A GKI egykor mértékadó intézmény volt Magyarországon

2021. január 21. 11:05

Varga Mihály
Facebook
Szomorú látni, hogy a politikai szempontok egyre inkább felülkerekednek a szakma szabályain.

„Majdnem elbizonytalanodtam (de csak majdnem), mivel egy szebb napokat látott intézmény, a GKI kétségbe vonta a KSH adatait a magyarországi keresetek növekedéséről.

Nézzük az állításokat:

A GKI szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az átlagkereseteket szándékosan csak a jobban kereső rétegek adataiból számítja. Ezért a hivatalosan közölt átlagbér 20 százalékkal magasabb a valóságosnál.

Sokszor és sokan elmondják, hogy az almát a körtével nem lehet összevetni. Így van ez ebben az esetben is. A KSH adatai a legálisan, teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak. Így válnak ezek a számok időszakról időszakra összehasonlíthatóvá. A KSH által közölt bérnövekedési adatokat teljes mértékben igazolja a háztartások fogyasztásának emelkedése és a megtakarítások növekedése is. Természetesen lehet más módon is számolni, de figyelembe kell venni a torzító tényezőket is. Ebben az esetben például azt, hogy a kisadózók tételes adóját (KATA) választó 400 ezer vállalkozó adózott bevétele sem kerül be a statisztikába, pedig jövedelmük jóval meghaladja a nemzetgazdasági átlagot, és ez emelné az átlagos keresetet is. Lehetne még sorolni, most csak az 5 főnél kevesebb munkavállalót alkalmazó vállalkozásokat említem, ahol a bevallott jövedelmek rendre alacsonyabbak az átlagosnál. Ez a fekete- és a szürkegazdaság egyik jelensége, amit mindannyian ismerünk. Ezért is lép fel ellene a kormány határozottan és egyre több eredménnyel. Az adóelkerülés mértéke már 2019-ben 6,6 százalékra csökkent, ezzel az értékkel megelőztük Ausztriát, Dániát és Németországot. A bérek is fehérednek, idéntől például már egyetlen nagyvállalkozás sem alkalmazhatja katás vállalkozóként dolgozóját, ezek a rejtett foglalkoztatási formák 2021-től megszűnnek.

A GKI másik súlyos »tévedése« az az állítás, miszerint az utóbbi évek gyors magyar kereset-növekedése csupán a középmezőnyre volt elég Európában. Állításuk szerint nálunk 2010 és 2019 között 32 százalékkal emelkedtek az átlagbérek, míg Lengyelországban 49, Szlovákiában pedig 34 százalékkal.

Egyszerű dolgom van, mivel a GKI az Eurostat adataira hivatkozik, ezt a lenti kép ábrázolja. Jól látszik, hogy egyik számot sem sikerült leolvasni az ábráról. Az Eurostat szerint 2010 óta Magyarországon az euróban számolt bruttó átlagkereset 50 százalékkal emelkedett. Ha kiszűrjük az euró-forint árfolyamváltozás hatását, akkor ez az érték megegyezik a KSH adataival. Ezzel az uniós országok között a 7. helyen vagyunk, ami egyáltalán nem »középmezőny«.

A GKI egykor mértékadó intézmény volt Magyarországon, véleményére odafigyeltünk. Szomorú látni, hogy a politikai szempontok egyre inkább felülkerekednek a szakma szabályain.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A GKI Vértes András vezetése alatt szerintem soha nem volt mértékadó.
Még a jósda szintjét sem érte el.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés