A hetvenes években már a jazz- és bluesrajongó fiatalság mulatott a vízivárosi Andrássy-palotában, de ez csak múltjának jelentéktelen szelete: az épület volt kulturális-társasági szalon, politikai szervezkedések színhelye, s persze itt éltek az arisztokrata család más-más okból híressé lett tagjai is.
Nizalowski Attila írása a Mandiner hetilapban.
Az Andrássy-palota a mai középkorúak életében valamikor igencsak fontos intézmény volt. Nem azért, mert őrgrófok voltunk, hanem mert itt működött az élénk budai művelődési ház. Ez volt a „Bem rakpart”, ahol a hetvenes évek végének dekadens, a tervutasításos gazdaságirányításért és Koncz Zsuzsáért már nem rajongó ifjúsága jazzt és bluest hallgathatott. A házat Török Ádám ezüstfuvolája tette igazán népszerűvé a Marcaliban gyártott, csőszárú Levi’sok zsíros hajú népe körében. Még akkor is, ha a Gőzhajót vagy a Vissza a városbá-t jobb volt a kőbányai Csajkovszkij park kopott füvén hallgatni savanyú almabort kortyolva. A rejtélyes vegyületű, ma már biztosan nem kapható italféleségből egyetlen üveg akár féltucatnyi gimnazistát is padlóhoz vágott.
A kultúra régóta otthon érezhette magát a vaskos vízivárosi falak közt. Ennek másik bizonyítéka egy 1968-as interjú, melyben Ék Sándor Kossuth-díjas festőművész, Lenin személyes ismerőse az Ifjú Kommunista hasábjain arról számolt be, hogy pályafutása 1919-ben ebből az épületből indult. A Tanácsköztársaság idején ugyanis a Közoktatási Népbiztosság fejlett esztétikai érzékkel bíró propaganda-ügyosztálya itt látta jónak berendezni Uitz Béla vezetésével a Proletár Képzőművészeti Tanműhelyt. Ékre ma már senki sem emlékszik, pedig olyan művek maradtak utána, mint a Rákosi elvtárs 1919-ben a salgótarjáni fronton. Nyilván ma is sokan megkönnyeznék, ha látható lenne, vajon hol várja sorsa jobbra fordulását.
Az Andrássy-palotának voltak ennél persze szebb pillanatai is. 1878–80-ban építették Linzbauer István tervei alapján. A Hungaricana adatbázisban megtalálható alap- és homlokzati rajzok nem csak a ház szecessziós luxusáról és rejtett, finom zugairól mesélnek. Ahogy böngészi az ember őket, hirtelen felsejlik, hogy ő maga mennyivel egyszerűbben szemléli és éli meg a világot az épület egykori tulajdonosainál. Elég neki az apró konyha és kamara, a muskátlis erkély és a pince a bicajnak. Nem kell fogadó, ahol száraz lábbal hagyható el a hintó. Hátsó csigalépcső, ahol a személyzeten kívül a kalandot keresők is diszkréten távozhatnak. Tágas, gyertyafényes szalon, ahol vendégül látható a közjog megannyi magyar és külhoni méltósága, együtt a tudomány és a kultúra színe-virágával Ferenc Józseftől egészen Lisztig.
Szentkirályi Alexandra egy olyan felvételt tett közzé, amelyen jól látható, amint Karácsony Gergely a piros jelzés ellenére kel át az úton, majd a szabálytalanul, a járdán parkoló autóba száll be.
Még Houdini is csak csettinteni tudna ezt látva.
Még mindig nem fogják föl, hogy Budapest nem fog letérdelni, és nem engedi a gerincének megroppantását.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Budapesten ma nagy baj van, de akár már holnap érkezhet a segítség. Orbán Viktor ugyanis hű a szavához.
Két főváros, Varsó és Párizs példáján néztük meg, milyen mintázatok vannak Európában jellemzően hatalmas bevételeket produkáló nagyvárosok szolidaritási befizetései kapcsán.
Isztambulból hazafele nyilatkozott a miniszterelnök.
A repülőgép fedélzetéről nyilatkozott a miniszterelnök.
