Szellemünk kincsei – figyeljünk a Magyar Elektronikus Könyvtárra! 

2021. május 10. 19:01
Az évszázadok alatt mérhetetlen mennyiségű szellemi kincsünk halmozódott fel, és ezt senki el nem veheti tőlünk: ideje, hogy minél többet rögzítsünk belőlük az informatika eszközeivel.

Írta: Nizalowski Attila

 

Hamvas Béla indítja azzal az egyik írását, hogy amikor el kell majd mennie az árnyékvilágból, leginkább a virágokat fogja sajnálni itt hagyni. Cyprian Norwid pedig az egyik versében egy lengyel emigráns dámáról ír, aki egy szicíliai múzeumban cseréptöredékeket néz, de egyáltalán nem látja azokat a régen élt embereket, akik a „korszakadékból” azt felé nyújtják. Vajon a könyv és a könyvekben rögzített, versekbe, regényekbe és tanulmányokba foglalt ezernyi gondolat helyet kaphat-e a virágok és tányérok mellett?

Gyakran mondogatjuk, hogy sokat veszítettünk az első világháború után. Ám szinte sohasem tesszük hozzá, hogy az évszázadok alatt mérhetetlen mennyiségű szellemi kincsünk halmozódott fel, és ezt senki el nem veheti tőlünk. 

Pedig így van, s három évtizede

az egyik legfontosabb feladatunk, hogy minél többet rögzítsünk belőlük az informatika eszközeivel.

Ha a jogszabályokat, folyóiratokat, könyveket és képeket tartalmazó nagy adatbázisainkat összehasonlítjuk a hasonló külföldiekkel, nincs szégyellni valónk. Kevés olyan ország van ma például a világon, amelyik ezer év törvényeit rendszerbe foglalva tudja nyújtani az interneten. Ráadásul párját ritkító, szerves fejlődés keretében, mert a rendszerezés félezer évvel ezelőtt kezdődött Mátyás 1486-os dekrétumával, illetve Ulászló, Werbőczy és nemes Magyarország Tripartitumával.

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) az Országos Széchenyi Könyvtár egyik virtuális tere. Tudományos, művészeti, szépirodalmi és szakkönyvek elérését biztosítja ingyenesen a felhasználóknak, méghozzá oldalhű (PDF) vagy más könnyebben kezelhető formákban (pl. HTML). A portál fejlesztése 1994-ben indult Drótos Lászlónak, Moldován Istvánnak, Monok Istvánnak és néhány más lelkes és tehetséges könyvtárosnak köszönhetően, hogy aztán az ezredfordulón már havi 60-70 ezer látogatót szolgáljanak ki a szerverei.

A csaknem 22 ezer digitalizált könyvet tartalmazó állomány iránt valószínűleg megnőtt az érdeklődés a járvány idején, hiszen a legnépszerűbb könyveket iskolások keresik. Márciusban az első helyen az Egri csillagok állt 1320 olvasóval. A harmadik helyen Csehov Sirálya 1089, a negyediken pedig Mikszáth Szent Péter esernyője című műve 1017 letöltéssel. A lista második helyezettje az 1244-szer letöltött Biblia hangoskönyv volt.

Nehéz megítélni, hogy a MEK állománya sok vagy kevés. Az iskolások 100-200 könyvvel már olvasottnak számítanak.

Az elmúlt évben 1500 darabbal nőtt az állomány, naponta tehát néggyel.

Ez így rendben lévőnek tűnik, ám ha tárgy szerint nézzük az adatokat, akkor már nem feltétlenül. A szépirodalmi, népköltészeti címek száma 8700, ebből van a legtöbb. Történelemből 4060, filozófiából 730 könyv van fönn. Kottákból ugyanakkor csak 60, csillagászatból és űrkutatásból 76, elektrotechnikából 21, kémiából 62, végül információelméletből – írd és mondd – hat. Nagyságrendi tehát az eltérés a bölcsészet javára, szemben azzal, mint amit gondolnánk.

A MEK-hez hasonló digitális könyvtári adatbázis a Hungaricana, az ADT, a Fortepan, a Manda vagy mondjuk a Bibliotheca Corvina Virtualis, mely korvinákról nyújt átfogó képet. 

Az adatbázisok nyilván versenyeznek egymással az állami támogatásért vagy a piaci elismerésért, de nemcsak ez a jellemző: a „versenytársak” gyakran ugyanannak a szervezetnek a kezelésében állnak, vagy ha nem, akkor is együttműködnek a háttérben a digitalizálandó anyaghoz való hozzáférés, az eszközök gazdaságos felhasználása, illetve az alvállalkozói viszonyrendszer miatt. Az adatbázisok tehát különféle üzleti modelleket is versenyeztetnek, s meglepő, hogy szinte majd minden versenytárs más-más módon működik.

A Magyar Elektronikus Könyvtár fenntartásához bárki hozzájárulhat.

Szerzőként vagy kiadóként műveket ajánlhat fel, olvasóként pedig tagja lehet a támogató egyesületnek, illetve pénzt is utalhat közvetlenül. Elvileg arra is van lehetőség, hogy valaki a saját maga által szkennelt anyagot adja ajándékba, de ez a mai minőségi követelmények mellett már nem tanácsos. Régebben volt még egy különös forma, ami mostanra viszont eltűnt: lehetett kérni valamely mű digitalizálását fénymásolási díj ellenében, s tulajdonképpen így szintén ajándékozás történt, hiszen a szkennelt anyagot publikussá tették. Kiváló lehetőség lenne ez továbbra is az állománygyarapításra – főképp, ha a nevét is kiírnák az adományozónak –, hiszen így akár több tízezer olvasónak adhatna valamit egy másik személy.

Viszont: a MEK felülete mára elavult. Számos olyan információ található a címlapon vagy a menükben, amelyek a könyvtári projektekről szólnak, s a legtöbb olvasónak érdektelenek, a keresés és böngészés viszont nehézkes. Sokat elárul erről, hogy Herman Ottó A madarak hasznáról és káráról című könyvét – melyet minden magyarnak illene legalább egyszer kézbe vennie – mindössze 7500-szor töltötték le. Szemben mondjuk a Corpus Iuris Hungaricival, amelyet – tananyag lévén – 21 ezren. Vagyis meglehetősen célirányosan keresik fel a felhasználók az oldalt, mely a meglévő gazdag leíró adatok ellenére egyáltalán

nem törekszik hatékonyan irányítani az olvasóit újabb kalandok felé.

A történetet bemutató résznél letölthető a MEK fotorealisztikus modellje VRML 2.0 formátumban, amelyet 2001-ben Csáki Gábor Pál készített. A könyvespolcokat mutató egyszerű, 640×480 felbontású VGA grafika (ami akkoriban nagy dolog volt!), valójában már egy évtizeddel korábban létezett. Az egyik jogszabály-nyilvántartó alkalmazás biztosította így a „menüt” az adatbázis elemeihez. Miközben szimpatikus, hogy a portál önmaga „múzeumát” is nyújtani képes, sajnálatos, hogy a korábbi fejleményeket nem említi, mert így a fiatalabb nemzedék nehezen fogja megérteni a technikatörténetet.

A kihívásokról és fejlesztésekről szintén nemigen találni információt a portálon. Már most látszik például, hogy a kétrétegű PDF (kép és szöveg) technológiája nem lesz elegendő a továbblépéshez a kézzel írt vagy a karakterfelismerő programok által rosszul feldolgozott könyvek esetén. Persze nem mi fogjuk eldönteni a jövőt, hiszen magát a PDF-et is a Clinton-Gore elnöki páros „e-gov” programja tette széles körben népszerűvé. Az viszont mégiscsak

izgalmas kérdés, hogy a MEK a Wikipédiához, a Köztérképhez vagy a Fortepanhoz hasonlóan képes volna-e lelkes felhasználókat bevonni

az értékteremtő munkába.

A mai ember mindenhol ott akar lenni és mindennek a részese akar lenni. Talán az ebből fakadó türelmetlenségünk az oka, hogy kevesebbet olvasunk, mint az előttünk járt néhány nemzedék. Pedig a könyv közelebb hozza a régen élt emberek világát, mint Norwid tányérja, és hoz valami szépségeset és üdítőt, mint Hamvas virágai.

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés