Az ellenzék őt okolja a szerintük előnytelen tűzszüneti megállapodásért, a gazdasági nehézségekért, valamint a szociális problémákért is.
Nikol Pasinján csak egy népszavazás nyomán lenne hajlandó lemondani hivataláról – ezt maga az örmény miniszterelnök jelentette ki hétfői, a nemzethez intézett beszédében. Elmondta, hogy kész távozni a néptől kapott tisztségéből, de csak a nép „akaratnyilvánításának” egyértelmű eredménye alapján. Amíg ez nem következik be, folytatja a miniszterelnöki feladatok ellátását, és ígéri, hogy becsülettel fogja teljesíteni azokat.
A kormányfő távozását 17 ellenzéki párt követeli, amelyek létrehozták a Haza Megmentéséért Mozgalmat. Az ellenzéki politikusok szerint a Pasinján által a hegyi-karabahi harcok beszüntetéséről Ilham Aliyev azeri elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel aláírt november 9-i tűzszüneti megállapodás lényegében kapituláció volt.
Az ellenzék őt teszi felelőssé a dél-kaukázusi ország gazdasági nehézségeiért és szociális problémáiért is.
A kialakult helyzetben Armen Szárkiszján államfő előrehozott választásokat javasolt, és azt, hogy átmenetileg egy nemzeti egységkormány vegye át az ország irányítását.
Összecsapások Hadrut régióban
Pasinján beszédében szót ejtett a Hadrut régióban az elmúlt napokban történt összecsapásokról is.
Korábban az örmény védelmi tárca tett bejelentést arról, hogy a Hegyi-Karabah déli peremén fekvő Hadrut tartomány Hojavendi járásában támadás érte az el nem ismert örmény „Hegyi-Karabah Köztársaság” hadseregének egyik állását, és több örmény fegyveres megsebesült. Az azeri fél az örmény oldalt vádolta provokációval, amit Jereván cáfolt.
Az örmény kormányfő azt állította, hogy az azeri hadsereg karabahi akciói az orosz békefenntartók ellen is irányulnak, szerinte az azeri hadsereg az orosz békefenntartók tevékenységének lejáratására törekszik, azt akarják bizonyítani, hogy a békefenntartók nem képesek a provokációk megállítására. A járás két, Hcaberd és Hin Taher nevű településének sorsa az első nagy próbatétel az orosz békefenntartók számára – mondta. Elmondta, hogy a hétvégén a településeken nem volt civil lakosság, a hétvégén orosz békefenntartók érkeztek oda. Az ő feladatuk a terület státuszának biztosítása a november 9-i tűzszüneti megállapodás rendelkezéseivel összhangban.
A harcok lezárása
Az örmény miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök november 9-én megállapodott a szeptember 27-én kiújult hegyi-karabahi harcok lezárásáról. Az egyezmény értelmében Jerevánnak vissza kell szolgáltatnia Azerbajdzsánnak több, korábban megszállt járást, a Lacinit, az Agdamit és a Kelbecerit, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő folyosó kivételével. A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahból kivonuló örmény csapatok helyét orosz békefenntartók vették át a demarkációs vonal és a korridor mentén.
Országos gyász Örményországban
Örményországban december 19-én telik le a harcok befejezését követő negyvennapos gyászidő. Pasinján bejelentette, hogy ezután háromnapos gyászt rendelnek el a harcokban elesettek tiszteletére. Ennek keretében gyászmenetet tartanak a jereváni Köztársaság tértől az Elablur katonai temetőig, illetve szerveznek más megemlékezéseket is.
Az örmény hatóságok eddigi adatai szerint örmény részről csaknem háromezren haltak meg a harci cselekményekben, de az eltűntek felkutatása tovább folytatódik.
Előzmények
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd a magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta több fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben idén szeptember 27-én újultak ki ismét a harcok. Azerbajdzsán megkísérelte fegyverrel visszafoglalni az enklávét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
A miniszterelnök szerint ez Magyarország és Európa érdeke is.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Hogy miért?
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
Hangsúlyozták, egy lapszám betiltása az Alaptörvényben biztosított jogok durva megsértése.
Sem a miniszterelnök, sem Lázár János nem jött zavarba.
