Lukasenka nem ír ki új választásokat, de hajlandó reformokat végrehajtani

Lukasenka tagadta, hogy csalással szerezte volna meg hatodik mandátumát. Az államfő az ellenzékre hárította a felelősséget az erőszak elharapózásáért, egyúttal azt állította, hogy a NATO csapatokat mozgósít országa nyugati határán.

Vasárnap ezrek gyűltek össze Minszkben, hogy támogatásukról biztosítsák az elnököt. Helyi tudósítások szerint sokakat busszal szállítottak vidékről a fővárosba, egyes kormányzati tisztségviselők pedig azt mondták, nyomást gyakoroltak rájuk, hogy vegyenek részt a megmozduláson.

Ellenzék

Délután az ellenzék is tüntetett az elnök lemondását követelve, a Reuters arról számolt be, hogy ez volt az eddigi legnagyobb demonstráció az országban, mintegy 200 ezer résztvevővel. A brit hírügynökség tudósítója azt közölte, hogy nem volt látható rendőri jelenlét, a hangulatot pedig ünnepélyesnek írta le.

Fehéroroszországban folyamatosak az utcai demonstrációk a múlt vasárnapi elnökválasztás óta, amelynek során a hivatalban lévő Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg a végleges eredmények szerint. Az elmúlt napokban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe a tiltakozásokon. A rendőrség könyörtelenül lépett fel a tüntetőkkel szemben, akik közül ketten meghaltak a hatósági intézkedések során.

Az ellenzék választási csalással vádolta meg az államfőt, ugyanis független felmérések a hivatalos eredménnyel szögesen ellentétes képet festettek. Ezek szerint a legfőbb ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott. A Litvániában menedéket kereső Cihanouszkaja a szavazatok újraszámlálását követelte.

Több állami tisztségviselő, köztük Fehéroroszország szlovákiai nagykövete, az állami televízió munkatársai, valamint rendőrségi tisztségviselők szolidaritásukat fejezték ki a tüntetőkkel.

Putyin kiáll Lukasenka mellett

Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök egy vasárnapi telefonbeszélgetés során biztosította Lukasenkát, hogy Moszkva szükség esetén kész katonai segítséget nyújtani számára – írta közleményében a Kreml azt állítva, hogy Fehéroroszországra külső erők gyakorolnak nyomást.

A NATO tagadja, hogy mozgósított volna

A NATO szóvivője tagadta, hogy a szövetség mozgósításba kezdett volna Fehéroroszország nyugati határánál. Hangsúlyozta, hogy a szervezet katonai jelenléte Kelet-Európában nem jelent fenyegetést senkire nézve, szigorúan defenzív jellegű, célja a konfliktusok megelőzése és a béke megőrzése.

Raimundas Karoblis litván védelmi miniszter leszögezte, hogy az országában nemrég lezárult nemzetközi hadgyakorlatok régóta be voltak tervezve, nem volt közük a fehéroroszországi helyzethez.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint hétfőn háromnapos hadgyakorlatba kezd a fehérorosz hadsereg az ország nyugati részében.

Háttér

A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Nyugati szakértők szerint az idei választás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt sem szabad, sem tisztességes. A kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról.

(MTI)