Magyar tejdajkája volt a legmagyarabb Habsburg főhercegnőnek

2020. szeptember 17. 12:00
Írta: Sal Endre
Ő volt a legmagyarabb Habsburg főhercegnő, a Budavári Palotában született, magyar tejdajkája és tanítója volt, és sokáig szinte jobban beszélt magyarul, mint németül. Következzék Ferenc József és Erzsébet királyné legkisebb gyermekének, Mária Valéria főhercegnőnek az élete. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hausznann Program Facebook-oldaláról.

Sisi, vagyis Erzsébet királyné ragaszkodott ahhoz, hogy a Budavári Palotában adjon életet a kislányának. Mária Valéria 1868. április 22-én született, s nyomban el is neveztek róla egy utcát Pesten. Ne feledjük, egy évvel voltunk a kiegyezés után, így még inkább érthető Sisi gesztusa.

Mivel Erzsébet királynénak gondjai akadtak a szoptatással,

rögvest egy magyar tejdajkát kerestek a picinek.

Kutatták, keresték a megfelelő személyt, a jól értesültnek látszó újságok számtalan nevet bedobtak, így szekszárdi és debreceni befutóról is tudtak, ám végül egy Gödöllőtől nem messze fekvő településen, Szadán akadt rá az udvar Legéndi Juliannára, egy földműves csinos feleségére, aki májusban adott életet a kislányának, Lídiának.

Mivel egy magyar dajka anyatejét itta a kis hercegnő, még jobban szívükbe zárták az itt élő emberek a kis Mária Valériát. Érdekesség, hogy a tejdajkát nem felejtette el Szada, Legéndi Julianna tiszteletére egy emlékkutat avattak 2001-ben.

Az újságok megírták 1869-ben, hogy a 11 hónapos kislányt is magával hozta a budai Várba Ferenc József és Erzsébet királyné. Azt is kiderítették, hogy„a kis főhercegnő mulattatására két bárányt, egy feketét és egy fehéret szereztek. Ezeknek igen csinos kunyhójuk van a várkertben” – írták a lapok. A bárányok mellett több nyúl, valamint egy póni is a kislányra várt.

Sisi ragaszkodott ahhoz is, hogy a legkisebb gyermekének magyar tanítója, nevelője legyen, így esett a választás Rónay Jácint címzetes püspökre, természettudósra, aki nem mellesleg Kossuth Lajos gyermekeinek is nevelője volt korábban, és két másik királyi gyermeket is tanított, Gizellát és Rudolfot.

A hatvan évhez közelítő Rónayban bízott az udvar, annak ellenére is, hogy az 1848-as forradalomban ellenük harcolt és egy ideig száműzetésben is élt. Rónayt imádta a kis Mária Valéria, aki négyéves korára magyarul, angolul és németül tudott, de már ekkor elkezdték franciául is tanítani.

A magyar újságírók el voltak ragadtatva Sisi gesztusától, és mint írták, Erzsébet királyné gyermekét

„oly magyar lánynak nevelteti, hogy kiállhatná a versenyt akármely csöppentett alföldi Mariskával”.

Mária Valéria sokat időzött a gödöllői kastélyban és naponta kocsikázni vitték a környéken. A kislány pedig az út során egy nagy dobozból cukrászsüteményeket osztogatott a hintóhoz rohanó gyerekeknek. Ha a budai Várban tartózkodott a királyi család, akkor is kikocsikázott a városba és szinte mindig érintette a róla elnevezett Mária Valéria utcát.

1875-ben történt, hogy egy nő jókora csomagot hajított az akkor hétéves kislány hintójába a róla elnevezett utcán, hirtelen senki sem tudta mire vélni a jelenetet. A kibontott csomagban egy kérelemlevél is lapult. Mint kiderült, a nő egy katonatiszt özvegye volt, és így próbált segélyhez folyamodni a királyi családnál. Másnap a nyomorgó özvegy Király utcai lakásán megjelent egy udvari ember, s miután tájékozódott, hogy nem csalóról van szó, a Budavári Palotába irányította, ahol Mária Valéria nyújtott át egy vastag, pénzes borítékot.

Két évvel később történt, hogy a budai Várban egy német házaló próbálkozott naptár eladásával, de senki nem állt szóba vele, mígnem megállt mellette egy elegáns hintó, és az akkor 9 éves Mária Valéria nyújtott ki nem kevés pénzt a naptárért. A kislány legjobb barátnője a vele egyidős Auersperg Aglája hercegnő volt, 1879 telén például végig a gödöllői kastélyban időzött Mária Valériával, aki reggelire általában hegyaljai szőlőt kért, délelőtt kocsikázott, majd ebéd után tanult, és ha éppen nem a barátnőjével időzött, akkor leveleket írt a rokonságnak.

Csupán 16 éves volt, mikor a lapok megírták, hogy Ferenc Ferdinánd lesz a jegyese. A hír pletykának bizonyult, ám jobb is így, hiszen közismert, 1914-ben a feleségével együtt ölték meg Szarajevóban Ferenc Ferdinándot.

Mária Valéria nem szerette a protokollt és a nagy felhajtást maga körül, 1885-ben például azzal keltett feltűnést, hogy sokáig nem volt hajlandó kesztyűt húzni. Félig viccesen azzal fenyegette meg az udvar, hogy ha a budai Várból kikocsikázik, nem fog sorfalat állni az őrség. Másnap Mária Valéria, a lázadó tini, amikor az őrség előtt haladt el a hintójával, messzire kinyújtotta az egyik kesztyűs kezét. Saját bevallása szerint Bad Ischl-ben és Gödöllőn szeretett lenni.

Aztán 1888-ban valóban eljegyezték az akkor 20 esztendős főhercegnőt,

a nála két évvel idősebb Ferenc Szalvátor osztrák főherceg jegyese lett, az esküvőt pedig két évvel később tartották. Mária Valéria ettől kezdve már sokkal kevesebbszer járt Magyarországon, a legtöbb időt a walseei kastélyban töltötte. Kapóra jött számára a szerelem, hiszen egyre kevésbé viselte jól, hogy részben politikai okok miatt rá osztották a magyar hercegnő címet.

Ferenc Szalvátor feleségeként tíz gyermeket szült, közülük csupán egy nem élte meg a felnőttkort, a legkisebb lánya a szülés után néhány órával halt meg. Matild élt a legtovább, ő 1991-ben távozott az élők sorából. Mária Valéria hosszan tartó betegeskedés után, csupán 56 éves korában halt meg Ausztriában. Végakaratának megfelelően Sindelburgban helyezték örök nyugalomra a főhercegnőt, akinek magyar tejdajkája, magyar tanítója volt és tökéletesen beszélt magyarul.

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Orbán bébiszittere meg hátulról szitává lőtte azt, aki a szolgálati terepjárót el akarta lopni.
Egész Budapestet lezárták aznap miatta.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés