Az ausztrál fél szerint a hírekért fizetendő díj lehetővé teszi a közszolgálati újságírás fennmaradását.
Az új médiatörvény előírja a közösségi médiának és az internetes keresőmotoroknak, hogy csak a hírportálokkal való megegyezés alapján közölhetik híreiket, vagyis egyes esetekben az előbbieknek fizetniük kell a hírtartalom megjelentetéséért. A jóváhagyott törvényváltozat megfelel annak a megállapodásnak, amelyet a Facebook a héten kötött a kormánnyal vitájuk után. Josh Frydenberg pénzügyminiszter szerint az internetes óriáscégek által a hírekért fizetendő díj lehetővé teszi a közszolgálati újságírás fennmaradását.
A Facebook a múlt héten bejelentette, hogy a készülő médiatörvény miatt, amely számára méltánytalan fizetési kötelezettséget ír elő a hírekért, a továbbiakban ausztráliai platformján nem engedi használóinak bármilyen hír megosztását – akár kül-, akár belföldről származik –, illetve megnézését a hírolvasók által. Ezt azzal indokolták, hogy a törvénytervezetben szerintük nem egyértelmű a hír definíciója. Olyan tartalomért is fizetnie kellett volna a Facebooknak, amelyet nem tart hírnek, és ebben akár egyet is ért a tartalom forrásával. Mint szóvivője közölte, a közösségi médiát üzemeltető amerikai cégnek mindeddig jól bejáratott együttműködése volt a tartalomszolgáltatókkal, a törvény ezt elrontotta volna.
Januárban a Google amerikai vállalat is azzal fenyegetőzött, hogy kivonja keresőmotorját Ausztráliából, ha az említett törvényt az eredeti formájában elfogadják. A hét elején azonban a Facebook és a kormány megegyezett. Eszerint továbbra is a közösségi médiát fenntartó cégek és a tartalomszolgáltatók dolga eldönteni, mi hír, mi nem az, és hogy előbbiek mekkora összegért közölhetik ezeket. Vitás esetekben a kormány dönt. A Facebookot üzemeltető cég PR-igazgatója, Nick Clegg bejelentette szerdán, hogy a következő három évben globálisan legalább egymilliárd dollárt fektetnek a hírtartalom-fejlesztésbe. Egyúttal bocsánatot kért azért, hogy a közösségi média ausztráliai platformján néhány napig tiltva voltak a hírek. Hozzátette, hogy már eddig is 600 millió dollárt fektettek a hírekbe 2018 óta.
Miután Kanada az ausztráliaihoz hasonló médiatörvény bevezetését fontolgatja, a Facebook bejelentette azt is, hogy az idén megállapodásokat akar kötni kanadai médiumokkal, és be akar fektetni a kanadai médiaipari kezdeményezésekbe.
(MTI)
Nyitókép: Olivier Douliery / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Bár az Iszlám Állam területi uralma évekkel ezelőtt összeomlott, a terrorszervezet ideológiája és online hálózata továbbra is halálos támadásokra inspirál világszerte.
Hét férfit tartóztatott le a rendőrség, akik Bondi Beach felé tartottak, ahol vasárnap két iszlamista tizenöt zsidót gyilkolt meg egy hanuka-ünnepségen.
A nyugati vezetők már az első iszlamista terrorhullám idején védelmet ígértek a lakosaiknak, de nem tartották be az ígéretüket. Ami Ausztráliában történt bármikor megtörténhet Európában is.
Vagy nem lehet, hogy csak simán félreértették azt, hogy ha a Tisza nyer, akkor [email protected]?
A hatóság szerint a helyzet továbbra is egyértelmű, Tordai Bence eddigi lépései pedig csupán az időhúzást szolgálták.
Mikor a két iszlamista kiszállt az autójából, egy ausztrál férfi megpróbálta lefegyverezni őket, de a terroristák megölték őt és a feleségét is.
Miközben a fronton nincs tűzszünet, a diplomácia a háttérben új szintre lépett: Miamiban tárgyal Putyin különmegbízottja Trump csapatával.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
