„Ők azt látják, ami van, én pedig azt nézem, ami lesz” – Orbán Viktor a Mandinernek

2021. március 4.
A napokban jelent meg magyarul Norman Stone, a brit történetírás fenegyerekeként is emlegetett skót történész, író Magyarországról szóló könyve. Az Orbán Viktort fiatal oxfordi ösztöndíjasként vendégül látó Norman Stone húsz évvel később a kormányfő meghívására jött Budapestre, hogy hazánk szakavatott krónikása legyen az angolszász világban. Oxfordi élményekről, az antikommunista előkészületekről és a magyar történelem lehetséges olvasatairól beszélgettünk a miniszterelnökkel.

Őry Krisztina interjúja a Mandiner hetilapban.

Hogyan emlékszik vissza egykori professzorára Oxford­ból?
A találkozásunk körülménye sok mindent elárul róla. Ha az ember Oxfordban diák ösztöndíjasként, alapvetően pénztelen, csóró. Anglia most is drága ország, de egy magyarnak a nyolcvanas évek végén még inkább az volt. Két pártfogóra számíthatott az ember. Az egyik Sárközi Mátyás tanár úr volt, aki minden ígéretesnek tűnő fiatalon igyekezett segíteni, olykor interjút szervezett a BBC-ben, azért pár font csurrant-cseppent, ami nagy segítség volt. A másik, ha egyszer csak váratlanul felhívta az embert Norman Stone, és meghívta ebédelni. Fogalmam sem volt, hogy kicsoda, de hamar kiderült, hogy egy magasan jegyzett, különleges tekintélynek örvendő professzor. Rendszeres szakértője és szerzője volt a The Telegraphnak, amelyet ő a nyolcvanas évek végén csak „Torygraphnak” nevezett. Akkor még közép-európai szemmel nézve is nagyon konzervatív újság volt, tartok tőle, hogy ma már nem így van. Amikor bemondta a helyet, azt hittem, rosszul hallok: Oxford legtekintélyesebb és legjobb éttermébe hívott. Fantasztikus ebédet költöttem el vele, amelynek az étel legalább olyan fontos része volt, mint a szellemes fecsegés.

Norman Stone<br>Fotó: GettyImages / Jeremy Sutton-Hibbert

Mit tanult, kiket hallgatott Oxfordban, és igaz-e, hogy már ott megalapozta későbbi politikai kapcsolatait a Fidesz elindulásához?
Huszonhat éves voltam, Soros-ösztöndíjasként tanultam ott – akkoriban még támogatták az olyan ígéretesnek tűnő antikommunista, szabadságharcos fiatalokat, mint jómagam. Egyébként Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ egyik háttérembere, a Soros Magyarország helytartója osztotta ezeket az ösztöndíjakat, én is tőle kaptam személyesen. Szájer József ment elsőként, egy évre rá Németh Zsolt, aztán jöttem én. Liberális politikai filozófiát tanultam, a civil társadalom liberális koncepcióját, ami egy szellemi kulcskoncepció volt az egész átmenetben. Adam Michnik a hetvenes évek második felében írt, Levelek a börtönből című írásában dolgozott ki  egy teóriát arra, hogy miképpen lehet megdönteni a kommunista rendszereket. Ennek alapján dolgoztuk ki később a Bibó Szakkollégium megalapításának tervét, majd a Fideszét is. Vért izzadtam Locke és Hegel civil társadalomról szóló filozófiai írásainak angol nyelvű olvasásával, ebbe az időszakba csöppent bele Norman Stone, aki a fantasztikus ebéd mellett vállveregetéssel biztatott: nehéz dolgok ezek, de meglesz majd az értelmük.

Orbán Viktor, a Fidesz választmányi tagja felszólal a párt II. kongresszusán a Budapesti Műszaki Egyetemen 1989-ben.<br>Fotó: Fotó: MTI / MTI / E. Várkonyi Péter

Miben volt más, mint a többi jellegzetesen brit történész, tanár, ami későbbi közép-európai érdeklődését, majd idetelepülését magyarázhatja?
Egy magyar diáknak az angol egy hideg világ, klasszikus osztálytársadalom, mindenkinek meglehetősen szigorúan definiált helye van, és a korlátokat ritkán szokták átlépni. Norman Stone kilógott abból a világból, azon kevés britek egyike volt, akik nem a társadalmi hierarchia mentén, hanem közvetlenül, szellemi úton alakították a kapcsolataikat. Mondhatnám úgy is, hogy közép-európai típusú barátságba lehetett vele kerülni dacára annak, hogy ő volt a professzor, az idősebb, az okosabb, évtizedekkel járt az ember előtt. Erős szellemi bátorság jellemezte, semmilyen kordivat, korszellem, divatos nézet nem befolyásolta, egyedi módon közelített meg mindent, és nyíltan elmondta – talán még élvezte is –, ha eltért a véleménye a főáramtól. Mivel brit volt, szerette, ha a humor megkarcolt valami fényes felületet. Lelkileg legalább annyira tartozott Törökországhoz és Magyarországhoz, mint Skóciához vagy Nagy-Britanniához.

Sose felejtjük el, hogy segített bennünket személyesen és a magyar ügyet is  Erdélyben 1989-ben”

A brit szellemi élet egyre több képviselője talál rá hazánkra, jön ide dolgozni, akár le is telepedik Budapesten. Mivel magyarázza? Norman Stone mellett gondolhatunk John O’Sullivanre, a Danube Institute vezetőjére, vagy említhetjük Roger Scrutont is, akinek szellemiségét, ajándékul ránk hagyott személyes tárgyait őrzi és gondozza a közelmúltban megnyitott Scruton közösségi tér.
Magyarország az utóbbi tíz évben sokkal izgalmasabb hellyé vált annál, mint amikor a tizenkettő egy tucat, uniós egyen­frizurás, Brüsszelnek bólogató országok körébe tartozott. Ma van karaktere, egy ezeréves ország sajátos politikával és társadalmi renddel, amely vonzerővel bír. Normant valóban én hívtam Magyarországra. Véletlenszerűen találkoztam vele hivatalos látogatáson Ankarában. Mondtam neki, hogy Budapesten fantasztikus dolgok történnek, óriási lendülettel dolgozunk Közép-Európa sikerén, teljesen más dolgot fogunk felépíteni, mint amilyenhez a nyugat-európai közvélemény hozzászokott. Nagy viták lesznek erről, és fontos lenne, hogy az olyan szellemek, mint ő, eljöjjenek ide. Ha van ideje, írjon egy könyvet Magyarországról, telepedjen le, vegyen részt a vitákban; sose felejtjük el, hogy segített bennünket személyesen és a magyar ügyet is Erdélyben 1989-ben. Mondtam neki: „Jó itt üldögélni Ankarában, de ha Rákóczi tehette volna, hazajön Rodostóból.”

Fotó: Pallas Athéné Könyvkiadó

Norman Stone könyvében érezhető egyfajta rajongás az Osztrák–Magyar Monarchia iránt, illetve a törökök iránti különös szimpátia, aminek révén helyenként a miénkkel ellentétes meglátásokra jutott a magyar történelemről. Hogy látja?
Egy korszak dinamikáját pontosan fölvázolni három-négyszáz év távlatából rendkívül nehéz, sok érdekes vitára ad lehetőséget. Magyarország egy tízmilliós ország, és csak mi hisszük el, hogy egymagunkban is képesek vagyunk irányt szabni az eseményeknek a Kárpát-medencében. Ha valaki kívülről és reálisan néz a régióra, könnyen mondhatná: ti demográfiailag nem vagytok képesek arra, hogy a Kárpát-medencét megszervezzétek, hiszen az államotokat sem tudtátok megtartani. Csak az osztrákokra támaszkodva tudtuk a régiót megszervezni, mert a délről jövő török és a keletről jövő orosz veszéllyel szemben egyedül nem tudtuk volna magunkat megvédeni. Norman azért volt olyan nagy elragadtatással az Osztrák–Magyar Monarchia iránt, mert egy olyan térséget, amelyen ma nyolc ország osztozik, a Monarchia a magyarokra támaszkodva egységben tudta összefogni. Ez kívülről nézve olyan teljesítmény, ami elismerésre érdemes, és ezt ő a maga módján mindig ki is fejezte. A helyzet ma ennél is nehezebb: nyolc ország van, ha Burgenlandot is ideszámítjuk, amelynek együtt kell megszerveznie a vitathatatlanul létező Kárpát-medencei természetes földrajzi, kulturális és gazdasági térséget. Ő mindig azt mondta: innen nézzetek magatokra. Mi azonban Szent István és Mátyás király felől nézünk, ami másik történelmi perspektíva. Ők azt látják, ami van, én pedig azt nézem, ami harminc év múlva lesz, és azért dolgozom. 

Nyitókép: Facebook

Összesen 395 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"„Ők azt látják, ami van, én pedig azt nézem, ami lesz”"
Ami lesz, ahhoz legalább egy labda kell, különben nézhetünk, labda nélkül nem az lesz, amit szeretnénk...
Márpedig, amikor egy miniszterelnököt nyilvánosan bárki anyázza, a visszaszólítás erre:
Tisztelt képviselő úr!, az azt jelenti: Nem az lesz, ami lesz.

Fordítva Miniszterelnök Úr!

Ők azt nézik, ami van, maga pedig azt látja, ami lesz. Mert láss, láss, ne csak nézz.

Legyen áldott Norman Stone!

soros pénzen távolították el Magyarországról a Fidesz közeléből, amikor az SZDSZ a saját ifjúsági szervezetének akarta beszervezni a Fideszt. Majdnem sikerült nekik.
Olvass egy kicsit.
Nem fog megártani.

Na, vége van? Pedig olyan jó volt olvasni.

Pontosan a tényeket fogadjuk el. Mik a te tényeid?

"Nemhogy "évek" NEM VOLTAK, de még egy fél év SEM VOLT az."

Dehogynem. Egyetemen ez félév. Eddig tart a szorgalmi időszak. Utána a vizsgaidőszak. Na akkor már itthon volt.

Ne maszatolj! A kint töltött tanulmányairól volt szó.
Te is arról beszéltél. Mit is kéne és minek is mentegetni? Orbán Viktor nem szorul arra, hogy mentegesse bárki is.

"Nemhogy "évek" NEM VOLTAK, de még egy fél év SEM VOLT az."

Ákosné? Hogy te mi mindent tudsz! Miféle Ákosné, és mit toldott meg?

Ezek a tényeid? Aha! Röhejes vagy! :)))

Aha! Az éveket én sem értem.
Sőt azt sem értem, hogy miért ez a dátum foglalkoztatja egyesek fantáziáját. Hiszen ez sosem volt titok. Az interjúnak nem ez a lényege.

Szerintem sem tette le a féléves vizsgáit már, ha azok januárban kezdődtek, mert van ahol már decemberben elkezdődnek a vizsgák. Egyeteme válogatja.
Nem írják sehol, hogy fél évet végzett.

Viktor, a legnagyobb tisztelettel, és ez nem irónia, komoly:
annak idején, 55-56-ban, Puskás Ferencet is leváltotta a közönség, gúnyolták, gyalázták.
Aztán szünetet tartott, megújulva tért vissza és újra világsztár lett, Pelé tiszteletének is tárgya.
Úgyhogy, Vikikém, tedd meg most, hogy hátra lépsz, mert a tömegpszichózissal senki, te sem fogsz megbirkózni.
Az emberek bizseregve vágynak... ÚJRA, ÚJRA és újra. Ez van, ez törvény.
Brüsszel, Strasbourg, Washington, Párizs nagyköveti posztok, esetleg emit ezeknél is fontosabbnak tartasz - Tel-Aviv?, nem tudható - mindenesetre ahol a magyarok szuverenitásának új dimenzióját építheted, hogy hangzik?
Tedd meg, kérlek.
Aztán 4-8 év múlva come back, visszatérés.
Addig?
Judit, vagy Péter.
Vagy akit gondolsz.
A legjobbakat.

" 4-8 év alatt a brüsszelita ávós utódok szétbasszák az országot, pont úgy, ahogy 2010-ig tették."
Sajnos, ez így igaz, onnan már nehezen lehet visszaállítani Magyarországot az életben maradáshoz.
Ezért kell MOST változtatni a felálláson, új arccal még van remény.
Lenne.

Orbán valóban zseni.
De nézd meg, mennyi zseni bukott meg egy adott pillanatban.
Aztán persze visszasírták, miután megint kellett volna, de az már egy másik történet.
Most épp a világ valaha volt legnagyobb futballistája, Messi áll a bukottak padján...
NEM AKAROM, HOGY ORBÁN MEGBUKJON, ezért írtam, amit írtam, bár ezt neki magának kellett volna elküldenem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés