Török, zsidó két jó barát?

2021. április 17. 18:50

Kölcsönös lezsarnokozás és évtizedes ellenségeskedés után lehet, hogy a következő időszakban közeledni fog az erdogani Törökország és a Netanjahu vezette Izrael: a két ország akár újra nagykövetet is küldhet egymáshoz.

2021. április 17. 18:50
null
Veszprémy László Bernát
Veszprémy László Bernát

A török kormánypárti Daily Sabah a hónap elején érdekes cikket közölt: e szerint „nem lesz meglepő”, ha közeledni fog egymáshoz a közeljövőben Törökország és Izrael. A lap szerint egyenesen várható, hogy a két ország újra nagykövetet küld egymáshoz.

Ez a magyar olvasó számára igenis meglepőnek tűnhet, ugyanis

Törökország lassan egy évtizede hevesen kritizálja Izraelt a nemzetközi fórumokon,

a kórust eddig Recep Tayyip Erdogan elnök vezette.

A török vezető 2018-ban arról beszélt: Izrael még a náci módszereket is túlszárnyalja a palesztinokkal szemben - abban az évben Erdogan és Netanjahu kölcsönösen zsarnoknak nevezte egymást. 2019-ben Erdogan kijelentette: ellenségük mindenki, aki támogatja Izraelt.

Hogyan jutott ide a két ország, és mi várható a török-izraeli kapcsolatok terén?

Egy különös barátság története

A Times of Israel hasábjain Lazar Berman újságíró közölt elemzést idén januárban. Mint a szerző rámutat, Törökország a legtöbb muszlim országgal szemben nem utasította el Izraelt az állam létrejötte óta. 

A cionista mozgalom hagyományosan erős volt Törökországban,

ennek gyökere még az oszmán időkig nyúlik vissza, amikor a zsidó nemzeti mozgalom tagjai igyekeztek megnyerni a Palesztinát birtokló Oszmán Birodalom kegyeit projektjük érdekében.

Herzl Tivadar 1901-ben személyesen is találkozott II. Abdul-Hamid oszmán szultánnal, aki elutasította, hogy a cionisták zsidó állam létrehozásán ügyködjenek Palesztinában. David Ben-Gurion, Izrael államalapítója és első miniszterelnöke is az Isztambuli Egyetemen tanult, és ismerte a török nyelvet it.

Törökország Izrael kikiáltását követően első muszlim országként ismerte el a zsidó államot, de az 1956-os szuezi válságot követően hazahívták nagykövetüket a zsidó államból. 1992-ben a két ország újra normalizálta diplomáciai kapcsolatait, és szemben az iráni fundamentalizmussal és Szíria kurd kommunisták számára nyújtott támogatásával, a két ország katonai együttműködésbe is kezdett. A helyzet nem változott meg azonnal, mikor 2002-ben Erdogan AKP kormánypártja került hatalomra: Berman szerint Izrael második legnagyobb fegyvervásárló partnere Törökország volt 2000 és 2010 között.

Feszült évtized

Az első törést a 2008-as Öntött Ólom hadművelet okozta, amikor Izrael lecsapott a gázai Hamász terrorszervezetre. Ekkor Davosban

Erdogan a kamerák előtt szólt oda Simon Peresz izraeli elnöknek, hogy „ti tudjátok, hogyan kell ölni".

2010 májusában izraeli különleges alakulatok tüzet nyitottak a Mavi Marmara hajón, mely Gázába tartott, s melynek fedélzetén megtámadták őket. Ekkor tíz török aktivista halt meg. Ankara visszahívta nagykövetét és kiutasította az izraeli nagykövetet – emlékeztet Berman. 

2016-ban ugyan rövid időre helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok, de 2018 májusában, miután erőszakos tüntetések történtek a gázai-izraeli határon, ahol több tucat Hamász-szimpatizánst lelőttek izraeli erők, Törökország ismét visszahívta a nagykövetét, és megkérte az izraeli nagykövetet, hogy távozzon.

Változás a láthatáron?

Berman szerint 2020 végén Erdogan más hangon kezdett beszélni Izraelről, például decemberben úgy fogalmazott, hogy „szívünk azt kívánja, bár csak jobb pontra vezethetnénk kapcsolatainkat". A múlt év májusában az El Al légitársaság ismét küldött gépet Törökországba, 

A szerző szerint Törökország viselkedésén azt változtathatott, hogy elszigetelődött több európai és arab országtól, miközben a Fehér Házban egy különösen barátságtalan kormány rendezkedik be. Berman azt is valószínűsíti, hogy a koronavírus-járvány török gazdaságra gyakorolt hatása is szerepet játszhatott.

Törökország regionális ellenfelei is egymásra találtak, 2019-ben létrejött a Kelet-Mediterrán Gázfórum, melynek tagjai Izrael, Egyiptom, Görögország és Ciprus. Ezek az országok továbbá közös katonai gyakorlatokat is tartottak. Ilyen értelemben egy új fejezet az Izraellel való kapcsolatokban „visszahozhatja a nyugat jóindulatát, és helyreállíthat egy gyümölcsöző katonai kapcsolatot”.

Felmentek az árak

Törökország azonban azzal is szembesülhet, hogy

az izraeli barátság ára felment a régióban,

hiszen Donald Trump elnökségének utolsó hónapjaiban sorra kötötték a normalizációs szerződéseket Izraellel különböző arab és muszlim országok.

Ennek lehetett jele, hogy tavaly augusztusban Joszi Kohen, a Moszad feje nagyobb veszélynek nevezte Törökországot a regionális békére, mint Iránt. Ez nyilván túlzás volt, de jelezte, hogy Izrael nem adja olyan könnyen a kibékülést, mely nyilván jó pontokat szerezne Törökország számára néhány nyugati ország előtt. Kohen megjegyzéséhez persze hozzájárulhat a tény, hogy néhány nappal korábban Törökország állampolgárságot adott a Hamász terrorszervezet több vezető tagjának.

A Jerusalem Post decemberben arról is írt, hogy Törökország mellett Azerbajdzsánnak is előnyös lenne két szövetségesének jó viszonya.

Azerbajdzsán és Izrael szoros stratégiai szövetséget alakított ki,

Baku még izraeli drónokat is vásárolt, és Izrael fegyvereladásokkal segítette a kaukázusi országot az Örményországgal vívott háború során. Azerbajdzsán eddig igyekezett kimaradni az egész Közel-Keletet érintő konfliktusokból – jegyezte meg az izraeli lap.

A fenti folyamat tükrében kell tehát arra is tekinteni, hogy a kormánypárti Daily Sabah a hónap elején gyors békülést vizionált a két ország között, vagy hogy Erdogan idén peszáchi jókívánságokat is küldött a zsidó közösségnek.

Az elemzők szerint annyi bizonyosnak tűnik, hogy Izrael pozíciói a Biden-kormány ellenére is erősek, s Törökországnak így jobban érdekében áll a békülés, mint a zsidó államnak.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 67 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
duzur
2021. április 18. 14:21
politika = prostitució (Elnézést kérek a prostiktól...)
Amondó
2021. április 18. 13:13
1492 Granada. A muszlim erődítmény utolsóként esett el az Ibériai félszigeten. Szefárdok tömegei menekültek jobbára az Oszmán birodalomba, ahol hamarosan kezükbe került a gazdaság, a pénzügy, a diplomácia. Például sokáig egy portugál "menekült" szefárd, Jószef Nászi "Naxos hercege" irányította a külügyeket. Nelvtudása és a nyugati, meg a török világban is otthonosan mozgó agyafúrt pénzember épp alkalmas ilyen feladatra. (Meg a vele járó kettős ügynöki tevékenykedésre.) Spanyolországi és egyéb üldöztetések miatt - a pénzügyi (uzsora) és kereskedelmi kapcsolatok ellenére - gyűlölték a Habsburgokat. Szulejmán hadjáratai nem kis részben befolyásuknak "köszönhető". Magyarországon is jelentős tevékenységet fejtettek ki, gondoljunk csak Fortunátusnak a kincstár körüli garázdálkodására, amivel pénzügyi anarchiába taszította országunkban. A korabeli közvélemény egyöntetűen az ő bűnéül rótta fel Nándorfehérvár elvesztését (1521) is, ugyanis a pénzügyi káoszban elkéstek az utánpótlás idejében való szállításával. (Aligha volt véletlen.) 1526 Sokan nem értik a Mohácsi csata, illetve Szulejmán 1526-os hadjáratának indítékait. A csatavesztés után Mohamed diadalittas hívei ellenállás nélkül megszállták Budát és könnyedén elfoglalhattak volna amit csak akarnak. Miért jött megnyerni egy csatát, ha győzelmének "gyümölcseit" nem akarta learatni? Buda megszállásakor, menekült ki merre látott. Se magyar, se német sehol, ám voltak akik maradtak. A budai zsidóság nem menekült el, hiszen megmentőjeként üdvözölte a fényességes padisahot. Hajókra szálltak a Budán maradtak - megkímélve őket a bosszútól, a pogromoktól - és lehajóztatták őket a birodalom belsejébe. Vajon ki hívta be Szulejmánt? Kikre tippeljünk? 1541 Elhárultak a zsidók Budára való (vissza)településének akadályai, de a a pénzügyletek és kereskedelem mellett olykor más téren is kitűntek. Az elkövetkező másfél évszázad ostromaiban, a törökökkel vállvetve, hősiesen védelmezték Budát a keresztény seregek ellen. Mindezeket érdemes meggondolni, ha eddig nem jöttünk rá, mivégre volt az 1526-os hadjárat, miért volt Mohácsi vész? Kifélék-mifélék lehettek azok a pénzeszsákon trónoló hatalmasságok, melyek a korszak legfélelmetesebb hadseregét is képesek voltak mozgósítani, saját érdekükben. A Habsburg gyűlölő zsidó-oszmán szövetség okolható a magyar történelmi köztudat torzulásáért, mert a magyar hazafiság fészke idegen érdekek kakukktojásaival fertőztetett meg.
Box Hill
2021. április 18. 12:45
Legalábbis a magyarországi holokauszt idején jól megvoltak: Rüdiger Hitzkopf szász zsoldoskatona visszaemlékezéséből Buda visszafoglalásakor, 1686 őszén: "Néztük, néztük három hónapon át vagy nyolcvanezren odalent a vár alatt, hogy mi mindent lehet majd kihordani azokból a mecsetekből. Ha ugyan a magyar hajdúk meg a talpasok meg nem előznek bennünket. Mert azok az ostromkor mindig elöl mentek, meg sokan is voltak, úgy 14-15 ezeren. Még jó, hogy derék vezéreink őket szánták ágyútölteléknek. Hadd hulljanak. Végre az aszályos hőség után, szeptember másodikán megvettük kínkeservvel Budát, azt a hullabűzös, nyomorúságos ólat. Én jártam benne, mielőtt leégett. Volt benne vagy kétszáz romos ház, egy sereg kaszárnya meg fürdő. Tisztességgel leihattam magam. Az jó, egyedül az jó a pestis ellen. Mert a döghalál a várban persze benne volt. Fel is égették hát a várost a háromnapi szabad rablás után, ami nem ért semmit. Annyi tenger zsoldosnép néhány száz zsidó kereskedőt tudott csak megkopasztani. Ölni nem is volt szabad, csak csigázni. Én meg még erről is lemaradtam." Forrás: Lengyel Balázs: A török Magyarországon, Móra Ferenc könyvkiadó, 1975, 145-46.old.
Nannyó
2021. április 18. 09:43
Európa legnagyobb hadserege Izraeltől (is) vesz fegyvert. Azér' ez elég izgi... :) Feltételezésem szerint ez a lényeg, a purparlé meg a kedves nézőknek szól...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik