„Én megszállottja lettem a zenének” – Kovács Kati a Mandinernek

2021. május 15. 8:39
Írta: Sal Endre
Különös életet élhetett, szinte végigrepült rajta, és boldogan tette, hiszen a zene a mindene – vallja Kovács Kati. Életéről és kalandos pályafutásáról beszélgettünk az énekesnővel.

A II. világháború tehet róla, hogy a huszadik század egyik legnépszerűbb énekesnője egy hevesi kistelepülésen, Verpeléten látta meg a napvilágot. 1944-et írtunk: Kovács Kálmán és felesége és a fiúk, a kis Kálmán Egerben élt, ám az ágyúdörgések miatt úgy döntöttek, inkább elmennek Verpelétre. Ebben a szép fekvésű faluban született aztán Kovács Katalin Anna Sarolta,

akiért aztán később Kovács Katiként rajongott az ország – és rajong ma is.

Az énekesnővel beszélgettünk életéről és pályafutásáról.

„Verpeléten a későbbi keresztanyám, Király Annuska és a családja adott nekünk szállást, korábban nem ismertük őket. Ő utána kaptam az Anna keresztnevet mikor 1944 októberében megszülettem. A család amúgy szinte mindig is Egerben élt, azért szinte, mert anyai ágon Baumgartner-nagypapa Ausztriából jött, s ő németül beszélt. Olyannyira, hogy csak szavakat tudott magyarul. Mindig azt mondogatta mosolyogva, hogy én lenni magyar ember” – emlékezik vissza Kovács Kati.

Egerre azt szokták mondani, a templomok városa. Mindez a kis Kovács Katira is hatott, az édesanyja, Baumgartner Margit ugyanis vallásos, temploma járó asszony volt, a három gyereket (időközben ugyanis Éva is megszületett) hittanra is járatta. A II. világháború után voltunk, ami a Kovács család életét is átírta.

„A II. világháború után visszaköltöztünk Egerbe, de nehezen éltünk. Szinte semmink sem volt, de édesanyánk mindent megtett értünk. Persze ekkoriban szinte mindenki egyformán szegény volt Egerben” – folytatja az énekesnő. A szülei aztán elváltak.

Kovács Kati kisgyerekként

boldog volt, amikor a hivatásos teherautó-sofőrként dolgozó édesapját elkísérhette.

Így került egy alkalommal olyan helyzetbe, amit csak később, felnőttként értett meg.  

„Többször is elkísértem apámat. Egy ilyen alkalommal szomorú embereket láttam, akiknek a bútoraik, az egész életük ott volt a teherautó platóján. Valahová vittük őket, s apámon is láttam, hogy szomorú, de sofőrként ez volt a munkája. Csak felnőtt fejjel tudatosult bennem, hogy egy Egerből kitelepített család zötykölődött a teherautón. Utólag jöttem rá, miért volt olyan furcsa, szomorú az az utazás, amit kislányként én egyáltalán nem értettem, csak boldog voltam, hogy apukámmal lehetek a teherautó fülkéjében.”

Nem leszek a játékszered

 

Az általános iskola után az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba járt. Mivel már egészen kiskorától az éneklés vonzotta, nem csoda, hogy az első fellépése is hamar eljött,

az iskolában adott elő többek között egy tiroli jódlit.

De miért pont jódlit? „Kiskoromtól imádtam moziba járni, ám sok pénzem nem volt rá, így általában húszfilléres jeggyel mentem be, ami a mozi egyik szegletébe szólt, ahonnan a vásznat nem is láthattam teljesen. Ott volt egy film, ahol jódliztak, a címére már nem emlékszem, arra viszont igen, hogy nagyon megtetszett.”

A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumot nagyon szerette, a tanárnők közül többen is apácák voltak, de abban a rendszerben ezt nem hangsúlyozhatták, a viseletük is utcai ruházat volt. „Magáztak bennünket, intelligens, okos emberek voltak” – mondja ezzel kapcsolatban Kovács Kati. Aztán, mivel a húgát nem vették fel a Szilágyiba, az édesanyja javaslatára ő ment a húga után a Gárdonyi Géza gimnáziumba, hogy vigyázzon rá. Ekkor már teljesen a zene rabja lett.

„A két testvéremnek is van zenei érzéke, de velük ellentétben én megszállottja lettem a zenének. A rádiókban az új dallamokat kerestem, sikerült például befognom a Novi Sad-i adót, amiről akkor nem is tudtam, hogy Újvidék szerb neve. Kicsit még szerbül is megtanultam, és állandóan a zenét hallgattam, ami fiatalos volt, újszerű, nyugati.”

Volt azonban egy másik szenvedélye is kiskorától, amely szintén egész életében elkísérte,

ez pedig a tenisz.

Egészen kicsi korától kint volt az egri teniszpályán, és az orvosoknak szedte a labdát nagy boldogan. A főorvos urak teniszeztek, ő pedig rohangált a labdák után. Később már ő is játszhatott, persze nem velük. Sok ismert, híres teniszezővel meccselt az évtizedek során, így például a magasan jegyzett profival, Temesvári Andreával is, ám csak kereste a labdát. „Mondtam is neki a meccs után, hogy Andi, legközelebb kérlek, csak azt áruld el, hogy a szervánál melyik sarok felé ütöd a labdát, hogy legalább utána tudjak nézni…”

Best of Kovács Kati

 

Bár mindig is imádta a zenét, benne volt, hogy nem lesz belőle énekes, főleg, hogy a gimnázium után Budapestre akart jönni: az építőipari technikumba jelentkezett, mivel

már gyerekként vonzották a régi épületek, templomok és várak.

De nem vették fel. Szerinte is jobb, hogy így alakult.  Az első Ki Mit Tud?-ra még gimnazistaként jelentkezett, pontosabban az iskola nevezte. Nagyon várta, s úgy érezte, a hangja alapján sokáig eljuthat. Több dallal készült, köztük volt Little Richard egyik száma is. Előadta, majd közölték vele, hogy mehet haza. „Nincs jobb kifejezés nála, egyszerűen kitették a szűrömet az első Ki Mit Tud?-ról. Little Richardot énekeltem, azt mondták, ez nem éneklés, hanem ordibálás, egyáltalán nem divatos. Elment a kedvem az egésztől, akkor megfogadtam, soha többé nem indulok dalversenyen!” – emlékezett az énekesnő. Be is tartotta, ám az édesanyja tudta, hogy a szíve mélyén úgyis ez a pálya izgatja, így 1965-ben, a tudta nélkül benevezte a következő Ki Mit Tud?-ra.

A többit tudjuk, Kovács Kati győzött és országos hírnevet szerzett. És ha már az édesanyja, aki mindig ott állt mellette. Kovács Kati mosolyogva meséli, hogy amikor megszületett az Úgy szeretném meghálálni című országos sláger, kíváncsian leste, mit szól hozzá az édesanyja. Ő a következőket mondta: „Gyönyörű szép ez a dal, de most már fiatalos, tempós dalokat kérek!”

Felvetődik persze a kérdés, nem akartak-e neki a döntéshozók egy jobban megjegyezhető nevet adni a Kovácsnál. Mint kiderült, nem a vezetéknevével, a keresztnevével volt gond. „Bánki László, a Magyar Televízió szerkesztője csak annyit jegyzet meg, a Katalin túl hosszú, meg aztán ott volt korábban Karády Katalin, így lettem végül Kovács Kati.” 

A többi ismert. 116 magyarországi és 25 külföldi önálló lemeze jelent meg,

nála több kislemezt senki sem jelentetett meg itthon, amióta zene a zene.

Az év énekesnőjének választották Németországban és Angliában, a világ számtalan országában turnézott a hosszú évtizedek során. Világsztárokkal lépett fel közösen – például Gianni Morandival –, de olyan is megesett, hogy miatta tették ki a stúdióból a nagy hírű Led Zeppelint.  

„A hamburgi stúdióban találkoztam velük, éppen ment a felvételük, amikor beszólt a stúdióvezető a mikrofonba, hogy gyerekek, lejárt az idő, kifelé, megjött a magyar énekesnő. Kijöttek első szóra, sőt, odajöttek hozzám, hogy megnézzék, milyen is egy énekesnő, aki a Vasfüggöny mögül jött. Ott maradtak és meghallgatták a felvételt is” – emlékezik Kovács Kati.

Egy másik sztorija is van: egyszer Svájcban, Montreux-ban lépett fel egy fesztiválon, éppen próbált az üres színpadon, amikor többen is feljöttek a porondra. Az egyikük léggitározott, a másik légdobolt. „Nem tudtam kik ők, aztán a rendező beszólt, hogy több komolyságot kér a fiúktól. Akkor mondták nekem, hogy a The Who tagjai bolondoztak mögöttem. Akkor még ilyen is előfordulhatott. Később aztán a menedzserhadak szétszakították az együtteseket, elmaradtak az ilyen jópofa mókák.” Arra is büszke, hogy például az Add már, uram, az esőt! című dal alap motívumait Christina Aguilera és Nicki Minaj is felhasználta, ráadásul Aguilera még fel is tüntette az albumán.

Kovács Kati karrierje során csupán egy olyan album volt, amely keserűséget hozott számára, de az sem azért, mert netán rossz volt a fogadtatása. Az 1978-ban megjelent korongról van szó, amely Szörényi Levente és Adamis Anna közreműködésével készült. „Szörényi Levente keresett meg, hogy szeretne egy kicsit más irányba menni, s ő írná a zenét az albumra, Anna pedig a varázslatos dalszövegeket adná hozzá. Emlékszem, a Nagymező utcában sétáltunk és beszélgettünk az együttműködésről. Ott mesélte el azt is, hogy egy rockoperát terveznek Bródy Jánossal, amely István királyról szól majd. Tetszett az ötlet,

de a rendszert ismerve egyből mondtam, ebből baj lesz, Levente.

Nagyon határozott volt, hogy megcsinálják, ugyanúgy az albumot is velem.”

A lemez megszületett, aztán a hanglemezgyár nagyfőnöke a szemébe mondta, amíg ő abban a pozícióban van, ez a lemez agyon lesz hallgatva. A hanglemezgyár ugyanis nem akarta, hogy Szörényi önálló útra lépjen, az Illés ugyanis sikert sikerre halmozott. Még az is megesett, hogy visszaszedték a polcokról a korongot, ám így is aranylemez lett.

(MTI)

Kovács Kati filmezett is, Jancsó Miklós, Mészáros Márta és Bacsó Péter is foglalkoztatta. Szerette a filmezést, hiszen csodálatos emberekkel alkothatott. „Kardos Ferenc filmrendező keresett meg még egészen fiatalon, azt beszélik, amikor meglátott a Táncdalfesztiválon, egyből azt mondta, hogy neki ez a lány kell a filmvásznon.”

Törőcsik Marival is szerepelt egy filmben: felvetjük, hogyan érintette a színésznő halála. „Marival az utolsó pillanatig tartottuk a kapcsolatot telefonon. Nem akartam elhinni, mikor elment… Mindig azt mondta, Kati, ha tudnád, hogy mennyire szeretlek téged? Zseniális színésznő volt, s egyébként remekül énekelt.”

Ugyanígy megviselte Hofi Géza, majd Koós János halála is, hiszen

különleges, humoros triót alkottak egy időben.

Szerinte Hofi és Koós olyan volt számára, mint két báty, sosem felejti el, hogy az Expressz zenekar társaságában bejárták a Balatont. Hofi és Koós vigyázott rá, még akkor is, amikor egy zenészkolléga udvarolni kezdett neki. Ott is közbe léptek a „testvérek”, mert nem tartották jó partnernek az illetőt. „Mindent megtettek egy jó poénért, a szórakoztatás volt a mindenük. Egy esetben például elegánsan, szmokingban sétáltak be a Balatonba a strandolók között, és úgy viselkedtek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Egyszer azt mondta valaki, Hofi Géza azért akart velem dolgozni, mert végre talált egy nőt, akinek van humorérzéke, és nem sértődik meg, ha viccelnek vele.”

Kovács Kati és Koós János

 

Kovács Kati nem irigy természetű: ezt jelzi, hogy több olyan slágert még ma is dúdolnak az emberek, amelyeket neki írtak, ám ő inkább felajánlotta másnak. Például

a Nem vagyok én apáca című számot azért adta oda Zalatnay Saroltának, mert nem tartotta illendőnek, hogy ő énekelje,

miközben a Szilágyi gimnáziumban apácák voltak a tanárai. Az Édes kisfiam című számot is neki írták, s azt is elmesélte, hogyan került a nóta végül Cserháti Zsuzsához. „Nagyon szerettem volna elénekelni, ám egy nap felhívott telefonon Cserháti Zsuzsa. Hosszan ecsetelte, hogy mennyire fontos lenne lelkileg számára, hogy ő énekelhesse el ezt a dalt. Bevallom, meghatottak a szavai, kicsit meg is sajnáltam, így lemondtam a javára. Jól tettem, Zsuzsa egyik legnagyobb slágere lett ez a dal.”

Azt is kevesen tudják, hogy S. Nagy István eredendően neki szánta a Millió rózsaszál című dalt, ám azért került Csongrádi Katához, mert Kovács Kati szerette volna, ha kikerül belőle egy sor. „A vérvörös takaró” kifejezés egyszerűen nem tetszett neki. S. Nagy István végül nem vette ki a szövegből, így került a szám Csongrádi Katához, aki aztán nagy slágert csinált belőle. A Soha se mondd című slágert is Kovács Katinak szánták, ám ő kifejezetten kérte, hogy Hernádi Judit kaphassa meg. „S milyen az élet, évtizedekkel később, mikor egy tévés tehetségkutató zsűrijében szerepeltem, az előválogatón meghallgattunk egy lányt, aki a Legnagyobb hős című számmal nevezett. Nekem tetszett. A többieknek nem, de aztán rábeszéltem őket, hallgassuk meg újra. Továbbmehetett a dal, amelyből aztán óriási sláger lett és ugyebár Hernádi Judit lánya, Tarján Zsófia volt az a bizonyos lány…”

Add már, Uram, az esőt

 

1965 óta jegyzik a pályán Kovács Katit. Rengeteg idő. Ahogy ő fogalmaz,

különös életet élhetett, szinte végigrepült rajta, és boldogan tette, hiszen a zene a mindene.

A magánélete is kiegyensúlyozott, immár 25 éve él együtt a férjével, aki informatikusként dolgozik. Ég és föld a két ember, mégis tökéletesen kiegészítik egymást. Ahogy Kovács Kati fogalmaz, „én állandóan lendületben vagyok, ő nyugodt és kiegyensúlyozott.”

Mindent megadott neki az élet: karriert, szerető férjet, csak gyermeket nem. Erről a témáról hosszú ideig nem tudott és nem is akart beszélni. „Évtizedekkel korábban még nem tudtam beszélni róla, ma már tudok. Mindent megpróbáltam, hogy gyermekem szülessen, sok orvosnál megfordultam, de sajnos nem sikerült. Szerencsére nagy a családom, sok-sok gyerekkel” – mondja Kovács Kati, aki alig várja, hogy a vírus visszaszorulása után újra színpadra léphessen. Hasonló izgalommal, mint egykoron, amikor gimnazistaként jódlizni kezdett az egri iskolában.   

Összesen 109 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Imádom! Vannak tőle bakelitjeim.

A témától függetlenül szeretettel köszöntelek.

Nem jól tudod. Kevered a Koncz Zsuzsával.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés