Életveszélyes a vírustagadó szekta

2020. szeptember 25. 7:58
Bár nem vonzott tömegeket a „Dr. Gődény” vezette vírusbagatellizáló csoport tüntetése, s nemrég több vírustagadó csoportot is letiltott a Facebook, továbbra is terjednek a vírusszkeptikus, vírustagadó, a maszk hordását ellenző, összeesküvés-elméletekkel fűszerezett posztok. Falyuna Nóra nyelvész áltudományos tartalmakat, és azokhoz kapcsolódó összeesküvés-elméleteket kutató tudománykommunikációs szakértő: őt kérdeztük a téves és káros nézetek terjedésének hátteréről.

Úgy látszik, ismét erősödik az oltásellenesek tábora a COVID-19 elleni vakcina kapcsán – legalábbis erről számol be egy nemrég publikált tanulmány. Ekkora lenne a baj?

Ömagában az, hogy valaki kritikus az új oltással kapcsolatban, nem feltétlenül probléma. Én is olvastam ezt a felmérést, és ebben az is benne van, hogy a legtöbben nem kifejezetten oltásellenesek, hanem az esetleges mellékhatásoktól tartanak, ami lehet egy racionális félelem is.

Biztosan lesznek lehetséges mellékhatásai, minden oltásnak vannak. Most viszont harmincmillió fertőzöttnél és egymillió halottnál járunk.

Igen, ugyanakkor azt fontos látni, hogy az emberek, amikor döntést hoznak bizonyos, az életüket érintő kérdésekben, vagy reagálnak valamilyen információra, például arra, hogy kiben bíznak, mit hisznek el, nemcsak tudományos információkra támaszkodnak. Ugyanúgy

meghatározóak az érzelmek, hiedelmek, egyéni meggyőződések,

és hogy milyen véleményekkel találkoznak a környezetükben. Teljesen természetes, hogy nem mindenki hisz vagy fogad el mindent, amit a tudomány vagy az annak nevében kommunikáló autoritások állítanak, hiszen ott is felmerülnek érdekek. De, ami ennél talán fontosabb, az az, hogy a rossz tudománykommunikáció miatt is kialakulhat egyfajta bizalmatlanság vagy elutasítás a tudomány irányába. A hatékony tudománykommunikációnak nagyon gazdag nemzetközi szakirodalma van, a gyakorlatban mégis azt látjuk, hogy a legtöbb ismeretterjesztő tevékenység nem integrálja ezeket az új megközelítéseket, hanem ragaszkodik ahhoz a régi sémához, miszerint az ismereteket pusztán csak át kell adni a laikusoknak, és ha valaki nem érti, vagy nem fogadja el azokat maradéktalanul, akkor az hülye. Ez nem így van, bármilyen ismeret befogadása egy összetett kontextusban zajlik, ahol nemcsak a tudomány állításai a relevánsak, és nem várható el, hogy mindent elfogadjon mindenki csak azért, mert a tudomány állítja. Főleg ma, amikor a csapból is az folyik, hogy médiafogyasztás és internetezés közben legyünk körültekintőek és kritikusak.

Falyuna Nóra

Esetünkben ez a tudománnyal szembeni kritikai attitűd visz el az áltudományos ostobaságokhoz, emberéleteket veszélyeztetve.

Nem a kritikai attitűddel és a véleménykülönbségekkel van a baj, hanem azzal, hogy egy laikus nem feltétlenül rendelkezik a megfelelő fogalmi apparátussal ahhoz, hogy releváns kritikát fogalmazzon meg, nem ismeri például a tudományos megismerés folyamatát és úgy általában a tudomány működését. A különféle összeesküvés-elméletek hívőinél sem az a probléma, hogy kritikusak valamely autoritással szemben, hanem hogy egy

alapvető paranoid hozzáállás jellemzi őket,

és emiatt értelmetlen, megalapozatlan, minden véletlenségben ok-okozatiságot feltételező következtetésekre jutnak. A bizalomhoz fontos lenne például nemcsak kész tényeket közölni, hanem azt is kommunikálni, hogy az ismeretek hogyan születnek, mi a tudáselőállítás menete, és miért merülnek föl időnként bizonytalanságok vagy kifejezetten ellentmondások. Ha ezt nem értik, csak találkoznak rengeteg, sokszor egymásnak ellentmondó információval, akkor teljesen természetes, hogy kialakulhat egy bizalmatlan, elutasító attitűd.

Ha kritikus, sőt paranoid az alapbeállítottsága ezeknek az embereknek, akkor miért hisznek el mindent kritikátlanul olyan figuráknak, mint az említett „Dr. Gődény”?

Azért, mert az ilyen karakterek egyszerre apellálnak a tekintélyre és az érzelmekre. Az ember, amikor találkozik valamilyen tudományos információval, nem csak arról dönt, hogy azt elhiszi-e vagy felhasználja-e az életében, arról is dönt, hogy kit fogad el hiteles szakértőnek. Ezt pedig meghatározza az észlelt szakértelem, ami nem feltétlenül egyenlő a tényleges szakértelemmel, hanem azzal, amit a befogadó tulajdonít neki.

A szakértelem látszatát igen könnyű kialakítani, a tekintélyre pedig apellálni.

Viszont az ilyen karakterek ügyesen hatnak az emberek érzelmeire is, és következetesen, már-már dogmatikusan állítanak egy-két nagyon egyszerű dolgot, amit sokkal könnyebb, kényelmesebb és megnyugtatóbb befogadni, mint követni a tudomány napról napra változó álláspontját.

Azért Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője is végigvitte a maradjotthon-kampányt, ott volt az operatív törzs, és számos orvos, szakértő, virológus nyilatkozott, kommunikált koronavírus-ügyben.

Igen, és alapvetően egy nagyon jól felépített kommunikációs kampány volt, de sok esetben nem voltak konzekvensek a szakértői megnyilvánulások. Nem is lehettek, hiszen tényleg hetente, naponta változott a helyzet, a WHO ajánlásai például a maszkhordást illetően egy ideig azt mondták, hogy egészségesek ne hordják, aztán azt, hogy mégis, mindkét esetben magabiztosan állítva, amit állítottak. Ez az egész COVID-járvány egy nagyon új dolog, a tudományos megismerés pedig folyamatosan zajlik a járvánnyal egyidőben, teljesen természetes, hogy változik az azzal kapcsolatos ismerethalmaz. Sokan viszont nem ismerik a tudomány működését, nem tudják, hogyan lehetséges, hogy egyik nap ez az irányadó, másik nap az, összezavarodnak, nem tudják, mit higgyenek, és frusztráltakká válnak.

És akkor jönnek magukat szakértőként prezentáló alakok, akik folyamatosan és következetesen ugyanazt mondják,

amit könnyű befogadni, és egyúttal megerősíti a befogadó hiedelmeit is. Ezzel pedig érzelmi megnyugtatást is ad egy egyébként feszült világhelyzetben.

És ők maguk is „vírushordozókká” válnak, terjesztik az áltudományos, veszélyes dezinformációkat.

Éppen ettől igazán veszélyes ez az egész. Az ilyen tartalmak virálisak, hiszen éppen ez a lényegük; az online térben még érvként is szolgálnak a vitákban. A tudományos kritériumok nem jutnak szerephez, hiába cáfolja meg azokat a tudomány.

Lehet valahogy – jogi úton akár – erőteljesebben fellépni a veszélyes nézetek ellen, és szankcionálni azok terjesztését?

Ez nyilván egy nehéz kérdés, amit meghagynék a kompetens jogászoknak. Viszont a tartalmak terjedése szempontjából nem biztos, hogy a túl sok szankció hatékony. Az oltásellenes mozgalom például azóta is hirdeti dr. Andrew Wakefield „felfedezését” arról, hogy az MMR elleni vakcina autizmust okoz, noha sikerült töröltetni az egyébként mindössze húsz (!) emberen végzett, módszertanilag is kifogásolt kutatásán alapuló cikkét. Egy nagyon erős jogi fellépés ráadásul meg is erősítheti egy összeesküvés-elméletben való hitet, hiszen épp, hogy nem belátják, hogy hamis dolgokban hittek; hanem

a „gonosz háttérhatalom cenzúrája” érvvé válik amellett, hogy igaz az összeesküvésük.

Tehát bár az ilyen csoportokra időről időre lecsap a hatóság vagy éppen – mint esetünkben a Facebookon – a szolgáltató, ez korántsem jelenti e nézetek végét, hiszen éppen az „üldözöttség” önmítoszát táplálja. A magam részéről sokkal inkább abban hiszek, hogy a tudománynak tudnia kell valóban hatékonyan kommunikálnia ebben a zajos médiatérben, hisz’ óriási a figyelemért vívott verseny.

Összesen 221 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A hét vicce:

.....Kijelentjük, hogy Magyarországon a jogállami elvek a korrupció elleni küzdelemben is megfelelően érvényesülnek és az általunk vezetett szervezetek elkötelezettek a korrupció elleni együttműködésben. Ennek érdekében a 2020-2022. közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia célkitűzéseinek figyelembevételével járnak el.



KÖZÖS NYILATKOZAT


JOINT DECLARATION

A közös nyilatkozatot tették:

Dr. Pintér Sándor, belügyminiszter

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke

Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész

Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke

Dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke



Budapest, 2020. szeptember 23

"Életveszélyes a vírustagadó szekta"

A cikkben is írják, kevesen vannak. Nem hinném, hogy akkora veszélyt jelentenének.

Kb. két hete hallottam először erről a 'szélhámosról', feltehetően azért, mert távol tartom magam a fészbúkotoktól. Kizárólag a vírusra vonatkozó statisztikai adatok, a betegekről és elhaltakról megismerhető információk, majd pedig a vírussal foglalkozó szakemberek alapos és részletes nyilatkozatai alapján vontam le azt a következtetést, hogy ez a vírus nem veszélyesebb azoknál a korábbi influenza-vírusoknál, amelyek először, még védetlen állapotban és ugyanígy, védőoltás hiányában támadtak ránk, és amelyekkel magam is összetalálkoztam annak idején. Ezek nagyon kellemetlen, 1-1,5 hétig ágyba kényszerítő betegségek voltak. Olyasmiről nem hallottunk velük kapcsolatban, hogy a többség, főleg a fiatalabbak észre sem veszik és lábon kihordják, és bizony, attól függetlenül, hogy az adatokat nem hozta nyilvánosságra a sajtó, az idős, különféle betegségektől szenvedő emberek azok szövődményeitől is sokan meghaltak.

Nincs bajom a maszkviseléssel, legfeljebb annak következetlenségeivel. Elfogadhatatlannak tartom, hogy a kulturális rendezvények előtt lázat mérnek, miközben futballmérkőzéseken zsúfolt lelátón maszk nélkül ordibálhatnak emberek. És elfogadhatatlan számomra az a hiszti és félelemkeltés, amit egyoldalú információk óránkénti sulykolásával a vírus kapcsán művel a kormány, a sajtó és az orvostársadalom. (Az utóbbit valamennyire felmentem, mert mégiscsak arra esküdtek fel, hogy óvjanak bennünket, ezért némi túlzás elfogadható az irányukból.)

A legmegdöbbentőbb az volt számomra, amit tavasszal csináltak, az élet és a gazdaság leállítása. A vírussal kapcsolatos információk alapján az teljesen indokolatlan volt és beláthatatlanok a gazdasági következményei. Szerencsére erre Orbán Viktor is rájött, ám akkor belemanőverezte magát egy olyan zsákutcába, ahol már nem beszélhet őszintén erről az egészről. Annak bevallása, hogy akkor azok a borzalmasan 'liberális' svédek kezelték a legjobban a 'járványt', a kormány és a kormánypárti sajtó részéről nem lehetséges, csak szépen fokozatosan ráfordulni a svédhez hasonló eljárásra.

Ha pedig a király meztelen és ezt egyre többen látjuk, nem csoda, ha lecsapnak ránk a 'szélhámosok', akik bármivel kapcsolatban a pénzre váltható népszerűséget keresik.

Az egészben a legjobb az a Buday György (vagy stílusában készült) fekete/fehér fametszet. Méltatlanul felejtették el, bár az egyik legmegrázóbb illusztrációkat készítette. ( Nekem van egy "Balladák" könyve.) Az itteni szöveg átlagosnak, ha mondható, az oltáselleneseknek csak annyit, hogy talán még élnek a gyerekbénulás vastüdőben levő túlélői. Én még időben megkaptam Dániából a Salk vakcinát.

Persze, az én véleményem. Csak az a probléma, hogy ezzel a véleménnyel senki nem foglalkozik, mindenki elhallgatja, nem vitatkoztak vele, ahogy a liberálbolsevikok szokták a nekik nem tetsző véleményekkel és ahogy most te is hozzáállsz barátom. Akkor miért csodálkoznak, hogy terjed az ellenállás?

Tavasszal annyi volt az aktív esetek száma hazánkban, mint egy kisebb falu lakossága. (Annak zömét is néhány nehéz betegeket gondozó idősotthon tette ki.) Ha tízzel felszorozzuk, se több egy közepes településnél. Nyilvánvaló volt, hogy csak nyomokban van itt a vírus. Ehhez képest leállítani az oktatást, bezárni minden intézményt, megvenni 16 ezer lélegeztetőgépet, minimum méretes túlzás volt. (A vírus fertőző természetét már akkor is ismertük.) Az intézkedések gazdasági következményeit nem volt nehéz megjósolni (Hatalmas visszaesés.) Nyáron ezzel szemben mindenki utazhatott külföldre nyaralni, aki akart. Miért? A Balaton és a hazai üdülés propagálása teljesen rendben volt, ha ehhez egy kis kényszer is járult volna, most sokkal könnyebb dolgunk lenne, ha a vírus lefojtása lenne a cél. (Ez a hajó már elment.)

Az pedig kifejezetten disznóság, hogy hónapok óta naponta óránként közlik a hírekben, hogy mennyien haltak meg a vírustól, azt viszont egyszer sem mondták el a lakosságnak, hogy normál menetben mennyien halnak meg Magyarországon (és a világon) naponta, illetve hányan szoktak meghalni a normál influenza vírusok szövődményeitől, s hányan haltak meg az újonnan támadt vírusok szövődményeitől korábban. Mert alighanem lenne meglepetés és mindenki azonnal megértené, hogy ez a vírus nem veszélyesebb az átlagnál és azt kérdezné, hogy mire fel most ez a hiszti.

Épp ez a probléma, hogy a koporsókat szállító olasz katonai menetoszlopokkal rémítették az embereket és csak később írták meg itt-ott, hogy ez azért történt, mert a Bergamo környéki krematóriumok ijedtükben bezártak. Nem hajaz ez a történet a tenger által partra mosott kisfiú holttestének sztorijára és sajtópropagandájára? Csak akkor nagyjából tudtuk, hogy kiknek mi a célja vele.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés