Závecz: egy százalékkal vezet a baloldal a Fidesz előtt

A Závecz Research Kutatóintézet legfrissebb kutatása szerint továbbra is szoros a verseny a hat együttműködő ellenzéki párt és a Fidesz–KDNP között. Április óta mindkét politikai erő növelni tudta támogatottságát: a kormánypártok 37-ről 39 százalékra, az ellenzék 39-ről 40 százalékra – idézi a felmérést az Index.

Mint az idei év minden hónapjában, most is úgy értelmezhető a két politikai oldal versenye, hogy kiegyenlített, eldöntetlen, hajszálnyi ellenzéki többlettel. A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt szavazói kitartóak, ebben a szituációban sem állnak oda sem a kormánypárthoz, sem az ellenzékhez, az 1-1 százalékos táboruk stabil. 

Szoros verseny

A biztos választók körében is rendkívül szoros a két politikai oldal versenye, az ellenzéki lista 50 százalékon áll, a kormánypártoké 48 százalékon. 

Az elmúlt hónapban is egy kicsivel emelkedett a Jobbik támogatottsága a teljes választókorú népességen belül, 12-ről 13 százalékra. A pártok rangsorát a Fidesz vezeti, a múlt havival azonos a tábora, 34 százalékos. Az ellenzéki rangsorban a Jobbikot a DK követi, a korábbi hónapokban mértekkel azonos, 11 százalékos támogatottsággal. Az MSZP – elmozdulva a negyedéve tartó 5 százalékáról – lépett egyet előre, most 6 százalék sorakozik fel mögöttük. A szocialisták így utolérték a Momentumot, utóbbi tábora három hónapja változatlan, 6 százalékos. Májusban az LMP 2 százalékon, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékon áll. A párt nélküliek aránya csökkent, most 24 százalék.

A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz a legerősebb, 46 százalékkal. A második helyen a DK áll 18, harmadik a Jobbik, 16 százalékkal. A Momentum és az MSZP az aktív szavazók 7-7 százalékára számíthat. Az LMP ezúttal 3 százalékos ebben a körben, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt az aktív szavazói közegben 1-1 százalékot kapott.

Többen akarnak kormányváltást, de az ellenzékben nem bíznak

A Závecz szerint a választókorú népesség 49 százaléka kormányváltást akar, tehát ez a csoport népesebb, mint az ellenzéki együttműködésre szavazóké. A különbség 9 százalékpont, nagyjából 700 ezer szavazó. Összetételük alapvetően lefedi a magyar társadalomét, az egyedüli sajátosság, hogy az átlagosnál valamivel nagyobb arányban találhatók közöttük fiatalok. Az ellenzék tartalékát jelenthetik, ugyanakkor két nehézség is adódik: passzivitásuk és az ellenzék esélyeire vonatkozó pesszimista véleményük. Mindössze egyötödük tartja biztosnak, hogy elmenne voksolni egy parlamenti választásra, és csak egynegyedük hisz abban, hogy az ellenzék képes lenni megnyerni a választást. 

A mostani kormány maradását 40 százalék szeretné, s majdhogynem mindegyikük ezt ki is fejezi a Fidesz–KDNP listára adott szavazatával. Mindössze a lakosság 1-2 százalékáról mondható el, hogy ugyan a jövő évi választások után is a jelenlegi kormányt kívánja az ország élén látni, de most nem voksol rájuk. Ez a 100-150 ezer választó sem biztos, hogy végül szavazóvá válik – ahogy az ellenzéki tartaléknál –, körükben is alacsony szintű (20 százalék körüli) a részvételi hajlandóság.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt. Illusztráció.