A tehetségekbe és a kutatásba kell beruházni

2021. január 21.
Az, hogy Európa lemaradásban van, attól függ, milyen mércével mérjük. Az alapvető értékeknek át kell hatniuk a technológiai fejlődést, ehhez pedig multidiszciplináris szemlélet szükséges – szögezi le Stefan Larsson, a svédországi Lundi Egyetem professzora.

Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban.

A híres cseh író, Karel Čapek mintegy száz esztendővel ezelőtt találta fel a robot szót, miközben a R. U. R. – Rossum Univerzális Robotjai című, híres tudományos-fantasztikus regényén dolgozott. Az eltelt évszázadban aztán ez a kitaláció szép lassan a mindennapok valóságává vált. Ön szerint mik e jelenségnek a legfontosabb társadalmi hatásai?
Röviden összefoglalva: két folyamat kereszteződését látom. Egyfelől az 1950-es évek óta fejlődő mesterséges intelligenciáét (MI), amely leginkább a betáplált adatoktól függő gépi tanulást jelenti, másfelől pedig a digitalizációt, amely az internet alapját jelentette, és amely nagyrészt automatizált platformokká válva a társadalom legtöbb aspektusával kapcsolatban áll, és szervezi a mindennapi életünket. Ez azt jelenti, hogy az MI és a digitalizáció fejlődése, valamint e területek különböző felfogású tudósai keresztezik egymást. Emellett azt is, hogy az MI kulcsjelentőségűvé vált abban, ahogyan az életünket szervezzük. Fontos ezért annak megértése, hogy milyen jellegű kapcsolatban állnak az automatizált és a tanuló platformok az emberekkel és a társadalmi struktúrákkal.

Minden eszközzel vissza lehet és vissza is fognak élni”

Miben különbözik a digitális forradalom a korábbi ipari forradalmaktól? Christopher Markou egy korábbi beszélgetés során az emberi képességek javítása és helyettesítése közötti, érdekes dilemmára világított rá. Hol húzható meg a kettő közötti határvonal?
Úgy gondolom, az emberek és a technológia kapcsolata elég bonyolult ahhoz, hogy mindig mindkettőt magában foglalja. A technológiai újítások sok esetben kéz a kézben járnak a munkafolyamatok átszervezésével. Ezek során ellentétbe kerülhet az egyéni biztonság a szervezeti hatékonysággal. A jelenkori viták azonban számos esetben túloznak, amikor azt állítják, hogy teljes szakmák fognak eltűnni, közben bagatellizálják azt, hogy a legtöbb szakma folyamatosan és dinamikusan változik. A technológiai fejlődés számomra végső soron azt teszi világossá, hogy a tanulás életre szóló vállalkozás. A társadalomtudományi képesítésem arra ösztönöz, hogy nyomon kövessem a változó hatalmi egyen­súlyokat és az eredendő függőségeket. Mivel a társadalmaink egyre jelentősebb mértékben függnek a nagy technológiai vállalatoktól, meg kell értenünk azt, hogy mivel jár együtt ez a függőség, illetve azt, hogy ebben az alapvető változásban hogyan találhatunk kellő egyensúlyt. Úgy gondolom, hogy az újdonság újszerűsége a jelenlegi és jövőbeli gépi tanulás adaptációs és önálló feladatokat elvégző képességében rejlik. Az, hogy „dolgok” látnak el feladatokat, a számítógépek világának természetszerű velejárója.

A kormányzati és az üzleti működésben egyre jelentősebb szerepet játszó automatizált döntéshozatal számtalan hatást gyakorol az emberekre és alapvető jogaikra egyaránt. Milyen teendők vannak az államoknak e jogok megóvása terén?
A kihívások legnagyobb része a tanulási technológiák és a társadalmi struktúrák egymásra gyakorolt, összetett hatásaiból fakad. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban egyre nagyobb számban látnak napvilágot etikai iránymutatások, amelyek számos fontos területre világítanak rá, amikor az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot emelik ki azért, hogy tisztességesebb és megbízhatóbb MI-rendszereket építhessünk. Úgy tűnik, hogy technokrata korszak irányába haladunk, amelyben roppant nagy függőség alakul ki az olyan technológiai cégektől, amelyek üzletiesítik az adatok kinyerését. Ez a fajta függés a hírektől kezdve az egészségügyön át a tömegközlekedést, sőt még a rendészetet is érinti majd. Mindez természetesen közel sem problémamentes, ezért kritikus szemmel kell vizsgálnunk, hogy tágabb társadalmi szempontból mit is jelent, és merre vezet.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés