Jeszenszky Géza és a naiv bidenizmus

2020. november 23. 16:44
Trump alatt csökkentek a különbségek, soha nem látott mértékben szavaztak rá kisebbségiek, Amerika megosztottságát pedig a demokraták felpörgetett identitáspolitikája okozta. Nem Lincolnhoz kell visszatérni, hanem tovább kell menni a Trump által kijelölt úton.

Jeszenszky Géza szerint Trump alatt Amerika megosztottá vált, s Biden majd egyesíteni fogja. Trump nem kezelte a vírusválságot, negyedmillió halott az eredmény; Biden majd kezelni fogja. Hiszen Biden az egyik „legtapasztaltabb” politikus, aki ellen „csak korát és egyik fia ukrajnai tevékenységét tudták fölhozni ellene, semmint múltbeli hibákat”. Trump alatt csökkent Amerika tekintélye, a NATO- és EU-országok fellélegeztek Biden – még nem végleges és nem hivatalos – győzelme miatt. Biden középutas politikát fog folytatni, akinek „le kell csillapítani az elmúlt hónapok szélsőbalos, szobordöntögető rendbontóit (de elkerülve színes bőrű szavazói kiábrándulását), csökkenteni kell a rendkívül megnőtt vagyoni és jövedelmi különbségeket”, és így tovább.

Jeszenszky Géza azt írja: „Trump ma még jelentős támogatottsága szerintem hamar csökkenni fog, a republikánusoknak alkalmazkodniuk kell, felismerve Amerika etnikai változásait, és vissza kell térniük Lincoln örökségéhez, hogy a jövőben még nyerhessenek.”

Trump félreértékelése

Ami Trump politikáját illeti:

négy éve alatt nem nőttek, hanem csökkentek a különbségek,

és rengeteg kisegzisztencia, kisvállalkozó, hétköznapi embernek lett könnyebb az élete az adócsökkentések és adózási egyszerűsítések következtében; és egyáltalán nem csak a közmondásos „gazdagoknak”. 

A „negyedmillió halott” számszerűleg körülbelül 250 ezer – egy kontinensnyi, 330 milliós, szövetségi országban. Azt gondolom, hogy ugyan ilyen esetben a szövetségi elnöknek is van tennivalója, de valójában Amerika esetében túlértékeljük a szövetségi elnököt a kívülről kevésbé látható szövetségi tagállamok hátrányára; a valódi cselekvés lehetősége a kormányzóknál volt, akik éltek is vele. Nem mellesleg: a New York Times exitpollja és annak demográfiai elemzése azt mutatta, hogy Trump szavazóinak túlnyomó többsége szerint a gazdaság az első a járvány előtt, és Biden szavazóinak túlnyomó többsége szerint a járványkezelés az első a gazdaság előtt. A járványkezelés alatt karantént kell érteni. Ha az, hogy Trump nem kezelte jól a járványt, azt jelenti, hogy nem hozott össze idejekorán az egész országban karantént, akkor ez azt is jelenti, hogy ma kevesebb a munkanélküli, mintha Amerika-szerte karantén lett volna. Ha bárki azt hiszi, hogy egy járványt csak úgy kezelni lehet, és mindenen úrrá tudunk lenni, mert úgymond a kormány azért van, hogy megóvjon minket az élet viszontagságaitól, az téved. 

Amerika megosztottságát nem Donald Trump okozta, az ő elnöksége alatt ez a megosztottság maximum kifejezést nyert. A marxista BLM randalírozásait semmi sem menti. Trump alatt a feketék munkanélküliségi rátája is történelmi mélypontot ért el. A BLM-nek azonban valószínű a háttérben besegített a Demokrata Párt randalírozni, cserébe azért, hogy a BLM a demokraták szekerét tolja, nemhiába jelentkezett máris be a mozgalom Bidennél: segítettünk a kampányban, cserébe kérjük a jussunkat. Ebből nem lesz középutas politika; ebből balra tolódó woke-politika lesz.

Amerika megosztottságát az identitáspolitikát felkaroló demokrata stratégia turbózta fel.

Lehet, hogy Biden személyes meggyőződése centrista, de egyáltalán nem olyan erős személyiség, mint például Trump, és nem is kívülálló milliárdos, hogy legyen ereje meghódítani egy pártot kívülről, a párttól független erőforrásokból, a kívülállóság erkölcsi tőkéjével. Magyarán Bident be fogja darálni a Demokrata Párt, amitől egész életében függött; és zsarolni fogja a párt szélbalos szárnya. Jeszenszky Géza azonban nem látja, hogy 2020-ban a „szélsőbal” nem proletárdiktatúrát jelent meg egyéb, a 20. század során megszokott dolgokat, hanem radikális identitáspolitikát és woke-szemléletet, a szisztematikus rasszizmus és patriarchátus belelátását mindenbe, és az az elleni fantomküzdelmet. A transznemű mozgalomnak való bókolás „kiemelt főműsoridőben” például nem centrumpolitika.

A republikánus jövő

Az az állítás meg, hogy a Republikánus Párt jövőbeni útja a visszatérés lenne arra a vágányra, amiről Trump térítette le a republikánusokat, éppenhogy a legrosszabb, mérgező recept ajánlása. A republikánusok eljelentéktelenedéséhez épp a Jeszenszky által felvázolt út vezetne, ahogy azt a Trump előtti időszak mutatta is: a korábbi pártvereségek miatt készített, 2013-as reformjavaslat gyakorlatilag a Republikánus Párt erős balra tolódását eredményezte volna – a centrumból. Azaz a republikánusok a demokraták méréskeltjeinek pólóját és pozícióját vették volna fel. Csakhogy az a csapat másik csapat, az ő pályájukon már vannak játékosok. 

A republikánusoknak nem a demokraták felé kell eltolódnia, hanem a korábbi középsemmilyen program helyett valami beazonosíthatóan jobboldali programot kell alkotniuk. Ezt tette Donald Trump. Emlékezetes volt Claremont Review cikke 2016-ban, a The Flight 93 Election, melynek szerzője arra figyelmeztetett:

ideje, hogy republikánusok végre magukra találjanak, és ne hátráljanak mégtovább 

minden rasszistázás, fasisztázás és nácizás hatására – aki pedig azt hiszi, hogy ha Trump távozik a színről, majd megszűnik a fasisztázás balról, az nagyot téved, a fasisztázás ugyanis mindig kijut minden mérsékelt jobboldali erőnek, Konrad Adenauertől De Gaulle-on és Churchillen át Antall Józsefig, Ronald Reaganig, a két Bushig – tényleg mindenkinek. 

Trump és a kisebbségek

Jeszenszky Géza szerint a republikánusoknak „fel kell ismernie” „Amerikai etnikai változásait” – nem tudom, ezalatt mit ért az egykori külügyminiszter, de azért jeleznénk neki, hogy Donald Trump soha nem látott támogatottságot hozott a republikánusoknak a kisebbségek körében. Trumpra szavazott a a feketék 12, a hispánok 32 és az ázsiai származásúak 32 százaléka. A fiatal feketék és hispánok 30-35 százaléka támogatta őt, szemben az idősebb nemzedékek sokkal kisebb arányával, azaz a kisebbségek fiataljai sokkal nagyobb arányban republikánusok és trumpisták. A határmenti, texasi Zapata megyében, ahol 95 százalékban hispánok laknak, Trump idén 52,5 százalékot kapott, és négy éve is 33-at. De még a melegek harmada is Trumpra szavazott.

Vajon mire fel ez a növekvő támogatottság egy állítólag rasszista elnök irányába? Először is: Trump nem rasszista. És nem is nőellenes. Viszont a kisemberek pártjává tette a Republikánus Pártot, márpedig a kisebbségek csoportjában több a „kisember”. Adókönnyítései, a gazdaság felpörgetése nekik is jól jöttek. Emellett nem nagyon tudom magam elé képzelni, hogy egy fekete vagy hispán férfi épp feminista magazint olvas és válogat a szaporodó genderidentitások közül. Azt hiszem,

az amerikai kisebbségi kultúrák meglehetősen patriarchálisak és hagyományosak.

Biden transznyilatkozatától nem fognak elalélni a Bronxban lakó Puerto Rico-iak. Márpedig a demokrata Bronxban sok a Puerto Rico-i, és nagyon-nagyon kevés a transznemű. Még kisebb a két csoport közti átfedés. Váltsuk ezt szavazatokra.

Lincoln, az egyesítő?

A Trump-ellenes republikánusok által alapított, Trump előtti útra visszatérni kívánó Lincoln Project nem a Republikánus Párt feléledését szolgálná, hanem épp a karaktervesztését. Elég csak megnézni, milyen helyekről érkeztek a Lincoln Project vezetői: Kalifornia, New Hampshire… az ország liberális erődjeiből. 

Kérdés, mi az a „lincolni örökség”, amit Jeszenszky Géza emleget, mit lehet hasznosítani egy 160 évvel ezelőtti elnök működéséből? A Lincoln Project azért a pártalapító Lincolnról van elnevezve, mert Lincoln úgymond egyesítette az országot – nyilván szemben a „megosztó” Trumppal. Talán tehát ezt. Csakhogy Lincoln úgy egyesítette azt az országot egy alkotmányellenesen indított, véres polgárháborúban, hogy száz évre elmélyítette a belső megosztottságot. Lincoln ugyan talán személyes meggyőződésében ellenezte a rabszolgaságot, de a háború előestéjén deklarálta, hogy ő bizony az unió egyben tartásáért háborúzik, nem a rabszolga-felszabadításért (lásd a New York Tribune 1862. augusztus 22-i számában megjelent írását) – utóbbi csak időközben bevetett taktika, erkölcsitőke-gyűjtés volt a részéről, többek közt Charles Francis, londoni nagykövete tanácsára. 

Mindemellett

Lincoln az amerikai történelem második legkisebb szavazataránnyal megválasztott elnöke volt,

39,8 százalékot kapott – igaz, négy jelölt indult, tíz déli államban viszont Lincolnra még csak szavazni sem lehetett (csak John Quincy Adamsre szavaztak kisebb, 31 százalékot sem elérő arányban 1824-ben). Ez azért volt így, mert akkoriban még nem voltak központilag nyomtatott szavazólapok, így a pártok és jelöltek emberei voltak azok, akik jelöltjük szavazólapját osztogatták, de Lincoln Délen, pontosabban a későbbi Konföderáció tizenegy államában annyira népszerűtlen volt, hogy Virginia kivételével még helyi aktivistákat sem tudott szervezni maga mögé. Mindezt azon a választáson produkálta Lincoln, amelyiken a részvétel a valaha volt második legmagasabb, 81,2 százalékos volt. Ja, és azóta is sokak körében tartja magát a meggyőződés, hogy akkor Lincoln választási gépezete többet csalt, mint mostanában a demokratákról sejthető.

Az „egyesítő” Lincoln tehát erőszakkal egyesítette egy szövetségi ország vonakodó tagállamait, miközben minimális volt a legitimitása, és száz évre elintézte, hogy a déli fehérek a sebeiket nyalogassák és csak azért is szegregálják a feketéket. Ha nincs Lincoln, valószínűleg nincs ilyen görcs sem a déli fehérekben, egyes számítások szerint a rabszolgaság is megszűnt volna a századfordulóig, és a feketék emancipációja is kevésbé erőszakosan ment volna végbe. Egy dologban azonban valóban egyesítő volt az amúgy zseniális taktikus és politikus Lincoln: abban, hogy a háború utáni rekonstrukciós politikája nagyvonalú volt. 

Olyan egyesítésre nem valószínű, hogy fűlik a foga 70 millió Trump-szavazónak, ami az ő szóbeli és fizikai lebunkózásukkal, listázásukkal és kiátkozásukkal kezdődik. Akkor inkább elmennek MAGA-rallizni, és előfizetnek a Trump-tévére. Ideje, hogy a republikánusok végre beleálljanak ügyekbe, ellent álljanak a demokraták balra tolódásának, és ne hunyászkodjanak meg féltve a szalonképességüket. Elég volt a hátrálásból, ideje visszafoglalniuk a területeket, és restaurálniuk Amerikát.
 

Összesen 74 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Elárulok neked egy titkot, valaki egyszer azt mondta:
Mi bolsevikek különös anyagból vagyunk gyúrva.

A mostanában demokratákra ez hatványozottan igaz.
Most már okosabb lehetsz, ha figyeltél.

https://mandiner.hu/cikk/20201..
Egyébként:
Donald Trump elnöksége alatt, a koronavírus-járvány előtt 5 százalékra csökkent a feketék munkanélküliségi rátája, ami a valaha volt legalacsonyabb arány; a feketék szegénységi mutatója pedig 21 százalékra csökkent, ami úgyszintén történelmi siker.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés