Segítünk a válaszban, ez a két ország magáénak tudhatja Európa legerősebb digitális pénznemeit. Ukrajna és Svédország a legérettebb európai piacnak számítanak a központi bankok által támogatott digitális pénznemek tekintetében, melyet világszerte a pénz jövőjeként emlegetnek. Hitelesebb alternatívája lehet a már ismert kriptovalutáknak, mint például a Bitcoin.
A Bitcoin, az Ethereum és más kriptovaluták elképesztő felemelkedése veszélybe sodorta a globális pénzügyi struktúrát. A bankok attól a kockázati tényezőtől tartva, hogy elveszítik az irányítást a magán, és még szabályozatlan digitális valuták tengerén, a tettek mezejére léptek. Világszerte 60 központi bank fejleszti saját „hivatalos” státuszú digitális zsetonjait.
A központi bank által támogatott digitális pénznemnek jelenleg két típusa készül: a fogyasztók és vállalatok pénzneme, valamint a bankközi tranzakciók pénzneme.
A PwC szakértői készítettek egy jelentést a kiskereskedelemre összpontosító digitális pénznemek elsőosztályú referenciájáról. A jelentés elkészítéséhez felhasználták a jegybanki weboldalak adatait, valamint az Atlanti Tanács, a nemzetközi sajtó és a Google trendjeit, hogy betekintést nyerjenek a különböző valutákba.
Az elemzésből egy érdekes megállapítás született: Európa legfejlettebb digitális pénznemei nem az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország legnagyobb gazdaságaiban találhatók, hanem Ukrajnában és Svédországban, akiknek dicséretére legyen mondva, a kormány által támogatott kriptovalutáik nyomot hagynak mind a fogyasztói körökben, mind pedig a gazdaságban.
Ukrajna
Ukrajna „e-hrivnyája” Európa legérettebb digitális fizetőeszköze. Az érmét az Ukrán Nemzeti Bank 2018 szeptemberében dobta piacra, majd ugyanazon év decemberében, közel 5500 zsetonnal ki is próbálták azt.
A technológia több mint megfelelőnek bizonyult a méretezett terjesztés támogatásához. A kormány jelenleg a „műszakilag megvalósítható” országos bevezetésen dolgozik, amely nem destabilizálja a pénzügyi rendszert.
Svédország
Európában a második és a PwC szerint világszinten a nyolcadik helyen álló svéd Riksbank 2019 óta kutat egy potenciális „e-koronát”, a digitális pénzügy amúgy is erős alapjára építve. Az országban a fizetések kevesebb mint 10 százaléka történik készpénzzel, és hat bankja 2012 óta működtet közös digitális fizetési alkalmazást, a Swish-t.
Az e-koronát 2020-ban tesztelték, a folyamatban lévő megvalósíthatósági tanulmányok pedig a tervek szerint 2022 végén fejeződnek be. A Riksbank 2020 januárjában az Accenture globális szakmai szolgáltató cégtől kért támogatást, hogy segítsen megtervezni a javasolt e-korona fogyasztói szempontokat.
„A mai napig Svédország a legmagasabb szintű technikai betekintést nyújtotta digitális valuta projektjébe” – mondta Sureau.
Globális áttekintés
A digitális valutákról szóló jelentés első tíz helyezettje: Bahama-szigetek, Kambodzsa, Kína, Uruguay, Ecuador, Kelet-Karib-térség, Dél-Korea és Törökország.
A tanulmány szerint a fejlődő gazdaságok uralják a központi bank által támogatott digitális devizaképet, az új devizákkal járó pénzügyi befogadás miatt.
„A központi bank által támogatott digitális pénznemek közvetlen alternatív megoldások a hatóságok további pénzügyi befogadására irányuló erőfeszítésekhez. Szuverén digitális készpénzként hozzájárulhatnak a jelenlegi monetáris rendszer korszerűsítéséhez, de akár az intézmény nélküli bankok közötti szakadék áthidalásához is” – zárta szavait Adam-Kalfon.
Sajtószabadság ukrán módra. Az indoklás szerint a magyar oldalak álhíreket terjesztettek az ukránok „terrorista tevékenységéről”, gúnyolták Ukrajna támogatását és kritizálták a szankciós politikát.
Felfoghatatlan. A svédországi szervezett alvilág bandaháborúiban tinédzser lányokat bérelnek fel gyilkosságokra.
Újabb orosz előrenyomulási kísérleteket várnak Kijevben.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
Olyan listákat vezet Svédország, melyeken senki sem akar első lenni. Varga Mátyás Zsolt írása.
Nem indul könnyen Macron frissen kinevezett szövetségesének a miniszterelnöksége. Körülbelül 800 ezer embert várnak a csütörtöki tüntetésekre.
A magyar középpályás remek gólpassza az Atlético Madrid elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen nem a véletlen műve. Szoboszlai Dominik tavaly januárban már „előhúzta” ezt a figurát a zsákból.
