Csernus Imre, ellenzéki casting, mekis Oscar-díj, Zsuráfszky Zoltán – itt az új Mandiner hetilap!

2020. augusztus 6. 8:00
Mit csinál mostanság Csernus Imre pszichiáter? Hogy áll most az ellenzéki miniszterelnök-jelölti casting? Lehet-e Marosvásárhelynek újra magyar vezetése? Miből lesz a mekis hamburger? Máltai újságírógyilkosság, Moldova, Zsuráfszky Zoltán táncművész – megjelent az új Mandiner!

Mit rontanak el a szülők a gyereknevelés során? Mi a baj manapság a férfiakkal és a nőkkel? Milyen hatásai vannak a koronavírus-járványnak a mentális állapotunkra? E heti lapszámunkban címlapos interjút olvashatnak Csernus Imrével, az ismert, ám a nyilvánosságtól jó ideje visszavonuló pszichiáterrel, akit noszvaji éttermében kerestünk fel. 

A szakembert megkérdeztük arról is: optimistábbak lettek-e a magyarok az utóbbi években? 

„A kérdés az, hogy miben tudjuk lemérni a fejlődést. Abban, hogy több mosolygós embert látok Budapest utcáin? Nem látok amúgy. Hogy jobban érzik magukat a bőrükben? Ezt sem tapasztalom. Hogy az emberek gyerekei tele vannak önbizalommal? Nem érzem ezt. Kisebb, szigetszerű válto­zások lehetnek a társadalomban, és ha az összképet nézzük, valamelyest talán optimistább a hozzáállás – azonban egy pár évvel ezelőtti kutatás szerint a boldogságunkat tekintve továbbra is a béka feneke alatt vagyunk az Európai Unióban” – mondja Csernus.

Az Első karaktert Leimeiszter Barnabás jegyzi, aki az újra kié­lesedő járványhelyzet, a gazdasági reccsenés és a lehetséges kulturális korszakváltás hatásairól ír vezércikkében.

Közélet 

Megkezdődött a közös miniszterelnök-jelöltek válogatója az ellenzéki térfélen. Cikkünkben bemutatjuk a pozícióért legnagyobb valószínűséggel induló politikusokat, valamint elemzők segítségével járjuk körül, hogy ki mekkora eséllyel szállhat ringbe.

„2022-ben fog felpörögni az ellenzéki váltóhangulat” – mondja lapunknak adott interjújában Z. Kárpát Dániel. A Jobbik alelnökét az ellenzéki összefogásról, pártja jövőjéről, és az egykori devizahitelesek helyzetéről kérdeztük.

„Most legalább azoknak a baloldali színházi szakembereknek kellene megszólalniuk, akik 2010 után is nyugodtan végezhették a munkájukat, már ha fontos nekik a szolidaritás, a jogállamiság és a szabadság” – reflektál publicisztikájában L. Simon László író, országgyűlési képviselő Gyurcsány Ferenc írására, aki szerint „Vidnyánszky Attila és társai” földönfutók lesznek a kormány bukása után.

Panyi Miklós, az Alapjogokért Központ nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese  augusztus 20. közeledte apropóján az államalapításról, a nemzeti identitás kialakulásáról ír véleménycikkében.

Külhon & Külföld 

Soós Zoltán négy éve is elindult Marosvásárhely polgármesteri címéért, azonban vereséget szenvedett a húsz éve hivatalban lévő Dorin Floreától. Külhon rovatunkban most arról beszélt: ezúttal nemcsak a magyarok, hanem a városvezetőtől elpártoló románok jelöltje is, és együtt megdöntik a Florea-rendszert. 

Külföld rovatunkban a máltai újságíró gyilkosság hátteréről, az ügy mögötti politikai-üzleti összefonódásokról írtunk.

A bukaresti politikai osztály régóta dédelgetett álma Nagy-Románia: bemutatjuk, hogy Moldovában hogyan ítélik meg az esetleges egyesülést, és annak milyen hatása lenne a romániai kisebbségekre, így a magyarokra.

Rovatunkban kitérünk a minap ismeretlen helyre menekült spanyol exkirály, I. János Károly közéleti pályafutására is.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban Keith Lowe brit íróval, történésszel olvashatnak interjút, akivel Európa jövőjéről, a brexit hatásairól beszélgettünk. 

Orbán Balázs publicisztikájában arra mutat rá, hogy miért nem legitim a baloldal részéről kisajátítani Bibó István gondolatait.

Miért szegődik egy magyar üzletember egy amerikai étteremlánc partnerévé? Héjja János vállalkozóval, McDonald’s-vezetővel a mekis Oscar-díjig vezető útról, a jövő éttermeiről és a kalóriákról is beszélgettünk, és még hamburgert sütni is beálltunk. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörmény Nagy Gergely ezúttal Dambisa Moyo könyvét ajánlja figyelmünkbe: a zambiai közgazdász szerint agresszíven újra kell szerelni a demokráciát, miután a demokráciák képtelenné váltak a robusztus gazdasági növekedésre, így nincs eszközük az egyre látványosabb egyenlőtlenségek leküzdésére. 

A Feminens oldalán Józsa Judit kerámiaművészt ismerhetik meg. 

Budapesti történetek kisrovatunkban a vízivárosi Andrássy-palotába invitáljuk az olvasókat, ami volt kulturális-társasági szalon, politikai szervezkedések színhelye, s persze itt éltek az arisztokrata család más-más okból híressé lett tagjai is. 

A férfirövidnadrág népszerűsége a negyvenes években már kétségtelen volt, ennek ellenére az Egyesült Államok számos egyeteme és intézménye még az ötvenes években is tiltotta a lábakat villantó megjelenést – ezen a héten Schiffer Miklós divatszakértő jegyzetét olvashatják a bermudanadrág történetéről.

Klasszikus „népi arc”, ráadásul igazi úttörő, mégsem szereti a homlokráncolós, szakbarbár megközelítést, ha népi kultúráról, tánckultúráról van szó. Élet rovatunkban Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművésszel, koreográfussal egy új pesti színház tervéről, színpadra koreografált történelemről és a táncba kódolt szabadságról beszélgettünk. 

A Daniel című, valós cselekményeken alapuló sán–norvég–svéd filmdrámát ajánljuk figyelmükbe, amely elgondolkodtat bennünket arról, hogy a jóléti nyugati társadalmak egyszeri polgárá­ból bizonyos helyzetekben bármikor válhat saját magából kivetkőzött gyilkos. 

Arcél kisrovatunkban a 80 éve született Bella István költőre, műfordítóra emlékezünk.

A rovat tárcáját Csender Levente írta. 

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Bánszky Ervin ír arról, hogyan alakul a családokban is kibeszéletlenné a közéleti fásultság. „A higgadt, érvelő vita kultúrájának folyamatos visszaszorulásáért, a párbeszéd-képtelenségért egyszerre felelős az utóbbi húsz év mintaadó politikája, az elmúlt évtizedek mind belterjesebb zsurnalizmusa és vélt vagy valós, személyünket vagy szűkebb közösségünket ért sérelmeink állandó felhánytorgatása. Az idősebbek iránti, sokszor és sokak által sulykolt tisztelet és a tévesen értelmezett jó modor épp abban a közegben erősíti fel a konfliktuskerülő attitűdöt, ahol a legkevésbé indokolt: a családban. A bizalom efféle hiánya aztán saját családi félmúltunk áttekinthetőségét is aláássa. Maradnak a saját identitásunk alapját képező legendáriumunk fehér foltjai, a sejtés, sejtetés és a csend.”

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Miért kell címlapon reklámozni ezt az impertinens műmajmot?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés