Visszaállítható-e még a halálbüntetés Magyarországon?

2021. január 31. 14:51

dr. Sándor Zsuzsa
24.hu
Egy-egy brutális bűncselekményt követően újból és újból fellángol a halálbüntetésről szóló vita.

„Régen a kivégzéseket nagy nyilvánosság előtt hajtották végre, mondván, így hatnak az emberek sokaságára, akik látják a bűn és a büntetés közötti közvetlen kapcsolatot, és ez majd elrettenti őket a bűnözéstől. A halálbüntetést szükségesnek tartók erre az elrettentő hatásra hivatkoznak, noha ezt az összefüggést a statisztika nem támasztja alá. Számos tanulmány született arról, hogy a bűnesetek számát vagy súlyát nem befolyásolja, hogy egy adott országban van-e halálbüntetés, vagy nincs. A Coloradói Egyetem két professzora például egy 2008-as Gallup-felmérést idézett tanulmányában, amelyben a megkérdezett kriminológusok több mint 88 százaléka szerint nincs elrettentő ereje a halálbüntetésnek.

De a halálbüntetést szükségesnek tartók erkölcsi érvekre is hivatkoznak. »Miért érne többet a gyilkos élete az áldozatáénál?« – kérdezik. »Ha jogos védelemben lehet ölni, az állam miért ne ölhetne?« – teszik hozzá. Pragmatikus érvük szerint pedig egy bűnözőt életfogytig börtönben tartani nagyon költséges és veszélyes is. Az életfogytiglanra ítéltet ugyanis semmi sem tartja vissza attól, hogy a börtönben újabb és újabb bűntetteket kövessen el.

Az abolicionisták, vagyis a halálbüntetést ellenzők évszázadok óta állítják, hogy nem a büntetés súlyosságának, hanem a büntetés elkerülhetetlenségének és a gyors eljárásnak van igazán elrettentő, visszatartó hatása. Hogy ez mennyire igaz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint egy 18. századi londoni kivégzés: a nyilvános eseményen hatalmas tömeg szeme láttára egy zsebtolvajt akasztottak fel, és miközben a nagyérdemű szájtátva bámulta az akasztást, ügyes tolvajok kiürítették a bámészkodók zsebeit. De még ennél is meggyőzőbb érv a legsúlyosabb büntetés ellen, hogy az esetleges bírói tévedést nem lehet utólag orvosolni. Az ismert adatok szerint az Egyesült Államokban – ahol több államban ma is létezik halálbüntetés – ötven év alatt 166 kivégzettről derült ki utólag, hogy ártatlan volt. De nem kell ilyen messzire mennünk példákért. Bizonyára emlékeznek a móri mészárlásra, amikor 2002-ben nyolc embert gyilkoltak meg egy móri bankfiókban. A bűntett egyik elkövetőjeként Kaiser Edét „azonosították” és jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélték. Öt évvel később megkerültek az igazi elkövetők, és 2009-ben Kaisert felmentették a móri tömegmészárlás vádja alól (más bűncselekmények miatt egyébként 18 évre ítélték). Gondolom, önöknek sincs kétségük afelől, hogy ha lett volna halálbüntetés Magyarországon, Kaisert – a móri ügyben ártatlanul – halálra ítélték volna.

Egy-egy brutális bűncselekményt követően újból és újból fellángol a halálbüntetésről szóló vita.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 205 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"megkérdezett kriminológusok több mint 88 százaléka szerint nincs elrettentő ereje a halálbüntetésnek"

Ilyen alapon azt is kijelenthetnénk, hogy a büntetésnek nincs elrettentő ereje, ezért senkit se büntessünk meg.
Sajnos a büntetés a társadalomra is büntetés.
A halálbüntetés helyett a kényszermunka büntetést kellene bevezetni. A megbüntetett addig marad a büntetés hatálya alatt, amíg az okozott kárt megteríti. Ez minden bűncselekményt elkövetőnél történjen meg.

Napjainkban 18 ezer személyt őriznek börtönökben, és közülük csak minden második végez munkát. Így a fogvatartás több tízmilliárdos költségének nagyobb részét az adófizetők teremtik elő.
Ekkor még hol van a kár megtérítése?

Csak szólok.
Itt a válaszom Berecskereki 2021. január 31. 16:06

Talán nem a kriminológusokat, hanem a sorozatgyilkosokat kellett volna megkérdezni. Ők ehhez jobban értenek.

A 2013-as adatok szerint egy személy fogvatartásának a napi költsége 8700 forint volt. Ez jelenleg, valószínű meghaladja a 10000 forintot. Ha csak a fele dolgozik, akkor nem térül meg a fogvatartás költsége és a többlet az adófizetőket terheli.

,, akkor tegyük kötelezővé a munkavégzést.,,

Figyelmedbe ajánlom a 2013. évi CCXL. törvényt.

2013 őszén átadták az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben a félmilliárd forintból megépített vágóhidat, amely nyolcvan elítéltnek ad munkát.

Ennek a költségét is az adófizetők állják.

Tudtommal Dr. Sándor Zsuzsa ügyészként és bíróként is dolgozott.
Kérdezem: Kaiser gyilkossági vádja minden kétséget kizárva bizonyított volt? A bűnüldöző szervek megfelelően jártak el? Milyen következményei lettek a számukra?

Szerintem a poszt írójának álságos erre a történetre hivatkozni.

Ez nem kérdés. Vissza kell állítani.

Te, nagyon buta, te! Már vak is vagy?

Hol írtam, hogy nincs munkakényszer. SEHOL!!
Még a törvényre is hivatkoztam, amiből ídézel.

Ezzel nem cáfolsz. Sőt megerősíted amit írtam.

,,Ezt most nem pontosan értem, ezzel mi a probléma?,,

Az a probléma, hogy nem érted, mert el sem olvasod, hogy mire válaszoltam.

2020. július 14., 16:09
Újra embert ölt a börtönből szabadult, zalaegerszegi kettős gyilkos

B. Tibor még 1997-ben különös kegyetlenséggel megölte az apját és annak élettársát, amiért életfogytig tartó büntetést kapott. 20 év után, 2017-ben feltételesen szabadult.
https://ma7.sk/cimke/visszaeso..

A bűnözőktől meg kell szabadulni. Valamikor megtette a száműzetés is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés