Nem a hagyományt kell megmenteni, hanem önmagunkat – mondja Lovász Irén népdalénekes, érdemes művész. Népdalaink éneklése segít megtalálni gyökereinket és identitásunkat, vallja.
Őry Krisztina írása a Mandiner hetilapban.
Ritka, ha valaki sikeresen ötvözi a művészi és a tudományos pályát. Lovász Irén néprajzkutató-népdalénekes a kettő között sosem tudott és nem is akart választani, máig ugyanúgy otthon érzi magát a színpadon, mint a katedrán. Számos lemezzel a háta mögött, többtucatnyi külföldi koncertfellépés után egyetemi docensként tanítja, amit maga is művel: szakrális kommunikációt és hagyománypedagógiát.
József Attila születésnapján született, a költő A Dunánálcímű versének sorai kamaszkorában tudatosultak benne, azóta is kísérik a pályáján. Az ősök hagyatékának továbbadása személyes életfeladatává vált. A szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészkarán diplomázott, majd néprajzkutatóként kandidátusi fokozatot szerzett. Tíz éve tanít a Károli Gáspár Református Egyetemen kulturális és vallásantropológiát. Művészi, énekesi pályája az évek során ezzel párhuzamosan bontakozott ki, az autentikus népzenétől a határműfajokig sokféle formációban és lemezen énekelt.
Minden a családban kezdődött: az anyatejjel szívta magába az éneklés szeretetét és éltető erejét. „A dalolás olyan természetes volt nálunk otthon, mint a levegő. Mikor édesanyám ringatott, mesélt, folyton énekelt. Minden élethelyzetben dalolt: hétköznap, ünnepkor, örömében, bánatában, egyedül és közösségben. Nekem ő a tiszta forrás” – vallja. Mivel jó tanuló volt, és ragadtak rá az idegen nyelvek, érettségi után nem zenei pályára, hanem a bölcsészkarra jelentkezett. „Látszólag választanom kellett a művészi és a tudományos pálya között. A valódi döntést azonban mindig halogattam” – mondja.
A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének alelnökével szűkebb pátriájában, Noszvajon, a tájházként működő gazdaház kertjében ültünk le beszélgetni egy napfényes őszi délelőttön.
Dr. Iain McGilchrist pszichiáter, idegtudós és filozófus szerint ugyan az agyféltekék közötti különbségekről szóló populáris pszichológia nagyrészt tévesnek bizonyult, de a valóság sokkal izgalmasabb, mint azt sokan gondolnák.
A történelem minden nagy korszaka szervezett kisebbségek és társadalmi konszenzusok párbeszédéből emelkedett ki. Czopf Áron írása.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
Hamvas Béla-estekkel jelentkezik a Tárkány Művek zenekar a Várkert Bazárban. Ezen alkalomból faggattuk a zenészt Hamvas Béla filozófiájáról, népzenéről, mítoszokról és egyebekről is. Interjúnk.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A magyar kisvállalkozók életében ritkán jön el az a pillanat, amikor egy kormányzati bejelentés tényleges, forintban mérhető könnyebbséget ígér, nem csak szlogeneket.
A politikai elemző ráadásul nem tett említést erről az érintettségéről abban a posztjában, amelyben a magyar labdarúgó válogatott kudarcát a politikai döntéshozókra próbálta meg rátolni.
