoznia jótékony célra.

A laborból elszabadult vírus teóriája nem új keletű: sokan már a járvány kirobbanásakor felvetették, tudniillik a Vuhani Virológiai Intézet relatíve közel helyezkedik el az elsőként regisztrált fertőzési gócpontokhoz. Ezt akkoriban a legtöbben egyszerű összeesküvés-elméletnek bélyegezve söpörték le az asztalról, napjainkban azonban már az Amerikai Egyesült Államok elnöke és számos neves tudós is hihető alternatívának tartja a korábbi konteót, s alapos kivizsgálást szorgalmaz. Kína nem mondható partnernek ebben, ami érthető is: ha bebizonyosodna, hogy nem zoonózis által indult útjára a világjárvány, az aláásná Kína nemzetközi reputációját.

Védőruhába öltözött alkalmazottak a Jade Boutique szálloda épülete előtt Vuhanban az év elején. <br> Fotók: MTI / EPA / Roman Pilipej

Ma már neves tudósok is hihetőnek tartják
Alapvetően két teória létezik, mely szerint nem természetes úton tört ki a koronavírus-pandémia. Ezeket mindenképp érdemes különválasztani, mert az egyik megvalósulása gyakorlatilag lehetetlen, a másiknak pedig bár nagyon kicsiny, nem elhanyagolható a valószínűsége.

Az előbbi teória a laboratóriumban, tudósok által kreált vírusról szól. Az ebben hívők leginkább arra alapozzák érveiket, hogy a SARS-CoV-2-höz legközelebb álló vírusvariáns genetikai kódja, mely a járvány előtt ismert volt a tudósok előtt, 96 százalékban egyezik a pandémia okozójának kódjával. Ez laikusként kísérteties hasonlóságnak tűnhet, ám összehasonlításképp látni kell, hogy az ember és a csimpánz genetikai kódja között mindössze 2 százalék a különbség – s a tudomány egyelőre nem tart ott, hogy a csimpánzokból embert faragjon. Így a génszerkesztett koronavírus elmélete továbbra is leginkább csak konteóként állja meg a helyét.

A második teória ennél sokkal életszerűbb: ez is hangsúlyozottan valószínűtlen, mégsem mondható lehetetlennek. E szerint a pandémiát okozó vírus természetes úton fejlődött ki, a vuhani kutatók gyűjtötték be és tanulmányozták a laboratóriumukban. Ezt követően az elképzelés szerint valamilyen emberi hiba vagy mulasztás folytán kijutott a környezetbe – innentől pedig mindannyian jól ismerjük a történetet. Fontos ismét hangsúlyozni, hogy ezen eshetőség alátámasztására sem áll rendelkezésre semmilyen bizonyíték, elméleti síkon azonban elképzelhető eredettörténetről van szó.

Nyitóképen: Biztonsági őr a Vuhani Virológiai Intézet épülete előtt idén januárban. Fotó: MTI / EPA / Roman Pilipej 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés