Gondolatok a forradalmakról

2020. október 22.
Miért ünnepeljük bizonyos forradalmak évfordulóit? Hiszen a forradalom lényegi alkotóeleme az erőszak, annak korlátozása pedig egyik legősibb törekvésünk. Mielőtt bálványozni kezdjük e szót, Roger Scruton nyomán fontos különbséget tennünk kétféle forradalom között.

Hahner Péter írása a Mandiner hetilapban.

Mintegy másfél évezreden át a legtöbb gondolkodó úgy vélekedett: nincs rettenetesebb annál, ha egy állami közösség tagjai egymás ellen harcolnak. A Római Birodalom óta az ilyesmit polgárháborúnak nevezték. Shakespeare királydrámáinak is a legszomorúbb jelenete, amikor az apák fiaik holttestét találják meg a polgárháború csataterein.

A 18. században a felvilágosodás hatására azonban elterjedt az a nézet, hogy az igazi aranykor nem mögöttünk van, a múltban, hanem előttünk, a jövőben. Egyre többen vélekedtek úgy, hogy a történelemben van fejlődés, haladás, az emberiség nemcsak tárgyi környezetét, de társadalmi-politikai rendszerét, sőt saját természetét is képes tökéletesíteni. Ebben az esetben viszont a rossz, az erőszak, a polgárháború a jó, a fejlődés, a haladás szolgálatába állhat. 

Fotó: Földházi Árpád
Hahner Péter
1954-ben született Budapesten. Történész, a Pécsi Tudományegyetem habilitált egyetemi docense, volt tanszékvezető, a Rubicon Intézet főigazgatója.

A 18. század végén ezért azok az erőszakos megmozdulások, amelyekről úgy vélekedtek, hogy a szabadság terjesztését szolgálják, a forradalom nevet kapták. Nem maga az esemény, a lázadás vagy a véres politikai küzdelem volt új jelenség a történelemben, hanem az a gondolkodásmód, ahogy viszonyultak hozzá. Angliában egészen a 19. századig polgárháború néven emlegették az 1640 és 1660 közötti korszakot, és csak a nagy francia forradalommal való összehasonlítása után kezdték forradalomnak nevezni. A latin revolutio (forradalom) szó addig körforgást jelentett, vagyis a kezdőpontra való visszatérést, azután azonban radikális szakítást, szándékos politikai aktust, dinamikus konfliktust a jó és a rossz, a haladás és a reakció között.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés