Indul az ellenőrzés: így fogják szűrni a Facebookon az álhíreket

Riportunkban utánajártunk, hogy

– mi vezetett oda, hogy a Facebook beavatkozik a megosztott tartalmakba;

– milyen viták merültek eddig föl a Facebook szerkesztési elvei kapcsán;

– milyen nemzetközi hálózat áll a Facebook tényellenőrző mechanizmusa mögött;

– kik és hogyan ellenőrzik a híreket mostantól Magyarországon,

– mi pontosan a francia AFP hírügynökség szerepe ebben;

– és milyen jogi dilemmák merülnek fel a mechanizmus kapcsán.

Megszólaltattuk az AFP illetékesét, illetve a Facebook egyelőre egyetlen magyar tényellenőrével készült interjúnkat is hamarosan olvashatják!

***

A modern kor egyik legnagyobb kihívása a megbízható információkhoz jutás. Statisztikai tény, hogy a hírfogyasztók jelentős része – egyre nagyobb szegmense – ma már a Facebook böngészése közben jut hozzá a hírekhez, egyre kevesebb részük látogat közvetlenül a hírszolgáltatók weboldalaira.

A közösségi médiumok emiatt első számú közvélemény-formáló, sőt, közszolgálati funkciót betöltő platformokká váltak anélkül, hogy maguk médiatermékként tevékenykednének.

– sokak szerint ma már a Facebookon vitt kampányok sikere dönthet el választásokat is.

A közösségi oldalak nyilvánossága tehát meghatározó fontosságú lett, láthatóan nagy a tét, ezen a platformon zajlik leginkább a „küzdelem a lelkekért” – ahogy Joe Biden fogalmazott elnökválasztási kampányában: a választás „harc a nemzet lelkéért”. A Facebook önvédelmi reflexe ebből a szempontból érthető: a cég próbálja kézben tartani a kormánykereket, és megszűrni minden külső, rácsatlakozó érdeket, hogy a közösségi felülete az maradjon, aminek létrejött: a globális kommunikáció megbízható, sokszínű virtuális színtere.

A Facebook azonban az elmúlt években közösségi alapelveire hivatkozva

Vélemények, hírek, ezeket posztoló személyek letiltása, a korlátozásra került tartalmak természetéből kirajzolódó tendenciózus, ideologikus megközelítésű szűrési mechanizmus – amit a tech cég természetesen cáfol. Ehhez pedig hozzájött még egy jogi vita is: egyre több állam törekszik arra, hogy a Facebook tevékenységét jogszabályi keretek közé szorítsa.  

Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója az amerikai Szenátus kereskedelmi bizottságának távmeghallgatásán 2020. október 28-án

A közösségi médiacég tehát meg akarja őrizni a felület hitelét, ennek érdekében

illetve a közösségi alapelveit és hirdetési szabályait sértő tartalmak kigyomlálására. Öt év alatt a Facebook eddig mintegy nyolcvan olyan külső tényellenőrző szervezettel szerződött le, amelyeknek munkatársai beszélik az adott ország nyelvét és vannak tényellenőrzési tapasztalataik. Ezeknek a külső partnereknek az ajánlásait veszi figyelembe az amerikai tech vállalat a tartalmak szűrésében.

Kik állnak a tényellenőrzés mögött?

A Facebook honlapján megtalálható, hogy kik ezek a csoportok: az úgynevezett Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (International Fact-Checking Network (IFCN)) által minősített független szervezetek jelentkezhetnek partnereknek e tevékenység végzésére. Az IFCN honlapján kiderül, hogy ez a világ minden táján élő tényellenőrző újságírók egyfajta ernyőszervezete, amelyet az amerikai Poynter Intézet működtet. A 2015-ben alapított IFCN a tényellenőrzés terén szándékozik támpontokat, egységes szempontrendszert, praktikus tanácsokat adni a különböző országokban dolgozó fact-checker-ek számára, valamint képzéseket biztosít számukra. Legfontosabb tevékenysége azonban az, hogy

és ez alapján tényellenőrző szervezeteket auditál.

Az IFCN-t fenntartó floridai Poynter Institute egy médiaakadémia, amely egyébként tulajdonolja a Tampa Bay Times nevű újságot és a PolitiFact nevű politikai tényellenőrző portált is. Mind az IFCN, mind a Poynter mögött komoly szakmai csapat áll, szándékaik szerint szigorúan ügyelnek a szakmai függetlenségükre.

Ugyanakkor két tényező rontja a sajátjuknak vallott pártatlanság elvét: az egyik az, hogy a Poynter felügyelőbizottságának tagja – az intézet egyik korábbi nagy adományozója – Craig Newmark filantróp milliárdos, aki a Demokrata Párt, konkrétan Barack Obama és Hillary Clinton egykori kampányának anyagi támogatója volt; a másik tényező pedig az, hogy az intézet tucatnyi nagy adományozója között

ezek a Soros György-féle Foundation to Promote Open Society (FPOS), valamint az LMBTQ-projektek bőkezű segítője, a Gill Foundation.

A Facebook székháza a Kalifornia állambeli Menlo Parkban

A Facebook tényvizsgáló helyi partnerszervezetei, vagyis a korábban az IFCN által auditált szervezetek között is vannak rendesen olyanok, amelyek korábban az Open Society Foundation-től kaptak támogatást. A Remix nevű, angol nyelvű, V4 tematikájú portál tavaly ősszel azt írta, hogy

A portál ezen FB-partner csoportoknál adatolta ezt a kapcsolatot: a lengyel Demagog, a cseh Demagog.cz, a litván Re:Baltica, a Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is dolgozó Raskrinkavanje, a macedóniai Vistinomer, a horvát Faktograf és az ukrán Stop Fake.

Ezek azok a helyi tényellenőrző csoportok tehát, amelyek első körben megvizsgálják, mely tartalmak minősülhetnek álhírnek. Ajánlásaik végső döntésre a Facebook központjába, egy speciális bizottság (Ellenőrző Bizottság – oversight board) elé kerülnek. Ezt a húsztagú testületet a tech cég egy évvel ezelőtt nevezte ki a tényellenőrző partnerektől érkező ajánlások elbírálására, vagyis

Az Ellenőrző Bizottság honlapján olvasható szakmai életrajzok alapján a húsz tag komoly szakmai pályával rendelkezik, a kiválasztásuk folyamatával kapcsolatban pedig ezt írják: a Facebook „hat mélyreható workshop és 22 kerekasztal-beszélgetés során gyűjtött össze visszajelzéseket több mint 650 embertől, 88 különböző országból”, illetve „több mint 250 emberrel folytatott személyes beszélgetést, és 1200 írásbeli javaslatot gyűjtött össze a Bizottság kialakításával kapcsolatban”.

A Facebook közleménye szerint a kiválasztott húsz szakértő különböző szakmai, kulturális, politikai háttérből érkezett, és egyikük sincs semmilyen kapcsolatban a Facebookkal, így a testület független cégen belüli vagy kívüli érdekektől.

A Facebook ikonikus emblémája a cég székházánál

A RealClearInvestigations nevű amerikai oknyomozó portál azonban a grémium-tagok szakmai múltjának alaposabb vizsgálata során azt találta, hogy

vagy a magyar származású adományozó által alapított valamely intézménnyel.

A portál egy rövid felsorolást hoz az FB-bizottsági döntéshozók említett kapcsolatrendszeréről:

– Afia Asantewaa Asare-Kyei ügyvéd programmenedzser volt az Open Society Foundations-nál Nyugat-Afrikában;

– Evelyn Aswad oklahomai jogászprofesszor Soros-ösztöndíjas volt;

– Endy Bayuni, a Jakarta Post szerkesztője egy Soros-közeli think tank elnökségi tagja;

– Catalina Botero-Marino kolumbiai jogász fizetett pozíciókat töltött be több, az Open Society Foundations által finanszírozott projektben;

– Nighat Dad, a Digital Rights Foundation alapítója több Soros által finanszírozott projekt résztvevője volt;

– Jamal Greene, a Columbia University jogászprofesszora korábban a Soros-donációkat is elfogadó Kamala Harris szenátor tanácsadója volt;

– Pamela Karlan, a Stanford Egyetem jogászprofesszora tagja a Soros által támogatott American Constitution Society-nek  (a hölgy februárban kilépett a bizottságból, mert pozíciót vállalt a Biden-kormányzatnál – a szerk.);

– Tawakkol Karman, a Soros-alapítvány finanszírozta Women Journalists Without Chains tagja, a Soros-támogatásokat is kapó Transparency International tanácsadó testületének tagja; 

– Maina Kiai a Human Rights Watch és a Kenya Human Rights Commission projektjeiben vett részt, amelyeket részben az Open Society Foundations pénzelt;

– Sudhir Krishnaswamy jogászprofesszor több olyan intézményben dolgozik, amelyek Soroshoz köthető szervezetektől kapnak támogatást;

– Ronaldo Lemos brazil jogászprofesszor három Soros-szponzorálta szervezetnek is tagja, illetve tagja volt;

– Michael McConnell, a Stanford Egyetem jogászprofesszora igazgatója a Constitutional Law Center nevű intézménynek, amelyet a Soros-alapítvány által pénzelt American Constitution Society működtet;

– Julie Owono az Internet Sans Frontieres igazgatója, amely szervezet a Soros-finanszírozta Global Network Initiative tagja;

– Alan Rusbridger, a The Guardian volt főszerkesztője az Open Society Foundations-támogatta Committee to Protect Journalists szervezet igazgatósági tagja;

– John Samples a Cato Institute egyik intézetének alapítója, az intézményt részben az Open Society Foundations támogatja;

– Nicolas Suzor jogászprofesszor az Open Society Foundations-szel több közös projekt résztvevője volt;

– Helle Thorning-Schmidt volt dán szocialista miniszterelnök több, Soros által támogatott szervezet vezetőségében, tanácsadó testületében jelen van.

A RealClearInvestigations cikke szerint ezek a szervezeti, személyi összefonódások önmagukban optikát adnak annak a konzervatív panasznak, mely szerint az internetes cenzúra főleg a jobboldali narratívákat és véleményeket sújtja, és ebben a big tech cégek elfogultsága mutatkozik meg.

Az AFP francia hírügynökség párizsi székháza

Ki csekkolja a Facebook-posztokat Magyarországon?

A Facebook a tényellenőrző programját Magyarországon az AFP hírügynökséggel való együttműködésben kezdi meg ebben a hónapban, márciusban. A francia cég régi motoros ezen a területen, 2017 óta specializálódott egy külön részlege erre a szférára, piacvezető a régióban, így a Facebook legfontosabb partnere.

„Mintegy száz újságírót foglalkoztatunk ezen az osztályon, 18 nyelven figyelik a híreket. A következő hetekben indul el a magyar és a bolgár tényellenőrző munkánk, így már 20 nyelven dolgozunk majd” – mondja el a Mandiner az AFP tényellenőrző részlegének európai koordinátora. Bronwen Roberts kérdésünkre elárulja, hogy

Záborszky viszont nem atomizálva, hanem az AFP európai részlegének több mint tucatnyi, más országban élő újságírójával és öt szerkesztővel fog együttműködésben dolgozni.

„Tudomásom szerint csak mi vagyunk a Facebook egyetlen IFCN-partnere Magyarországon. Az AFP tényellenőrző programjának legnagyobb szerződéses ügyfele a Facebook” – teszi hozzá Bronwen Roberts.

Mi alapján döntik el, hogy mi hamis hír és mi nem?

Az AFP honlapján megtalálhatóak a cég tényellenőrzési alapelvei. Az AFP munkatársai igazából tűket szednek ki a szénakazalból: az elképesztő mennyiségű adat közül

sokan osztják meg őket, és valamilyen okból ellentmondásosak.

Különös figyelmet fordítanak az emberi egészséget vagy az államok demokratikus rendjét érintő dezinformációk, illetve a gyűlöletbeszédnek minősülő és rasszista posztok kiszűrésére.

A Facebook elvei alapján a fact-checker partnerek a minősítésükkel hat kategóriába tudják a vizsgált tartalmakat osztani: 1. hamis hír (a tartalomnak semmilyen valóságalapja sincs); 2. módosított tartalom (manipulált hírek, képek, videók); 3. részben hamis tartalom (tényszerűségében pontatlan, illetve félig hamis állításokat tartalmazó közlések); 4. kontextus nélküli tartalom (olyan részlegesen valós tartalmak, amelyek a teljes kontextusuk hiányában félrevezetőek lehetnek); 5. szatirikus tartalom (ironikus, viccelődő formátumú tartalmak, amelyek ugyanakkor komoly (társadalom)kritikát is tartalmazhatnak); 6. valós hír, tartalom (pontos, hiteles információkat tartalmazó közlések).

Fontos Facebook-elv, hogy a tartalmak valóságalapját vizsgáló partnereik a szólásszabadságot tiszteletben tartva a véleményeket, illetve

amennyiben azok nyilvánvalóan nem valótlanságok alátámasztására irányulnak.

Mark Zuckerberg, a Facebook társalapítója és elnök-vezérigazgatója beszédet mond a cég fejlesztői konferenciáján a kaliforniai San Joséban 2019. április 30-án

A Facebook adott esetben szankciókat is alkalmaz: a tényellenőrzők által álhírnek megjelölt tartalmak mellől leszedi a hirdetéseket,

Illetve – ahogy már fentebb írtuk – szélsőséges esetben a közösségi alapelvek vagy a hirdetési irányelvek megsértőit ideiglenesen letiltják a felületről; ilyen súlyos eset lehet a terrorizmus támogatása, a gyűlöletbeszéd vagy a hamis oldal működtetése.

Milyen módszerekkel történik a tényellenőrzés?

Az AFP módszerei a következők: a tényellenőrzés első lépése, hogy megpróbálják megkeresni az ominózus hír, állítás, médiatermék (kép, videó) eredeti forrását – archívumok, a Google-kereső, illetve képek esetén a reverse image search technológia segítségével. Hamis idézetek, módosított fotók, manipulatív módon megvágott videók eredeti felvételeinek megkeresésére megvannak a nyilvánosság számára is elérhető, többnyire ingyenes szoftverek, nehezen ellenőrizhető információk igazolására pedig esetenként felkeresnek az adott országban dolgozó több tényellenőrző újságírót, akiknek a helyi tudása, ismeretségi köre kulcs lehet az eset megfejtésében.

Az AFP munkatársai miután felderítették a hír körülményeit, megjelölik azokat a sztorikat, amelyeket álhírnek értékelnek,

(szélsőséges esetben törli), hogy minél kevesebb hírfogyasztóhoz juthassanak el.

A közösségi média ezen kívül egyes tartalmaknál egy filteres címkével tájékoztatja az olvasókat, illetve a tartalmat megosztani szándékozókat a poszt hitelességéről (pontosabban annak hiányáról).

Jogi aggályok

A Facebook gyakorlata

A legfontosabb talán a moderálási-szűrési elvek ellenőrizhetetlensége, az ezzel való esetleges visszaélés, a cenzúra lehetősége. Hol húzódik a véleménynyilvánítás szabadsága és a dezinformációtól való védelem helyes határa?

„A véleménynyilvánítás jogának is van határa, ez az emberi méltósághoz való jog, amely kimondja, hogy senkit sem lehet faji, vallási, etnikai, szexuális hovatartozása vagy bármely más tulajdonsága alapján bántó, sértő, megalázó helyzetben bemutatni, róla becsmérlő kijelentéseket tenni” – magyarázza lapunknak Dr. Baracsi Katalin internetjogász. Mint mondja, a cenzúra kifejezést ebben a helyzetben kicsit erősnek érzi; ő úgy látja, hogy a közösségi oldalak tényellenőrző gyakorlatában a fejlesztő szándék dominál, a nem valódi tartalom terjedését akarják lassítani. Ez szerinte azért üdvözlendő, mert

„a téves, megtévesztő információk pedig például a mostani járványhelyzetben nagy károkat tudnak okozni: növelik az érzelmi feszültséget és rontják a tájékoztató szervezetek hitelét” – teszi hozzá.

„A jogalkotók részéről elérkezett az idő a közösségi oldalak és alkalmazások jogi státuszának rendezésére, mint azt jól mutatják a közelmúltbeli ausztráliai történések, a készülő kanadai szabályozás és az uniós GDPR-szabály, amely alól a social media szereplői sem vonhatják ki magukat” – fogalmaz a jogász, aki szerint ez a sokféle érdek miatt lassú folyamat lesz, és minden szereplő részéről kompromisszumokat fog igényelni.

Dr. Baracsi Katalin úgy véli, a fake news, az algoritmusok által tálalt hírek és a véleményburkok világában

ahhoz, hogy felismerjük a valós tartalmakat és megőrizzük tisztánlátásunkat. „Mérlegeljük a forrást (létező hírportálon jelent-e meg a tartalom, megbízható-e a felület ); egy gyors kereséssel ellenőrizzük a szerző személyét; nézzük meg a dátumot; olvassunk a sorok között; és ne adjuk tovább a tartalmat gondolkodás nélkül!” – javasolja az internetjogász.

***

A magyar tényellenőrrel, Záborszky Edével készült interjúnkat itt olvashatják!

fotók: AFP, MTI