Az elemzés szerzője szerint le kellett volna mondani a román külügyminiszter találkozóját Szijjártó Péterrel.
Az Adevarul „Magyarország kihúzza a szőnyeget Románia lába alól” címmel közölte a LARICS elemzését. Az Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium (LARICS) szerzője, Paul Gologan arról írt, hogy Románia és Magyarország kapcsolatában az utóbbi években is sok vitás pont volt, a magyar vezetők pedig nem csillapították a kedélyeket, hanem még táplálták a vitákat.
A szerző „pofoncsapásnak” tartja, hogy ugyanazon a napon, amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter Gyulán találkozott Szijjártó Péterrel és a helyi románság képviselőjével, és a kisebbségekkel kapcsolatos problémák kétoldalú rendezéséért szállt síkra, a magyar Országgyűlés megszavazott egy állásfoglalást a Minority SafePack mellett, amely épphogy európai szintre helyezné a kisebbségi kérdések megoldását.
A szerző feltette a kérdést, hogy a román külügy miért nem mondta le Aurescu látogatását, ha tudomása volt, hogy mire készül az Országgyűlés. Gologan hangsúlyozta: a legproblematikusabb a romániai magyarokról kialakulóban levő kép, hiszen, ha a vezetőik szerint a problémáikat meg kell tárgyalni európai szinten, akkor azt jelenti, hogy problémáik vannak.
Nyitóképen: Székely zászlót feszítenek ki a résztvevők az erdélyi székely szabadság napjának budapesti szimpátiarendezvényén a Hősök terén 2020. március 10-én. Illusztráció. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
Megpróbálják újraéleszteni...
Két hete még másról írt a politológus, mint szerdán.
Egy szűk belső kör vette át az irányítást a romániai jogrendszer fölött.
Egy év telt el az érvénytelenített államfőválasztás óta, de a román társadalom még mindig válaszokra vár. A Georgescu-jelenség háttere máig ködös.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Az országok élesen megosztottak abban a kérdésben, hogy Oroszország befagyasztott vagyonát felhasználják-e Kijev megerősítésére.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
