Kölcsönös lezsarnokozás és évtizedes ellenségeskedés után lehet, hogy a következő időszakban közeledni fog az erdogani Törökország és a Netanjahu vezette Izrael: a két ország akár újra nagykövetet is küldhet egymáshoz.
A török kormánypárti Daily Sabah a hónap elején érdekes cikket közölt: e szerint „nem lesz meglepő”, ha közeledni fog egymáshoz a közeljövőben Törökország és Izrael. A lap szerint egyenesen várható, hogy a két ország újra nagykövetet küld egymáshoz.
Ez a magyar olvasó számára igenis meglepőnek tűnhet, ugyanis
a kórust eddig Recep Tayyip Erdogan elnök vezette.
A török vezető 2018-ban arról beszélt: Izrael még a náci módszereket is túlszárnyalja a palesztinokkal szemben - abban az évben Erdogan és Netanjahu kölcsönösen zsarnoknak nevezte egymást. 2019-ben Erdogan kijelentette: ellenségük mindenki, aki támogatja Izraelt.
Hogyan jutott ide a két ország, és mi várható a török-izraeli kapcsolatok terén?
Egy különös barátság története
A Times of Israel hasábjain Lazar Berman újságíró közölt elemzést idén januárban. Mint a szerző rámutat, Törökország a legtöbb muszlim országgal szemben nem utasította el Izraelt az állam létrejötte óta.
ennek gyökere még az oszmán időkig nyúlik vissza, amikor a zsidó nemzeti mozgalom tagjai igyekeztek megnyerni a Palesztinát birtokló Oszmán Birodalom kegyeit projektjük érdekében.
Herzl Tivadar 1901-ben személyesen is találkozott II. Abdul-Hamid oszmán szultánnal, aki elutasította, hogy a cionisták zsidó állam létrehozásán ügyködjenek Palesztinában. David Ben-Gurion, Izrael államalapítója és első miniszterelnöke is az Isztambuli Egyetemen tanult, és ismerte a török nyelvet it.
Törökország Izrael kikiáltását követően első muszlim országként ismerte el a zsidó államot, de az 1956-os szuezi válságot követően hazahívták nagykövetüket a zsidó államból. 1992-ben a két ország újra normalizálta diplomáciai kapcsolatait, és szemben az iráni fundamentalizmussal és Szíria kurd kommunisták számára nyújtott támogatásával, a két ország katonai együttműködésbe is kezdett. A helyzet nem változott meg azonnal, mikor 2002-ben Erdogan AKP kormánypártja került hatalomra: Berman szerint Izrael második legnagyobb fegyvervásárló partnere Törökország volt 2000 és 2010 között.
Feszült évtized
Az első törést a 2008-as Öntött Ólom hadművelet okozta, amikor Izrael lecsapott a gázai Hamász terrorszervezetre. Ekkor Davosban
2010 májusában izraeli különleges alakulatok tüzet nyitottak a Mavi Marmara hajón, mely Gázába tartott, s melynek fedélzetén megtámadták őket. Ekkor tíz török aktivista halt meg. Ankara visszahívta nagykövetét és kiutasította az izraeli nagykövetet – emlékeztet Berman.
2016-ban ugyan rövid időre helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok, de 2018 májusában, miután erőszakos tüntetések történtek a gázai-izraeli határon, ahol több tucat Hamász-szimpatizánst lelőttek izraeli erők, Törökország ismét visszahívta a nagykövetét, és megkérte az izraeli nagykövetet, hogy távozzon.
Változás a láthatáron?
Berman szerint 2020 végén Erdogan más hangon kezdett beszélni Izraelről, például decemberben úgy fogalmazott, hogy „szívünk azt kívánja, bár csak jobb pontra vezethetnénk kapcsolatainkat". A múlt év májusában az El Al légitársaság ismét küldött gépet Törökországba,
A szerző szerint Törökország viselkedésén azt változtathatott, hogy elszigetelődött több európai és arab országtól, miközben a Fehér Házban egy különösen barátságtalan kormány rendezkedik be. Berman azt is valószínűsíti, hogy a koronavírus-járvány török gazdaságra gyakorolt hatása is szerepet játszhatott.
Törökország regionális ellenfelei is egymásra találtak, 2019-ben létrejött a Kelet-Mediterrán Gázfórum, melynek tagjai Izrael, Egyiptom, Görögország és Ciprus. Ezek az országok továbbá közös katonai gyakorlatokat is tartottak. Ilyen értelemben egy új fejezet az Izraellel való kapcsolatokban „visszahozhatja a nyugat jóindulatát, és helyreállíthat egy gyümölcsöző katonai kapcsolatot”.
Felmentek az árak
Törökország azonban azzal is szembesülhet, hogy
hiszen Donald Trump elnökségének utolsó hónapjaiban sorra kötötték a normalizációs szerződéseket Izraellel különböző arab és muszlim országok.
Ennek lehetett jele, hogy tavaly augusztusban Joszi Kohen, a Moszad feje nagyobb veszélynek nevezte Törökországot a regionális békére, mint Iránt. Ez nyilván túlzás volt, de jelezte, hogy Izrael nem adja olyan könnyen a kibékülést, mely nyilván jó pontokat szerezne Törökország számára néhány nyugati ország előtt. Kohen megjegyzéséhez persze hozzájárulhat a tény, hogy néhány nappal korábban Törökország állampolgárságot adott a Hamász terrorszervezet több vezető tagjának.
A Jerusalem Post decemberben arról is írt, hogy Törökország mellett Azerbajdzsánnak is előnyös lenne két szövetségesének jó viszonya.
Baku még izraeli drónokat is vásárolt, és Izrael fegyvereladásokkal segítette a kaukázusi országot az Örményországgal vívott háború során. Azerbajdzsán eddig igyekezett kimaradni az egész Közel-Keletet érintő konfliktusokból – jegyezte meg az izraeli lap.
A fenti folyamat tükrében kell tehát arra is tekinteni, hogy a kormánypárti Daily Sabah a hónap elején gyors békülést vizionált a két ország között, vagy hogy Erdogan idén peszáchi jókívánságokat is küldött a zsidó közösségnek.
Az elemzők szerint annyi bizonyosnak tűnik, hogy Izrael pozíciói a Biden-kormány ellenére is erősek, s Törökországnak így jobban érdekében áll a békülés, mint a zsidó államnak.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Sallait saját csapattársa zavarta a gólszerzésben.
Éjsötét, agresszív tálibok, akik az önreflexió és a kritikatűrés leghalványabb képességével sem rendelkeznek. Isten óvja tőlük Magyarországot.
Akad némi közös történelmünk.
Régi-új érdeklődő a láthatáron.
Két hete még másról írt a politológus, mint szerdán.
Törökország aggódik a a Fekete-tengeren zajló eszkaláció miatt.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy lassan mindenkinek elege lesz az ukránok pénz- és lőszerpazarlásából.
