A budai Várra lövöldöző, megtévedt vadkacsavadászok, szilveszter estére „bájos babákat” apróhirdetésben kereső urak és a jeges úton elcsúszó miniszterelnök. Régmúlt szilveszterek és újévi történetek a budai Várban és Pesten! Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
A szilveszteri mulatságra készülve, 1869 utolsó napján az okozott riadalmat a Budavári Palotában, hogy egy nő beszökött és a gyermekeit szólongatta a palota folyosóin járva. Mikor rákérdeztek, hogy mi járatban van, azt mondta, a gyermekei itt vannak a várban, de már mint angyalok. Mint kiderült, egy pesti vendéglős idegileg elfáradt neje volt az asszony, akit aztán a Rókus-kórházba kísértek.
Három évvel később, 1872 szilveszterén is megzavarták az ünnepségre készülőket a várban. Történt ugyanis, hogy három csónakos vadkacsavadász egészen a budai Vár aljáig hajózott a Dunán, addig követték a vadkacsákat. A madarak aztán pont a várnál emelkedtek a magasba, a meggondolatlan vadászok pedig lövöldözni kezdtek. Az egyik golyó egy ablakot is kitört, de nagyobb baj szerencsére nem történt. A férfiakat végül a kapitányságra vitték.
A Dísz tér 1893 körül. Fotó: Fortepan/Klösz György felvétele
1873-ban Ferenc József osztrák császár és magyar király Budán töltötte a szilvesztert, s az évtizedeken átívelő szokás szerint a királynak és családjának szóló személyes jókívánságokat szilveszter napján, este nyolc és tíz óra között fogadták a palotában és általában a főudvarmester látta vendégül a látogatókat. Némi érdekesség: a hivatalos kimutatások szerint ebben az esztendőben 220 lakóház volt a várban. A statisztikák azt is kimutatták, 146-an haltak meg az év során és 80 gyermek született.
Öt évvel később, 1878-ban is a Budavári Palotában szilveszterezett a királyi család, ám Mária Valéria főhercegnőt Gödöllőn hagyták, mert
a budai udvari cselédség gyermekei között felütötte fejét a „roncsoló toroklob”.
Az 1900-es szilveszter egy szomorú eseményt is hozott. Özvegy Ulrich Györgyné, acsai fűszerkereskedő a beteg lányát látogatta meg az év utolsó napján a várban. Mikor távozott a házból, azt mondta a lányának komoly arccal: „Azt hiszem ma voltam utoljára Budapesten, érzem már, nemsokára apád után megyek a sírba.” A 60 éves asszony néhány perccel később a Dísz téren rosszul lett és már nem tudták megmenteni az életét.
1904-ben az új esztendő egyik első híre volt a Budavári Palotából, hogy Mrász Károly főkertész, aki 43 évet töltött az udvar szolgálatában, úgy döntött, hogy visszavonul. Páratlan szépségű kerteket gondozott a várban, nem véletlen, hogy búcsúzóul megkapta a Ferenc József-rendet.
A szilveszter persze mindig is a mulatozásról szólt. Sokan kerestek maguknak partnert az év végi összejövetelekre az újságok apróhirdetéseiben. Íme egy a Pesti Hírlapból, 1908-ból: „Bájos babák! Két fiatal ügyvéd a szilveszteri estét kellemesen szeretné összekötni az új esztendővel. Bájos médikék, akik szeretnek mulatni és nem ijednek meg az újévi ajándékoktól, írjanak.” A szilveszteri mulatozások után is hemzsegtek a hirdetések között a partner után sóhajtozó irományok. Egy ilyen felhívás 1912-ből: „Steinhardtban,
szilveszterkor látott barna, bájos hölgyet kéri bámulója, adjon alkalmat az ismerkedésre.”
Vagy itt egy másik szerelmes apróhirdetés ebből az évből: „Király kávéházban szilveszterkor a mellettem ülő, piros grenadin blúzos hölgyet, (két nővér) kiknek asztalát másodízben elfoglaltuk, kérem, Ernő jeligére közölje, ismertség hol és mikor lehetséges.”
Szilveszteri pillanatkép 1933-ból. Fotó: Fortepan/Lovas Rita
1914-ben egy balesetet is hozott az új esztendő a budai Várban. Wekerle Sándor - aki ezt megelőzően és később is volt miniszterelnök - József királyi főherceggel találkozott az év első napján. Meg is érkezett Wekerle kocsija a József főhercegi palota elé, ám mikor kiszállt belőle, megcsúszott és nagyot esett. A nagy fájdalmai láttán mindenki azt gondolta, hogy a politikus a lábát törte, ám végül kiderült, súlyos ficam lett a baleset vége.
1914-ben a világháború miatt sokaknak volt szomorú a szilveszterük, a mai Lengyelország területén található Przemysl-ben is sok magyar katona harcolt és védte az erődítményt. A lapok az új év első napjaiban hozták le Seide Rezső vezérőrnagy kintről küldött levelét, amelyben többek között ezt írta: „Ma szilveszter napja van. Szomorú esténk lesz távol szeretteinktől és a hazánktól. Derék honvédeink minden ezredének kijutott a maga része a dicsőségből, mert egymás után remek szuronyrohamaikkal verték ki az ellenséget a várból.”
S végül, ami ma már elképzelhetetlen: 1918 szilveszter éjszakáján azért szóltak a főkapitányságnak, mert sokan úgy hallották, Budán lövöldöznek. Mint kiderült, nem bűnügyről volt szó, hanem több italozó társaság jókedvében revolverekkel és puskákkal lőtt a levegőbe, miután éjfélt ütött az óra. A fegyvereket szépen sorban begyűjtötték az önfeledten mulatozóktól…
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Karácsony Gergely a kritikára egy Esterházy-idézettel válaszolt.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Egy brit lány megrázó vallomást tett arról miként változtatták a bangladesi bevándorlók rémálommá az ünneplést.
Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
A rakétával lövöldöző arab influenszert is letartóztatták.
Talán nem túlzás kijelenteni, hogy lassan mindenkinek elege lesz az ukránok pénz- és lőszerpazarlásából.
