Semmi kedvem hozzájárulni a 2010 előtti elitcsoportok restaurációjához

2021. április 12. 12:24

Schiffer András
Facebook
Attól, hogy valakinek hányingere van a narancstól, még nem fog ráfanyalodni a moslékra.

„Akármennyire irtózom a NER-től, semmi kedvem hozzájárulni a 2010 előtti hegemón elitcsoportok restaurációjához. Van egy rossz hírem számodra: attól, hogy valakinek hányingere van a narancstól, még nem fog ráfanyalodni a moslékra. (...) Az én világnézetem fókuszában nem Orbán Viktor van, hanem a globális kapitalizmus. Az államszocializmus összeomlása után – az NDK-n kívül – a régi nómenklatúra megalvadt struktúrái a széttagolt közigazgatásba beépülve folyamatosan akadályozták a politikai kormányzást. Ez nem magyar jelenség.

Ami magyar specialitás, hogy a régi nómenklatúra, majd annak baloldali bőrbe bújt politikai képviselete mindenütt többé-kevésbé patrióta, néhol egyenesen xenofób irányt vitt. A magyar nómenklatúra viszont már a nyolcvanas években sem hitt semmiben, ellenben készséggel kiszolgált bármikor, bármilyen külső erőt, akitől előnyt remélhetett: a vagyon- és hatalomátmentéshez pedig kiváló kulisszát nyújtott számára a hidegháború végeztével beköszöntő neoliberális konszenzus. Dominanciájuk eredménye: adósságcsapda és kettéosztott gazdaság.

A harmadik tényező pedig globális jelenség. Éspedig az, hogy az utóbbi fél évszázadban a globális nagytőke a transznacionális intézmények behálózásával és a szabadkereskedelmi paktumokkal egyre nagyobb kihívást jelent a demokratikus intézmények, a közösségi önrendelkezés, a nemzetállami szuverenitás számára. Hogy erről a három sorskérdésről, tehát a politikai kormányzás 1990 és 2010 közötti lehetetlenségéről, a kettéosztott gazdaságról és a globális nagyvállalatok lopakodó puccsáról ennek a hatpárti konglomerátumnak mi a mondandója – arról csak baljós sejtelmeim vannak.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 166 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Azért a Bogár Laci bácsi ennél két kanyarral jobb.

Ez van benne. Immunis a különbségre. Nem egy ász, mert azért nagyon is lenne mit számba venni. Nehéz függetlenedni attól a sikeres, jómódú, teljesen balos családtól, amibe született. Vszg. ez a maximum. Még az is ment nekik, h. az egyik legszebb budai köztéri szobrot a János Kórház tövéből a családi hajlék környezetébe telepítsék át.

Szereti a véleményét közhírré tenni, pedig NEM igazán érdekesebb, mint az itteni kommentelőké. Mint politikus, nagyon felejtős.

Akinek a narancs és a moslék eredményében egyáltalán összehasonlítható azt valami vakká teszi.

'Az egykori állampártiak ahhoz, hogy a maguk gyarapodására használják ki az átmenetet, jelentős szolgálatot tettek a nyugati birodalmaknak. E leplezetlen érdekkiszolgálást – az érdekrendbe betagozódásért cserébe – a leghitelesebben William Odom, az USA Nemzetbiztonsági Ügynökségének tábornok igazgatója fejezte ki: „A szocialistáknak bűntudatuk van, és gazsulálnak nekünk. Ez olyan előny, amit csak a bolond hagy kihasználatlanul. A volt magyar kommunisták úgy adják be a derekukat, mint ahogy annak idején ezt tették a szovjet gazdának. És meglepi őket, hogy velünk mégiscsak könnyebb tárgyalni.”' (Horváth K. József)

Észrevételed azt is tartalmazza, hogy egy idő után rájöttek, hiba privatizáltak, nem versenyképesek. Ők jöttek rá, nem a nép, amely bután a kezükbe adta a közvagyont.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés