Itt a bizonyíték a brutális beavatkozásra: a Facebook esélyt sem adott a jobboldalnak a választáson (FOTÓ)

A jobboldali szereplőket kampányidőszakban csaknem nullára tekeri a Meta.

Itt a segítség a „neves szerzőnőnek”!
„A Jókai-regényeket indexre tetetni igyekvő Tóth Krisztina – önjellemzése szerint »neves szerzőnő« – most többek között azt nyilatkozta, hogy Magyarország túlzottan »férfiközpontú« (emellett fasizálódik is, ez persze nem újdonság, hiszen minden nap ezt teszi). Ugye korábban Jókai elleni fő érve az volt, hogy Az arany embert »elfogadhatatlan nőábrázolása« miatt kellene száműzni a diákok könyvespolcairól.
Tudjuk, hogy nem szükséges foglalkozni a »neves szerzőnő« delirálásával, de mi szeretnénk segíteni neki. Nem az a megoldás, hogy lehúzunk könyveket az olvasmánylistáról, nem – azokat címükkel, tartalmukkal együtt át kell írni! A politikai korrektség, a cancel culture, a trigger warning és a safe space »kultúrája« ennek a nagybetűs Nyugaton már komoly hagyományt teremtett, tehát van hová nyúlni! Ha már Mark Twain Huckleberry Finnjében át lehetett írni az ’n’ betűs szót ('nigger') és a Warner Bros. elnézést kért túlzottan heteronormatív mesefiguráiért, miből állhat nekünk elővenni például A kőszívű ember fiait és elgondolkodni, hogyan lehetne píszíbbé, elfogadobbá, inkluzívabbá tenni legalább a címét!

Először is mindenképpen kellene utalni valahogyan a transzgender jellegre, arra, hogy az idős Baradlay Kazimir testi jegyeitől eltérő nemi identitása okozza a regény alapkonfliktusát! Legyen tehát a regény genderkonform címe:
»A NŐSZÍVŰ EMBER FIAI«
Kis lépés a jó úton – de nem elég. Ott van ugyanis, hogy »fiai«, ami elég erősen a toxikus maszkulinitásra utal, egyben kirekeszti nem csak a nőket, de a genderfluid identitásokat is, mint a queer vagy a non-bináris agender. Ezért tehát a könyv címe nem lehet más, mint:
»A NŐSZÍVŰ EMBER BINÁRIS NEMI KÓDOLÁSBA NEM ILLESZTHETŐ GYERMEKEI«
Közel járunk már, de mindannyian érezzük, hogy az ’ember’ és a ’gyermek’ fordulatok ellenségesen hathatnak a transzfajúakkal szemben (»otherkin«, például akik őznek, kutyának vagy kőnek érzik magukat). Ezért az interszekcionális transzjogok horizontális és vertikális tiszteletben tartása megköveteli, hogy Jókai művét ezentúl az alábbi címen fogyasszuk:
»A NŐSZÍVŰ LÉNY BINÁRIS NEM KÓDOLÁSBA NEM ILLESZTHETŐ UTÓDAI«.
Tudjuk, hogy még mindig ott van a »nő« fordulat, ami lehet, hogy kielégíti a feministákat, egyes »neves szerzőnőket« és a konzervatívabb genderpártiakat, de bizony ugyanúgy sértheti az újhullámos, modernebb genderszemlélet híveit. Azonban ha ezt is átírnánk, akkor meg előbbiek érzékenységére nem lennénk tekintettel. Reméljük, azért ezzel is enyhítettünk a Tóth Krisztinát körülölelő »mérgező« légkörön.
Nagyon nehéz dolog ez a politikai korrektség, de mi jó olvasást kívánunk – már persze A kőszívű ember fiaihoz!”