Ursula von der Leyen európai minimálbért akar bevezetni

A német politikus az Európai Parlamentben értékelte az elmúlt évet, a beszédének központi eleme a koronavírus-járvány volt, szerepel az Euronews tudósításában. Az idei év megmutatta, hogy milyen törékeny a bolygónk, ezt jelzi a klímaváltozás és a világjárvány is – fogalmazott. Ursula von der Leyen azt mondta, feláldoztuk a szabadságunk egy részét, hogy megvédjünk másokat, feladtunk a szuverenitásunkból a védekezés érdekében. A bizottsági elnök azt is elmondta, hogy ma reggel egy szándéknyilatkozatot küldött David Sassoli EP-elnöknek és Angela Merkel német kancellárnak, az EU soros elnöksége képviselőjének, ebben vázolta a következő időszak lépéseit.

Az EB elnöke kijelentette, a járványnak és a vele járó bizonytalanságnak még nincs vége, ezért a prioritás az, hogy átsegítsük egymást a válságon, és támogatást nyújtsunk azoknak, akiknek szükségük van rá. Azt is elmondta, hogy Európának továbbra is meg kell védeni az emberek életét és megélhetését. Az egészségügyi dolgozók csodát műveltek az elmúlt hónapokban – emelte ki a bizottsági elnök, s egy erősebb egészségügyi uniót kell építenünk. Az oltásról azt mondta, nem elég megtalálni a védőoltást, a hozzáférést kell biztosítani mindenki számára. 400 millió eurót adott az EU a Covax együttműködésnek vakcina kutatására és a hozzáférés javítására. Csak az összefogás ment életeket, a nacionalizmus nem – fogalmazott.
   
Von der Leyen azt mondta, hogy amikor elkezdte a hivatali működésemet, a külső sokkoktól szerették volna megvédeni a munkavállalókat, s Európának sikerült elkerülni a tömeges munkanélküliséget. 14 millióan igényeltek bértámogatást, 16 ország 19 milliárd euróval támogatta a vállalatokat és a munkavállalókat, és ez működőképes rendszer volt szerinte. Európában a munka méltósága szent kell, hogy legyen – hangsúlyozta a politikus –, ezért az a javaslata, hogy dolgozzák ki a tisztességes minimálbér intézményét, hogy ehhez a pénzhez mindenki hozzá tudjon jutni. Azt is mondta, hogy támogatja az erre irányuló tárgyalásokat.

Ezt követően a klímapolitikára tért rá. Úgy vélte, van lehetőség pozitív változásokra. Az európai Green Deal célja, hogy a kontinensünk legyen 2050-re az első klímasemleges földrész, de ehhez gyorsabb cselekvésre van szükség. A 2030-as kibocsátáscsökkentési célt fel kell emelni 40-ről 55 százalékra, jelentette be.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy Európa digitális évtizede kell, hogy legyen a következő évtized, s három területre kell összpontosítani: az adatokra, a technológiára és az infrastruktúrára.

A Bizottság elnöke beszélt Kínáról és Oroszországról is. Azt mondta, Kína partnerünk és rendszerszintű riválisunk is egyben. Vannak közös ügyeink, a klímaváltozás elleni harcban partnerek vagyunk. Ugyanakkor más kormányzati rendszerekben gondolkozunk. Az európaiak hisznek a demokrácia és az emberi jogok értékeiben. Úgy gondoljuk, fogalmazott, hogy a másként gondolkodóknak is van helyük Európában, mi nyílt vitát folytatunk. A politikus felhívta a figyelmet, hogy aki szerint szorosabb együttműködés kell Oroszországgal, annak figyelmeztetésként kell hogy szolgáljon a Navalnij-ügy.

Emellett kiemelt szerepet kapott a beszédben a Brexit jelenlegi állása. Azt mondta a bizottsági elnök, hogy nem szabad megfeledkezni a szövetségeseinkről, még ha nem is mindenben értünk egyet. Tárgyalni kell, soronként, szavanként kell a szövegen előre haladni. Úgy fogalmazott, hogy fontos, hogy a megoldás garantálja a belső piac integritását, a nagypénteki egyezmény betartását. A jóhiszeműség alapvető kérdése, hogy a gondosan kimunkált szöveget amit mindkét fél ratifikált, nem lehet felülírni. Az Egyesült Királyság nem szeg meg szerződéseket, idézte Thatchert Von der Leyen.

A migrációval kapcsolatban elmondta, a 2015-ös válság nagy megosztottságot hozott EU-n belül. Ha kompromisszumot kötünk, az előre visz – jelentette ki. Majd úgy fogalmazott, hogy humánus megközelítést kell megkövetelni. Azok az országok, amelyek eleget tesznek kötelezettségeiknek, kell hogy élvezzék többiek szolidaritását. Nem maradhat minden bevándorló itt, akinek ehhez nincs joga, annak vissza kell mennie, de meg kell teremteni a legális bevándorlás lehetőségét, ezeket az embereket integrálni kell.
Európának tennie kell valamit, mindenkinek vállalni kell ezért a felelősséget. A Bizottság dolgozik egy terven, közösen görög hatóságokkal. A tagállamoktól is elvárjuk, hogy vállalják a felelősséget, hangsúlyozta Von der Leyen.

A politikus beszámolt arról is, hogy hamarosan elkészül egy jogállamisági jelentés. Azt mondta, meg kell védenünk az uniós forrásokat a csalástól, a korrupciótól, az a feladatunk, hogy éberek legyünk, nem lehet tolerálni a jogsértéseket. S meg kell védeni a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét – fogalmazott a Bizottság elnöke, akit egy-két képviselő kivételével állva tapsoltak meg a beszéde végén.

(Euronews)

(Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)