A civil szervezet emlékeztetett, hogy a hadsereg a polgári engedetlenségi mozgalomhoz csatlakozó karen gerillák kezén lévő falvakat bombázott. Az 53,3 milliós mianmari lakosság 7 százalékát kitevő karen kisebbség nagyobb autonómiára törekvő fegyveresei több mint hetven éve folytatnak gerillaháborút az ország keleti őserdeiben.
A BHRN rámutatott: a repüléstilalmi övezetek létesítése bevett nemzetközi gyakorlat a lakosság védelme érdekében. A szervezet szerint ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hajlandó szankciókat foganatosítani a junta ellen, akkor az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak és az Európai Unió országainak a Biztonsági Tanács keretein kívül kell megoldást találniuk a mianmari demokrácia védelmére.
A tüntetések legvéresebb napja
Szombaton volt a tüntetések legvéresebb napja azóta, hogy a hadsereg február 1-jén átvette a hatalmat Mianmarban. Médiaértesülések szerint a biztonsági erők 114 emberrel végeztek, köztük több gyerekkel. Mandalajban legalább negyvenen, míg Rangunban 27-en vesztették életüket. Ennek ellenére vasárnapra további megmozdulásokat helyeztek kilátásba.
Nyugati országok elítélték a junta könyörtelen fellépését, de a hadseregnek olyan befolyásos támogatói vannak, mint Oroszország és Kína, amelyek vétóhatalmak az ENSZ Biztonsági Tanácsában.