A droglegalizáció kulcskérdése, hogy a marihuána gyógyít vagy sem; tudományos kutatások ez utóbbit támasztják alá. Haller József neurobiológust a legalizáció útvesztőiről is kérdeztük.
Maráczi Tamás interjúja a Mandiner hetilapban.
Ha kutatásokkal bizonyított tény, hogy a könnyűdrogok használata megnyitja az utat a keményebb drogok fogyasztásához, akkor miért tartja magát olyan erősen az a hiedelem, hogy a kapudrogjelenség csak egy mítosz?
Nem tudom, hogy bizonyos mítoszok miért tartják magukat erősen, vagy miért nem, de egyvalamit fontos tisztázni. A könnyűdrogok nem nyitják meg a kaput a nehézdrogok előtt, specifikusan a marihuána nyitja meg az utat bármilyen könnyű- vagy nehézdrog használata előtt. Ez nem hit, hanem tapasztalat kérdése. Az agy saját kannabinoid-rendszere része azoknak az idegrendszeri folyamatoknak, amelyek létrehozzák az addikciót – egy fogaskerék, amelyet a marihuána meg tud mozgatni. Ha ezt a fogaskereket felpörgetjük, az addikció gyorsabb lesz. Teljesen mindegy, hogy a másik oldalon milyen drog van.
Azt, hogy a kannabisz más drogokkal való egyidejű fogyasztása erősíti az ezekhez való hozzászokást, egymást erősítő kísérletek, kutatások is bizonyítják?
Természetesen, a világ több részén kísérletek százai igazolták ezt. Jómagam is együttműködtem az Egyesült Államokban egy laboratóriummal, amelynek feladata volt megvizsgálni, hogy egy bizonyos vegyi anyag addiktív-e. Például állatkísérletek során kiderült, hogy azok a majmok, amelyek nikotin és marihuána keverékét tudták maguknak adagolni, gyorsabban szoktak hozzá a nikotinhoz, mint azok a társaik, amelyeknek csak nikotinhoz volt hozzáférésük. Ezt nevezzük kapudroghatásnak: ha egy másik droggal együtt valaki marihuánát is fogyaszt, hamarabb függővé válik attól a másik drogtól. Konkrét példával: ha valaki sör mellé füvet szív, hamarabb válik alkoholistává.
Ha a marihuána legalizálásának hívei is ismerik ezeket a kutatásokat, akkor mi az oka annak, hogy ártalmatlan, gyógyhatású szerként állítják be?
Ön azt feltételezi, hogy ezek az emberek ismerik az említett kutatásokat. Én ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Ezek tudományos kutatások, amelyeket tudományos nyelven, tudományos formában publikálnak – erősen kétlem, hogy a legalizáció hívei ismernék a bizonyítékokat. Ők egyszerűen azt hiszik, hogy az „ellentábor” tagjai a hagyományos értékrend talaján állva akarják a drogot tiltani, és csak ürügyet keresnek álláspontjuk indoklására.
A miniszterelnök arról beszélt: készülnünk kell arra, hogy rengeteg olyan újítás, felfedezés, találmány, kísérlet várható a jövőben, ami megpróbál az ember számára élhető közeget teremteni élhetetlen területeken.
Nyíltan ukránpárti tiszás jelöltet támogat Hódmezővásárhely polgármestere.
A belügyminiszter szavaiból egyenlőre nem kikövetkeztethető, hogy pontosan milyen művekre vonatkozhatna egy ilyen tiltás.
Stefano Sutti szerint az Európai Bizottság a jog kreatív értelmezésével egyre több mindenre terjeszti ki a hatáskörét, a szubszidiaritás és a tagállamok rovására.
A kartellek az állam minden gyengeségét, visszalépését és koordinációs hibáját azonnal kihasználják.
Mindkét országban szigorítottak.
A második világháborús bombára Csepelen, mederkotrás közben találtak rá.
Jeff Bezos négy év után visszatér a cégvezetésbe, de ezúttal nem az e-kereskedelmet, hanem a mesterséges intelligencia jövőjét akarja átírni: társalapítója és társ-CEO-ja lett a titokzatos Project Prometheusnak, amely már induláskor átszámítva 2060 milliárd forintnyi befektetést vonzott be. A részletek egyelőre homályban maradtak, de az biztos, hogy Bezos ezzel egyből az egyik legjobban finanszírozott MI-startup élére állt.
