A moralizálásról szól a mai német politika

2021. április 28. 15:23
A CDU ma „jobb Zöldekként” igyekszik eladni magát, a német politika a médiának való megfelelésről szól, s a sajtó már most úgy óvja a Zöldek kancellárjelöltjét, mint egy „kutyakölyköt” – mondta Werner J. Patzelt, a drezdai egyetem professor emeritusa keddi előadásán. Tudósításunk!

Németország idén a demokrácia ünnepét üli – fogalmazott Werner J. Patzelt politológus professzor kedden, a Magyar-Német Intézet meghívására tartott online előadásában. A drezdai egyetem professor emeritusa a 2021-es választási szuperév legfontosabb kérdéseiről és eddigi tapasztalatairól beszélt a Zoomon; a közel egyórás előadás népes hallgatóságot vonzott.

A Mandineren is sokat foglalkozunk a németországi választásokkal, idén pedig különösen sok figyelmet szentelünk a szövetségi köztársaságban zajló eseményekre. Nemrég Patzelttel is készítettünk egy interjút, ami erre a linkre kattintva olvasható.

Bevezetőjében Patzelt elmondta, hogy

az idei németországi választási év európai léptékben is nagyon fontos választóvonal lehet.

Eddig két tartományi választást tartottak idén az országban, a kereszténydemokraták (CDU) számára egyiken sem születtek hízelgő eredmények. A további idei választásokon, mondta a professzor, a következő egy-két évtizedre szóló döntéseket hoznak majd – persze, ilyen a politika.

A nagy pártok mostani állapotára térve Patzelt elmondta, hogy a legnagyobb reménységnek egyértelműen a Zöldek számít. A CDU számos olyan hibát követett el a múltban, amivel más pártokhoz, többek között az AfD-hez űzte szavazói egy részét. A párt elszocdemesedett, elzöldült és nem képviseli immár a jobboldaliakat. Merkelék emellett egy sor kérdésben, például az atomenergia, az eladósodás, vagy éppen a bevándorlás kérdésében feladta saját politikai kurzusát, egyfajta „jobb Zöldekként” próbálva beállítani magát.

A Zöldek ezzel szemben nagyon fesztelenül képesek voltak megegyezni a kancellárjelölt kérdésében, és úgy tűnik, hogy az olyan fontos témákban, mint a klímasemlegesség vagy a multikulturalizmus, ők tudnak jó válaszokat adni.

Werner J. Patzelt

Koalíciókeringő

A kereszténydemokraták továbbra is kormánypártként tekintenek magukra, és ha muszáj, még kis koalíciós partnerként is belemennek a kormányzásba – jelentette ki Patzelt. Jó példa erre a baden-württembergi CDU, ami most jóformán könyörög a Winfried Kretschmann-féle Zöldeknek, hogy vegye be az új tartományi kormányba. Szövetségi szinten is a Zöldekkel alakítana legszívesebben kormányt Armin Laschet pártja, de ha minden kötél szakad, a szocdemeket (SPD) is megpróbálnák belerángatni az együttműködésbe.

Ez fordítva is igaz: Annalena Baerbockék is a CDU-val alakítanának kormányt, de lehet, hogy a dolog mégsem lesz ennyire egyszerű. Elképzelhető, hogy összbalos (Zöldek–SPD–Linke) együttműködésre lesz szükség a kormányalakításhoz, de ez több csapdát is tartogat a Zöldek számára. A politológus szerint

sok Zöldek-szavazónak valójában nincs problémája a CDU-val,

és ha a párt a baloldal felé kezdene tapogatózni koalícióügyben, az sok választót a kereszténydemokratákhoz hajtana.

Érdekes a szabad demokraták (FDP) szerepe is. A liberális kispárt az utóbbi időben viszonylagos népszerűség-növekedést könyvelhetett el, sok kereszténydemokrata választó ugyanis inkább hozzájuk pártol, mert nem szeretnének CDU–Zöldek együttműködést. Patzelt szerint a szabad demokraták a „komolyan veendő alternatíva” szerepét tölthetik be a szeptemberi Bundestag-választáson. Az AfD szerepe jóval kevésbé egyértelmű. A professzor úgy látja, még a párt sem döntötte el, hogy mit szeretne kezdeni magával – elképzelhető, hogy a „régi” CDU szerepét átvéve inkább egy konzervatív pártként pozicionálja magát, de az is lehet, hogy továbbra is „alternatív” pártként politizál.

Somewhere és anywhere

A kérdés persze az, hogy az elmúlt évek társadalmi változásai Németországban milyen hatással vannak a pártrendszerre. Patzelt szerint a Merkel-korszak legfontosabb öröksége,

hogy a döntéshozatalnál a várható médiavisszhang a leglényegesebb szempont,

a pártok egyébkénti politikai profilja csak másodlagos jelentségű volt – ez figyelhető meg például a bevándorláspolitika kérdésében is.

A hagyományos törésvonalak mellett az utóbbi időszakban egy új társadalmi törésvonal is kialakult Németországban, ami alapvetően határozza meg a jövő német politikáját. A politikatudományban somewhere-ekként és anywhere-ekként hivatkoznak az előbb említett törésvonal két partján álló társadalmi csoportokra – somewhere-nek azokat az embereket nevezik, akik nyelvismeretük, végzettségük vagy szakmájuk miatt egy bizonyos országhoz vagy egy bizonyos helyhez kötöttek; míg az anywhere-ek tulajdonképpen az egész világon bárhol munkába állhatnak képzettségük, mobilitásuk és nyelvismeretük miatt.

Imádja a média és a jómódú elit: Annalena Baerbock az anywehere-ek kedvence. Fotó: David GANNON / AFP

Patzelt úgy látja, hogy a mostani német pártrendszerben csak két olyan erő van, ami egyértelműen képviseli ezeket a csoportokat.

A Zöldek az anywhere-ek pártja, főleg a jómódú polgárság támogatja, amíg az AfD a somewhere-ek szószólója.

Az összes többi párt e két pólus között helyezkedik el. Az SPD feladta a somewhere-eket és felvette az identitáspolitikát, sok szavazót veszítve. A CDU ma részben még a somewhere-ek pártja, de az anywhere-eké szeretne lenni, ezért a professzor szerint másolni kezdte a Zöldeket, hátha így az elitek szimpátiáját is elnyerheti.

A kereszténydemokraták megosztottságát végső soron ez okozza: az átlagos párttagok maradnának a kisembereknél és nem ódzkodnak az AfD-től sem, de ezt az álláspontot ma nem lehet felvállalni a pártban.

Moralizálásról és rendreutasításról szól a német politika

Felvállalni más dolgokat, például a szakszerűséget is nehéz ma a német politikában – fejtette ki Werner J. Patzelt az idei választáson és azután várható politikastílus kérdésére térve.

A mai német politika stílusa rendkívül végletes: egyrészt nagyon meghatározó a populizmus, másrészt viszont minden vita szélsőségesen „átmoralizált”, ezért nehéz azoknak a dolga, akik értékítéletet szeretnének mondani.

A német politikában ma fontosabb a karizma a tárgyi tudásnál

– jelentette ki a professzor. A populizmussal szemben viszont csak a legritkább esetben lépnek fel tényalapú, szakmai vitával, sőt: a politikusok és médiaszereplők szívesebben utasítják rendre vagy oktatják ki az embereket, mint hogy vitatkozzanak velük. A német tévéműsorok ma „a nézők neveléséről” szólnak, ez pedig visszaüthet a választóknál. Az idei választási kampány vélhetően e két stílus jegyében zajlik majd.

Patzelt azonban optimista, szerinte a CDU fontos lépést tett a szakszerűség irányába azzal, hogy Armin Laschetet választotta kancellárjelöltjének a „tőről metszett populista” Markus Söder helyett. Már csak azért is kénytelen végre tartalmi kérdésekről szólni a kereszténydemokraták kampánya, mert Angela Merkel távozásával a CDU többé már nem hegyezheti ki a kancellárjelölt személyére az üzeneteit.

A kérdés persze az, hogy Laschet milyen kancellárjelölt lesz majdt. A pártelnöknek helyre kell állítania a CDU iránti bizalmat, ha a párt minimalizálni szeretné várható veszteségeit, de azt még nem tudni, hogy ez hogyan fog sikerülni. Az sem biztos még, hogy Annalena Baerbock végig jó formában marad-e a kampány során. A professzor szerint

a német média úgy óvja a Zöldek jelöltjét, „mint egy kutyakölyköt”,

és az egyértelmű tárgyi tévedéseit is elnézi, miközben a jobboldali politikusokkal kíméletlenül bánik. Ez Patzelt szerint azzal is magyarázható, hogy az újságírók nagy részének szimpatikus Baerbock, miközben a kereszténydemokratákkal csak kevesen rokonszenveznek, így a zöld kancellárjelöltet nem gyötrik kellemetlen kérdésekkel. Ez viszont nem biztos, hogy örökre így marad.

 

A nyitóképen: Angela Merkel kancellár sajtótájékoztatót tart. Fotó: MICHAEL KAPPELER / dpa-pool / dpa Picture-Alliance via AFP

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az hiányzik még csak Európának, egy bezöldült Németország.

Őrült nagy hiba volt az atomerőművek lebontása és a szeneromuvek megnyitása.
Ez Merkel el ugyanakkora bűne, mint a migránsok hivogatása.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés