Bagdy Emőke, francia jobboldal, múzeumok és mozik – itt az új Mandiner!

Mi viselte meg leginkább az embereket az elmúlt több mint egy évben? Mit gondol A család az család kampányról az ország legismertebb pszichológusa? Ártott-e a pszichológia presztízsének a sok más segítő szakma megjelenése az utóbbi években? A héten címlapos nagyinterjút olvashatnak Bagdy Emőkével, a Polgári Magyarországért Díj idei várományosával, akivel a genderelméletről, hitről és a járvány utáni életről is beszélgettünk. 

„Zsákutcába, értékválságba, morális zuhanásba kerültünk; ha nem térünk vissza az emberszolgáló élettörvény tiszteletéhez, elgépiesedünk, elembertelenedünk” – hangsúlyozza a pszichológusprofesszor.

Vezércikkünkben, az Első karakterben Constantinovits Milán von mérleget a járványkezelésből, kiemelve, hogy ugyan részleteiben lehet kritizálni a kormány járványpolitikáját, „a semmi sem jó” görcsös ellenzéki alapállása sem ma, sem a múltban nem vitte előre az országot”.

Közélet

Csaknem tizenkétszer ellenállóbbak a fertőzéssel szemben azok, akik mindkét dózist megkapták valamelyik koronavírus elleni oltásból. Eközben kérdéses, hogy az egyes oltóanyagok hatékonyságának igazolásához milyen adatokra van szükség. Közélet rovatunkban értelmeztük a kormány által nyilvánosságra hozott, nagy port kavaró számokat.

Nyitnak a mozik, uszodák, könyvtárak, jöhetnek a koncertek, meccsek, színházi előadások, miután négymillióan megkapták az első oltásukat. Így értelmet nyert, azonban rögtön kritikák kereszttüzébe is került a védettségi igazolvány. Összeszedtük, hogyan működik adatvédelmi és gyakorlati szempontból. „Noha az egészségre vonatkozó információ különösen érzékeny személyes adat, a munkáltató kötelezheti a nyilatkozat megtételére a munkavállalót” – mondta lapunknak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

Karácsony Gergely és az ellenzék több más politikusa is nekiesett a kormánynak, miután kiderült, hazánk nem tart igényt az uniós helyreállítása alap visszatérítendő forrásaira. Valóban rendkívül kedvező konstrukcióra mondtunk nemet? Mire lehetne költeni a pénzt? Mások is elutasítják a lehetőséget? Utánajártunk. „2023. augusztus végéig lehet jelentkezni a pénzre; ha éppen kölcsön kell, s ez lesz a legkedvezőbb lehetőség az adott helyzetben, sor kerülhet rá” – mondta lapunknak Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a hitelfelvétellel kapcsolatban. 

„A Magyar Nemzeti Múzeum egy szentély, a tudomány és a hazaszeretet temploma” – fogalmaz L. Simon László író, országgyűlési képviselő, aki az intézmény előtt álló kihívásokról, a múzeumi paradigmaváltás szükségességéről ír publicisztikájában.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója írásában az Orbán-kormányok eddigi válságkezelési receptjeit teszi mérlegre, kiemelve: „bár a baloldal sem itthon, sem nemzetközi szinten nem hajlandó kimondani, Orbán alapvető fordulatot vitt véghez”. 

Külhon & Külföld

Nem enged a magyar kisebbségekkel kapcsolatos elképzeléseiből Gyimesi György; a legerősebb szlovák kormánypárt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) magyar képviselője, akit Külhon rovatunkban kérdeztük Szlovákia aktuális belpolitikai ügyeiről.

2017-ben kudarcot vallott Emmanuel Macron ellen Marine Le Pen. A felmérések azonban azt mutatják, a jövőre esedékes elnökválasztáson meghozhatja gyümölcsét az „ördögtelenítési” politika: egyre többen gondolják úgy, hogy a Nemzeti Tömörülés vezetője komoly alternatíva. Külföld rovatunkban megnéztük, milyen esélyekkel vághat neki a választásnak. 

A nagy egyetemek egyre inkább a progresszista és posztkolonialista ideológiák előőrsei lesznek: a cancel culture a vita halálához, a kritikai szellem megszűnéséhez, a nyelv tönkretételéhez, az ész és az intelligencia halálához, végül nyugati civilizációnk eltörléséhez vezet – fogalmaz Marion Maréchal korábbi francia képviselő, az ISSEP magánfőiskola igazgatója a Mandinernek írt publicisztikájában. „A mérgező elméletek kirekesztő politikai elképzelések alappilléreivé válnak” – olvasható írásában.

Harmincéves lesz idén a független Ukrajna, de nem nagyon lesz mit ünnepelni északkeleti szomszédunknál – Estefán Zsolt, a Hír TV külpolitikai szerkesztője véleménycikkében vet számot az ország helyzetéről.

Precedens & Makronóm

Az elmúlt év történései látványossá tették azt a feszültséget, amely kezdettől fogva létezett az uniós tagállamok bíróságai és az Európai Unió Bírósága között – Precedens rovatunkban Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét kérdeztük az uniós intézmények és a tagállami szuverenitás viszonyával kapcsolatban.

Ha már minden online zajlik, az önkormányzatok miért ne térhetnének át a digitális működésre? – ezt a kérdést járja körül Smuk Péter, az NKE dékánja írásában. 

„A technológia egyre kevesebb társadalmi határt fog tiszteletben tartani, és ma még elképzelhetetlen perspektívákat fog jelenteni pró és kontra” – írja Makronóm rovatunkban Lovászy László miniszteri biztos, az NKE tudományos főmunkatársa a technológia evolúciójával kapcsolatban. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozatában ezúttal Eric Kaufmann kötete következik, aki arról ír, hogy mi lehet a fehér identitás jövője egy változó világban.

A Feminens oldalán Olaj Anettel beszélgettünk, aki elindította az Abortusz.hu oldalt, és gyászfeldolgozást segítő programokat vezet. 

Budapesti történetek kisrovatunkban a kisföldalatti százhuszonöt éves születésnapjáról emlékezünk meg: nem csupán a szárazföldi Európa első metrója volt, hanem a legmodernebb műszaki megoldásokat vonultatta fel. 

Kiss László jegyzetében dédnagyapja háborús élményét eleveníti fel.

A járvány harmadik hullámának csillapodtával filmszínházaink Csipkerózsika-álmukból ébrednek, az újranyitó mozik magyar és nemzetközi filmpremierekkel és nagy dobásokkal várják a közönséget. Élet rovatunkban Forgalmazókkal és mozisokkal beszélgettünk az elmúlt és az előttünk álló időszakról, valamint a felülmúlhatatlan moziélményről.

Filmkritikát olvashatnak az idei Oscar-díjas A nomádok földjéről, a kiállítások közül pedig a II. Fotóművészeti nemzeti szalont ajánljuk. A rovat tárcáját Győrffy Ákos írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rajcsányi Gellért, a mandiner.hu főszerkesztője ír arról, miért jók az egyre gyakoribb városképi viták, és a városépítészet kapcsán miért nem működik már az elefántcsonttornyokból való döntéshozatal.