Az első hét az Életem sötét foltja című gyakorlattal kezdődött. El kellett mondani valamit magadról, amit szégyellsz és még talán senkinek nem mondtad, ötféleképpen. Kihívsz valakit a színpadra, annak mondod, egyedül mondod az ott ülőknek, telefonbeszélgetésben mondod, levélben és az ötödik, hogy leoltják a villanyt és a vak sötétben a legkínosabb kérdéseket teszik fel. 18-19 éves gyerekekről beszélünk.
Értünk senki nem vonult az utcára.
Talán el sem mertük mondani otthon, mert elhittük, ez a képzés része és természetes. És akkor a csók-pofon gyakorlatokról, amelyekben valóságos csóknak és valóságos pofonnak kellett történnie, szót se ejtsünk... Ezek az én tapasztalataim, nem másé. Ezt mindig vállaltam. A mai napig gyomorgörcsöm van, ha elmegyek az épület előtt. Értünk senki nem tüntetett.