más szempontok mentén választanak, mint amit a bizonytalanok megszólításának igénye diktálna.
Ez leginkább a Jakab-jelenségben érhető tetten.
A Jobbik elnöke ugyan aktivizmusával némileg felhúzta pártját a korábbi mélypontról, ám ennél többet aligha akart elérni az elmúlt hónapok demagóg, parizerrel, krumplival és alpári beszólásokkal operáló parlamenti produkcióival. Azzal pedig tisztában vannak a baloldali „füstös szobákban”, hogy az ő listavezetésével aligha verhető a Fidesz.
Hasonló a helyzet Dobrev Klárával, aki a férje miatt számítana úgymond tehertételnek. A legelutasítottabb hazai politikus, Gyurcsány Ferenc befolyása természetesen megkérdőjelezhetetlen, ezzel számos korábbi cikkünkben is foglalkoztunk, ám az ellenzéknek elemi érdeke, hogy ezt „ne rakja a kirakatba”. Márpedig ha Dobrev lenne a közös kormányfő-jelölt, ezt bajosan lehetne menedzselni.
Bár egy névtelenséget kérő DK-s forrásunk korábban arról számolt be lapunknak, hogy az előválasztáson várható kudarc elkerülése végett többen próbálták az EP-képviselőt lebeszélni az indulásról, olyat is hallottunk, aki azt mondta: „Én nem akarok olyan országban élni, ahol vagy Orbán Viktor, vagy Karácsony Gergely a miniszterelnök.” Vagyis