és rengeteg kisegzisztencia, kisvállalkozó, hétköznapi embernek lett könnyebb az élete az adócsökkentések és adózási egyszerűsítések következtében; és egyáltalán nem csak a közmondásos „gazdagoknak”.
A „negyedmillió halott” számszerűleg körülbelül 250 ezer – egy kontinensnyi, 330 milliós, szövetségi országban. Azt gondolom, hogy ugyan ilyen esetben a szövetségi elnöknek is van tennivalója, de valójában Amerika esetében túlértékeljük a szövetségi elnököt a kívülről kevésbé látható szövetségi tagállamok hátrányára; a valódi cselekvés lehetősége a kormányzóknál volt, akik éltek is vele. Nem mellesleg: a New York Times exitpollja és annak demográfiai elemzése azt mutatta, hogy Trump szavazóinak túlnyomó többsége szerint a gazdaság az első a járvány előtt, és Biden szavazóinak túlnyomó többsége szerint a járványkezelés az első a gazdaság előtt. A járványkezelés alatt karantént kell érteni. Ha az, hogy Trump nem kezelte jól a járványt, azt jelenti, hogy nem hozott össze idejekorán az egész országban karantént, akkor ez azt is jelenti, hogy ma kevesebb a munkanélküli, mintha Amerika-szerte karantén lett volna. Ha bárki azt hiszi, hogy egy járványt csak úgy kezelni lehet, és mindenen úrrá tudunk lenni, mert úgymond a kormány azért van, hogy megóvjon minket az élet viszontagságaitól, az téved.
Amerika megosztottságát nem Donald Trump okozta, az ő elnöksége alatt ez a megosztottság maximum kifejezést nyert. A marxista BLM randalírozásait semmi sem menti. Trump alatt a feketék munkanélküliségi rátája is történelmi mélypontot ért el. A BLM-nek azonban valószínű a háttérben besegített a Demokrata Párt randalírozni, cserébe azért, hogy a BLM a demokraták szekerét tolja, nemhiába jelentkezett máris be a mozgalom Bidennél: segítettünk a kampányban, cserébe kérjük a jussunkat. Ebből nem lesz középutas politika; ebből balra tolódó woke-politika lesz.
Amerika megosztottságát az identitáspolitikát felkaroló demokrata stratégia turbózta fel.
Lehet, hogy Biden személyes meggyőződése centrista, de egyáltalán nem olyan erős személyiség, mint például Trump, és nem is kívülálló milliárdos, hogy legyen ereje meghódítani egy pártot kívülről, a párttól független erőforrásokból, a kívülállóság erkölcsi tőkéjével. Magyarán Bident be fogja darálni a Demokrata Párt, amitől egész életében függött; és zsarolni fogja a párt szélbalos szárnya. Jeszenszky Géza azonban nem látja, hogy 2020-ban a „szélsőbal” nem proletárdiktatúrát jelent meg egyéb, a 20. század során megszokott dolgokat, hanem radikális identitáspolitikát és woke-szemléletet, a szisztematikus rasszizmus és patriarchátus belelátását mindenbe, és az az elleni fantomküzdelmet. A transznemű mozgalomnak való bókolás „kiemelt főműsoridőben” például nem centrumpolitika.