Mikor és mennyi táppénz jár COVID idején?

2021. január 4. 10:16
Karantén külföldi út után, koronavírus-fertőzésből adódó megbetegedés munkahelyen vagy azon kívül, otthoni munka, ötven-, hatvan-, hetvenszázalékos táppénz – lapunk a Deloitte tanácsadó cég segítségével járt utána a jogszerű megoldásoknak, cikkünkben elmagyarázzuk, mikor mi jár a munkavállalónak.

A barátnőm száz százalék táppénzt kapott, pedig csak kontaktszemély volt, és a tesztre várva került karanténba, amúgy makkegészséges”; „a munkahelyemen kaptam el a COVID-ot, konkrétan tudom is, hogy kitől, mégis csak hetven százalékot kapok” – ilyen és hasonló, ellentmondásos történetek keringenek a neten.

Tény: a munkáltatók sokszor maguk sem tudják, hogyan járjanak el, a dolgozók sem tudják sokszor, mihez lenne joguk.

Mivel a koronavírus sajnos egy darabig még velünk marad, felkérésünkre a Deloitte adótanácsadási csoportjának szakértői és a Deloitte Legal munkajogászai segítettek körbejárni a témát, mi pedig még egy infografikát is készítettünk belőle. A helyzet annyira atipikus, hogy – nem meglepő módon – a jogszabályok nem készültek fel annak kezelésére, így nem minden esetben vannak egyértelmű szabályok. A szakértők segítségével igyekeztünk a legészszerűbb válaszokat megtalálni.

Négy alapesetre kérdeztünk rá a Deloitte-nál, jelesül, mi van, ha

  • a dolgozó elkapta a vírust, pozitív a tesztje, és hatósági házi karanténba kerül
  • a dolgozó nem biztos, hogy elkapta a vírust, de kontaktkutatás alapján nagy a kockázata annak, hogy igen, ezért ugyancsak otthon kell maradnia (járványügyi zár alá kerül)
  • a dolgozó külföldről érkezett haza, s ezért kerül hatósági házi karanténba
  • a dolgozó azért kénytelen otthon maradni, mert a gyerekére kell vigyázni, akinek az óvodája, iskolája járványügyi zár alá került.

Íme összefoglaló infografikánk (de mindjárt kibontjuk részletesebben is):

A dolgozó pozitív tesztet produkál

Az elmúlt hónapokban napi többezer ember fertőződött meg, így sajnos minden korábbinál aktuálisabb ez a kérdés: mi jár ilyenkor jogosan a munkavállalónak? A Deloitte szerint ilyenkor a dolgozó mentesül a munkavégzés kötelezettsége alól, amennyiben a keresőképesség hiányát az orvos igazolja, így

az érintett az orvos által megállapított keresőképtelenség időszakában nem is dolgozhatna.

A keresőképtelenség orvosi besorolásától függően lehet jogosult a munkavállaló betegszabadságra (ha annak feltételei fennállnak) a távolléti díj 70 százalékának megfelelő összeggel, vagy táppénzre. Várhatóan a járványügyi elkülönítés időszakára táppénz illeti meg a munkavállalót, ez a táppénzalap 50-60 százalékának felel meg (a pedagógusoknak az intézményben megbetegedéskor járó 100 százalékos táppénz nem fókusza ennek a cikknek). 

A munkáltatónak a fentiek értelmében tehát nem biztos, hogy kell táppénz-hozzájárulást is fizetnie, viszont amit köteles garantálni, az az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés a munkavégzés helyén. Magyarán, ha tudomására jut, hogy egy munkavállaló covid-19 vírussal megfertőződött, akkor a keresőképtelenségre is tekintettel nem dönthet úgy, hogy mégis berendeli dolgozni.

A dolgozónak nincs pozitív PCR-tesztje, de COVID-fertőzött kontaktja igen, és emiatt karanténba kerül

Ha valaki a kontaktkutatások miatt magas kockázatot mutató személyként kerül járványügyi zárlat vagy megfigyelés alá, már kicsit bonyolultabb helyzet. De ha el tudja végezni otthonról a munkáját, vagy átirányítható olyan munkakörbe, amit otthonról is tud végezni, akkor nem változik semmi: a dolgozó dolgozik, a munkáltató fizeti. A Deloitte szakértői is ezt a megoldást ajánlják a munkaadók figyelmébe.

Ha nincs így, akkor a munkavállaló keresőképtelennek minősül, de értelemszerűen nem betegszabadságra megy, hanem első naptól kezdve táppénz illeti meg – ehhez be kell mutatnia a hatósági zárlatot/megfigyelést elrendelő határozatot.

A dolgozónak nincs pozitív PCR-tesztje, de külföldön járt, ezért Magyarországon házi karanténba kerül

Bár Európa egyre erőteljesebb bezárkózásával ez a kérdés egyre ritkábban merül fel, de – az akkori járványügyi helyzet függvényében – karácsony és újév környékén ismét fellángolhat az utazási kedv. Mindenesetre első körben itt is érvényes: ha tud otthonról dolgozni a munkavállaló, dolgozik és kapja a fizetését.

Ha nem, akkor sem minősül keresőképtelennek, tehát nem jár neki táppénz!

A Deloitte szakértői ilyenkor azt javasolják, hogy a munkáltató és a dolgozó első körben próbáljanak megállapodni az otthoni munkavégzésről, vagy vizsgálja meg a munkáltató, hogy fennállnak-e a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás feltételei. Azaz fennállnak-e a törvényi feltételei annak, hogy a munkáltatói egyoldalú utasítással más munkavégzési helyen (otthon) foglalkoztassa átmenetileg a munkavállalót. Ha ez nem működik, a munkáltató kiadhat fizetett szabadságot is, ha van még erre kerete az érintettnek.

Ha ez nem lehetséges, akkor kezdődnek az adminisztratív problémák, ugyanis

amíg a munkavállaló nem dolgozik, egészségbiztosítása sincs, tehát egészségügyi ellátás sem jár neki

Praktikusan persze ellátják az embert ilyenkor is, de utólag kiszámlázhatják a költségeit. Éppen ezért, a problémák elkerülése érdekében ilyenkor érdemes a munkavállalónak befizetni a havi 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot az államkasszába, amit a munkaadónak lehetősége van, de nem kötelező átvállalni. 

A munkavállaló azért kényszerült otthon maradni, mert bezárták az óvodát vagy iskolát, ahová a gyermeke jár, és nem tudja máshol elhelyezni

Tömegeket érintett az iskolabezárásokkal kapcsolatos helyzet az első hullám idején, most pedig a 14. év feletti tanulók online oktatásban vesznek részt – valószínűleg tehát ez a kérdés sem kerül le egyhamar a napirendről. Lássuk, mi a helyzet ilyenkor!

Elméletileg a dolgozó ilyenkor is mentesül a munkavégzés kötelezettsége alól, hiszen „elháríthatatlan ok miatt indokolt a távolléte”. Ha tud otthonról dolgozni, vagy foglalkoztatható ilyen munkakörben, akkor a Deloitte javasolja az „együttműködés és a méltányos mérlegelés követelménye alapján” egyezzen meg a két fél egy olyan megoldásban, amely a szülői feladatok ellátása mellett is ésszerűen elvárható.

Ha viszont nem tud, az kifejezetten kellemetlen helyzetet eredményez: hiszen

sem ő, sem a gyerek nem beteg, tehát betegszabadságra, táppénzre nem jogosult,

ezért a munkáltató vagy elküldi fizetett szabadságra, vagy ugyancsak jövedelem nélkül marad. Sőt, még az egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetni kell erre az időszakra, ha csak nem vállalja át azt a munkaadó. 

Fontos megjegyezni: a vonatkozó, tavaly novemberi kormányrendelet óta Magyarországon ismét veszélyhelyzet áll fenn, amelynek tartama alatt a kormány rendeleteivel törvényi rendelkezésektől eltérhet. Ez azt jelenti, hogy a fenti szabályok is módosulhatnak a különleges jogrend idején és a vázolt szcenáriók eltérően alakulhatnak a jövőben.

Nyitókép: Koronavírusteszthez vesznek mintát
a Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Főosztálya
dolgozójától az intézményben, a VIII. kerületi
Fiumei úton 2020. december 8-án. (MTI/Kovács Tamás)

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés