Ferenc Józsefhez, IV. Károlyhoz és Horthy Miklóshoz is kötődik a királyi Lovarda épülete, amit sok évtizednyi hiátus után nemrég építettek fel újra az eredeti tervek alapján a budai Várban. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
A II. világháborúban súlyosan megsérült és a kommunista rendszerben földig rombolt Lovarda épülete már újjáépült a Nemzeti Hauszmann Program keretében, s pontosan úgy néz ki, ahogy Hauszmann Alajos, a Budavári Palota építője megálmodta még a 19. század végén. Az épület multifunkcionális rendezvényközpontként született újjá s 2021 második felében a nagyközönség is birtokba veheti.
A Lovarda újra a budai Vár ékessége, ahogy az volt a századelőn is. 1899-ben a Vasárnapi Újság is beszámolt az építkezésről, megállapítva: „Ez az épület nagyságánál, valamint szépségénél fogva az összes európai udvarok lovardáit felülmúlja. Körülbelül 30 méter magasságú és barokk stílű épület ez, hatalmasan ívezett, impozáns vasszerkezetű tetővel”.
A királyi Lovarda a századelőn. Fotó: Fortepan
A fa díszmennyezet Neuschloss Károly és Fia, az üvegablakok pedig Róth Miksa üzemében készültek. Az épület elé egy pazar szobor is került, ifj. Vastagh György Lovát fékező csikós szobra, amelyről később a Lovarda helyszínéül szolgáló Csikós udvar is a nevét kapta.A szobor, melyet a párizsi világkiállításon aranyéremmel tüntettek ki, mindenkit lenyűgözött, még I. Ferenc Józsefet is. Az uralkodó még a Lovarda átadása előtt két évvel, az Iparművészeti Múzeumnál tekintette meg az alkotást.
A lapok is beszámoltak a király látogatásáról: „Őfelsége a szokott pontossággal érkezett az Iparművészeti Múzeumhoz. A király legelőször az épület előtt álló Csikós szobrot tekintette meg. A szobrot ifj. Vastagh György mintázta és a királynak rendkívül megtetszett.”
Ferenc József azért szorgalmazta egy új Lovarda építését a budai Várban, mert a régi már szűkösnek bizonyult. Az új Lovardában ráadásul páholyok, szalon és büfé is készült, úgy tervezték, hogy nagyobb lovasjátékoknak is otthont adhasson. A 360 ezer koronába kerülő épületet Ferenc József is kedvelte, bár ekkor már kevesebbet ült lovon. 1903 februárjában a király Gallé Antal várkapitány kíséretében az új királyi lovardába ment, ahol megnézte, hogyan tanulja a lovaglást a dédunokája, József Ferenc főherceg, akinek édesanyja, Auguszta főhercegasszony is lóháton nézte végig a tréninget. A királynak az új lovarda és a fiatal főherceg lovastudása is tetszett.
A Lovarda elkészült, jövőre a látogatók is birtokba vehetik a rendezvényközpontként funkcionáló épületet
Ferenc József halála után az új király, IV. Károly koronázásakor a Lovarda is szerepet kapott. Annyiban mindenképpen, hogy itt pihent a bécsi udvarban hosszú hónapok alatt betanított ló, amelyre a koronázási ceremónia alatt felült az új király.
1920-ban, amikor Horthy Miklós lett a kormányzó, a Lovarda ismét bekerült az újságokba. Mint ahogy a lapok megírták, Horthy minden nap fél hétkor kelt és héttől nyolcig az udvari Lovardában lovagolt, majd reggelihez ült és átolvasta a magyar lapokat. A dolgozószobájába aztán pontban tíz órakor lépett be. A Lovardában ott várt rá minden reggel a kedvenc lova. A II. világháború alatt, 1942-ben is rendszeresen lovagolt a Lovardában, ahol várt rá Maestoso. Ez volt az a ló, amellyel a bécsi döntések után a visszacsatolt területekre belovagolt, így Komáromba, Szatmárnémetibe, Kassára és Nagyváradra is Maestoso nyergében ment.
Az egyik lap még jellemzést is adott a hátasról: „Maestoso nyugodt ló, tapsoláskor sem figyel a környezetére és a külső zajokra, csak a lovasára. Nyugodtan viszi lovasát, függetlenül a kor történelmi pillanatától és az esemény históriai rangjától.”
Visszatérve a Lovarda történetéhez: a II. világháború alatt a budai Várba visszahúzódó németeket minden eszközzel támadta a Vörös Hadsereg. A Lovarda is súlyosan megsérült, a tetőszerkezet beomlott, és bár megmenthető lett volna, a kommunista rendszer a Lovarda épületét a földdel tette egyenlővé.
ifj. Vastagh György Lovát fékező csikós-szobrát is felújították
A gyönyörű épületet nemrég a Nemzeti Hauszmann Program részeként újra felépítették a megmaradt tervezési dokumentumok és archív fotók alapján. A Lovarda előtt álló Lovát fékező csikós szobra túlélte a háborút, majd 1982-ben a mai Hunyadi udvaron állították fel. 2019 augusztusában újabb restaurálás után helyezték vissza eredeti helyére, a Csikós udvarba. Az újjászületett Lovarda átadását követően várhatóan a főváros népszerű rendezvényhelyszíne lesz, amely 2021 második felében környezetének rendezése és akadálymentesítése után nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.
Aki pedig már átadása előtt is szeretné felfedezni a Lovardát, megteheti a Budai Várséták Hauszmann paripái című vezetése keretében.118 évvel az eredeti átadás után újra ott pompázik a Budavári Palota mellett a lenyűgöző Lovarda. Kivárta, kivártuk.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
A modern értelemben vett magyar társadalmi, gazdasági, politikai rendszer a kiegyezés korában jött létre
Tisza Kálmán zseniális hatalomtechnikus volt és puritán ember, aki boldog házasságban élt. Vezetésével új Magyarország született, sikereit a realitásérzékének köszönhette.
A királyné rendszeresen olvasta Jókai regényeit, amikor pedig találkoztak, kedélyesen elbeszélgettek a könyvekről.
Magyarország stabilitása miatt szorgalmazta a kiegyezést, kapott is érte hideget-meleget a politikai szintérre lépő népszerű író.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
„Ha nincs Fidesz, nincs parti.”
Míg a Fidesz rendezvényén telt ház volt a több ezer férőhelyes stadionban, a Tisza rendezvényén csak néhány száz ember lézengett.
