Amerikai tanácsok magyar startupoknak

2020. július 23.
Az amerikai születésű Várdy Zoltán Budapesten valósította meg „amerikai álmát”, pedig épp a 2008-as válság előtt lett a TV2 vezérigazgatója. Ma már üzletfejlesztési tanácsokat ad saját vállalkozása és a Design Terminal Mentorprogramja keretében. Válságkezelési tapasztalatairól és arról kérdeztük, mit tanácsol a magyar startupoknak.

Rádi Balázs interjúja a Mandiner hetilapban.

Amerikainak vagy magyarnak vallja magát inkább?
Kettős identitás él bennem: amikor Magyarországon vagyok, amerikainak érzem magam, amikor pedig Amerikában, magyarnak. A felfogásom, az élethez való hozzáállásom inkább amerikai jegyeket mutat, a pekingi olimpián az amerikai–magyar vízilabdaderbin viszont a magyaroknak szurkoltam.

Külföldön csúcsvezető volt jóval magasabb fizetéssel, mint ami itthon elérhető. Miért jött haza?
Először, 1992-ben csupa kalandvágyból jöttem haza, mint sok más külföldön élő, közép- vagy kelet-európai gyökerekkel rendelkező fiatal. Itt megtaláltam a szerencsémet, olyan pályára léptem, amely viszonylag fiatalon igen nagy felelősséget rótt rám: a Ringier kiadó ügyvezetője voltam. A kilencvenes évek közepén Londonba költöztem, ahol a Cartoon Network tévécsatorna kelet-európai üzletfejlesztési vezetőjeként dolgoztam, majd Amerikába igazoltam a CBS országos televízióhoz. 2000-ben jöttem vissza Magyarországra, és majdnem kilenc évet töltöttem a TV2-nél, a vezérigazgatói posztig jutva. Ezek után a londoni székhelyű NBCUniversal International szenior alelnökeként több mint ötven tévécsatornának és harminc országnak a kereskedelmi munkájáért feleltem. Őszintén szólva kissé belefáradtam a nagyvállalati élettel járó hajszába, szinte több időt töltöttem a repülőgépen, mint a földön. 2016 végi hazaköltözésemben szerepet játszott, hogy sok barátom és rokonom él Magyarországon, és igazából Budapesten érzem jól magam.

„Hiszek a munka erejében, engem is erre neveltek”

Mit jelent önnek az amerikai álom?
Az amerikai álom arról szól, hogy bármi lehetsz, amit csak megálmodsz – ezt a gondolatot már pici korukban belenevelik az amerikai gyerekekbe, és ezzel nagy fokú önbizalmat öntenek beléjük. A tanárok elhitetik velük, hogy akár az ország elnöke is lehet belőlük, a saját sorsuk kovácsai ők maguk. Az egész ország a világ különböző pontjairól érkezett bevándorlók munkájára épült, akik a semmiből hoztak létre valami nagyszerűt – ez az amerikai álom. Én is ezt igyekeztem elérni, csak fordított felállásban: Európában, visszatérve a gyökereimhez.

Tehát Budapesten valósította meg az amerikai álmot…
Mondjuk azt. Magyarországon leginkább a TV2-nél töltött időm miatt ismernek, pedig az életutam jelentős részét 
a vállalkozói és befektetői tevékenységem teszi ki. Számos startupot láttam el üzletfejlesztési tanácsokkal. A harminc év alatt olyan szakmai tapasztalatra tettem szert, amellyel sokat tudok segíteni a vállalatoknak. Induló cégeknek adok üzleti tanácsokat többek között a Design Terminal Mentorprogramjában, ahol félévente tíz-tizenkét startupot mentorálok a világ különböző pontjairól.

Amikor 2008-ban kitört a gazdasági válság, a TV2 vezérigazgatói székében ült. Milyen kihívás elé állította a csatornát ez az időszak?
Akkor már nemcsak a TV2-nek voltam a vezérigazgatója, hanem a térségbeli érdekeltségeket is vezettem. Szakmailag és személyesen is hatalmas kihívás elé állított a válság, hiszen azt megelőzően töretlen siker és növekedés volt a jellemző a médiacsoportra. 2007-ben lettem vezérigazgató, 2008-ban pedig a cég történetének addigi legsikeresebb évét zártuk, a legmagasabb profitot értük el, tehát dübörgött az üzlet. Ekkor jött egy extrém változás, hirtelen közel húszszázalékos piaci visszaesés sújtotta a reklámpiacot, és ez nekünk is bevitt egy ütést. A válságkezelés során olyan tapasztalatokkal gazdagodtam, amelyet a mentorálás során át tudok adni a vállalkozásoknak. Az egyik, hogy gyorsan és határozottan kell lépni, ne ölbe tett kézzel üljünk, és reménykedjünk abban, hogy minden visszatér a rendes kerékvágásba. A másik a transzparens és következetes kommunikáció. Nem szabad senkit hitegetni és félrevezetni, világosan kell közölni a negatív eshetőségeket is, hiszen egy válság sokszor elbocsátásokkal jár.

„Még soha nem bántam meg, amikor nemet mondtam egy üzletre”

Hogyan csökkentették a költségeket a TV2-nél?
A legnagyobb költségtételünk a napi műsorunk volt, a Jóban-­rosszban szappanopera. 2009-ben úgy nézett ki, hogy le kell vennünk a képernyőről a sorozatot. Kiss Péter programigazgató vezetésével azonban kreatív ötletek sokaságával sikerült megmentenünk a műsort. Például az öt napra eső epizódszámot négy nap alatt leforgattuk, ezzel megspóroltunk egynapi gyártási költséget. Beleszőttünk olyan cselekményszálakat a műsorba, hogy bizonyos szereplők kikerültek a sorozatból. Emlékeim szerint ukrán maffiózók vették át a sorozatban szereplő kórház üzemeltetését, aminek áldozatául esett néhány szereplő. A hírgyártásban bevezettük, hogy a riporterek kezelték a kamerát, tehát egyszemélyes stábokat hoztunk létre. Ezekkel a lépésekkel lefaragtuk a bérköltségeket, ami nyilván fájdalmas bizonyos szempontból, de jobban jöttünk ki belőle, mintha csak reménykedtünk volna, hogy minden jobbra fordul. A sorozat nemcsak túlélte a gazdasági válságot, de a mai napig adásban van.

Melyik válságkezelési eszközben hisz: a munkahelyteremtésben vagy a feltétel nélküli alapjövedelemben?
Ha az embernek van munkahelye, annak sokkal kedvezőbb a hatása az egyén önérzetére, a társadalomra, a fejlődésre, mint ha kvázi ingyen kap valamit. Hiszek a munka erejében, engem is erre neveltek, ezt képviseltem a karrierem során mindig. Igyekeztem a legjobb eredményt elérni a legtöbb munkával, ezt szerencsére elismerte a piac is.

Fotó: Nyulászi Zsolt

A válságkezelés és a cégvezetés során szerzett tapasztalataiból építette fel saját vállalkozásfejlesztő módszerét: a Launch Code-ot.
Ez a módszer két pillérre épül: a nagyvállalati tapasztalataimat ötvöztem a kisvállalati szemléletmóddal. A sok milliárd dolláros nagyvállalatoknál azt tapasztaltam, a működésük túl van szabályozva, elsősorban a kockázatok csökkentésére fókuszálnak. A tervezés és a strukturált gondolkodás magában érték, de a rendszer nem hatékony. A nagyvállalati döntéshozók folyamatos feszültségben élnek, nehogy elszúrjanak valamit. Ebből a mentalitásból lett elegem, ezért léptem ki a nagyvállalati közegből. Egy barátom megkeresett, elvállalnám-e egy technológiai startup ügyvezetői pozícióját, igent mondtam. Pár nap alatt világossá vált számomra, hogy a kisvállalati közeg a szöges ellentéte annak, amit a nagyvállalatoknál tapasztaltam. Hatalmas ellentétek feszültek a két cégalapító között, a potenciális vevői kör lényegesen kisebb volt, mint amire számítottak. Kiderült, hogy sokkal több idő kell a termékfejlesztésre, és a célzott marketingtevékenység is hiányzott. Három nap alatt rájöttem, hogy a kisvállalatnál a totális rend helyett totális káosz uralkodik. Akkor kezdtem el gondolkodni: kell lennie egy harmadik útnak, amely a nagyvállalati gondolkodásra jellemző strukturáltságot, tervezési módszereket kombinálja a vállalkozói dinamizmussal. Így született a Launch Code rendszer.

A magyar startupok hol buknak el a leginkább?
Az induló vállalkozások túlnyomó többségét mérnökök és orvosok alapítják, akiknek a kereskedelmi értékteremtés nem az erősségük. Itt jön a képbe az értékesítési és marketingtudás, amelyre egy startupban mindig szükség van, de sokszor hiányzik.

A médiában megszerzett tapasztalatai közül általában mit tanít meg mentorként a vállalkozóknak?
Az első fontos dolog, hogy a vállalkozóban meglegyen az agilitás, a problémamegoldó képesség. Ha akadályok gördülnek elé, kerülje meg vagy ugorja át őket. Ha lassú a fejlesztés, szerezzen több fejlesztőt, ha nem működik a kommunikáció, alakítsa át, ha kirúgják a bérelt irodából, keressen újat. Ez a számtalan apró lépés fontos a sikeres működéshez. A másik fontos dolog a döntéshozatal. Sokan ha olyan helyzettel találkoznak, amelyen nem tudnak felülkerekedni, elmélyülnek a részletekben. A vállalkozásfejlesztés során kritikus fontosságú a gyors döntéshozatal, mégis sokan megakadnak, mert tökéletes döntést próbálnak hozni, pedig olyan nem létezik. Mark Zuckerbergnek, a Facebook alapítójának van egy mondása: done is better than perfect, tehát az elvégzett munka jobb, mint a tökéletes. A harmadik tétel a különböző forgatókönyvek megalkotása. Gyakori veszély, hogy az ember a tárgyalás során beleszeret egy megoldásba. Ameddig a szerződés nincs aláírva, a pénz pedig átutalva, bármi történhet. Ezért mindig legyen B terv a tarsolyunkban. Sokszor találkozom olyan helyzetekkel, hogy a cégek annyira beleélik magukat egy-egy megoldásba, hogy amikor az meghiúsul, teljesen életképtelenné válnak.

Egy blogbejegyzésben írt a nemleges válasz erejéről. Mire kell nemet mondanunk, ha sikeresek akarunk lenni?
Egy üzleti megállapodás akkor működik, ha mindkét fél a korrekt megegyezés érzésével áll fel. Erőszakossággal csak rövid távon tehetünk szert előnyre, az egyoldalú megállapodás hosszú távon mindig visszaüt. Ha úgy érezzük, abba az irányba megy a tárgyalás, ahol nincs megfelelően megbecsülve az értékünk, akkor igenis merjünk nemet mondani. Nyilván kiélezett helyzetben – például ha anyagilag vagy más formában ki vagyunk szolgáltatva egy kapcsolatnak – ez nehéz döntés. De az biztos: még soha nem bántam meg, amikor nemet mondtam egy üzletre. Többször megbántam viszont, hogy olyan megállapodásba mentem bele, amely elsőre kisebb kompromisszumnak tűnt, aztán a végén kiderült, hogy sokkal nagyobb ára van.

Röviden megjegyzem

A startup kifejezés többnyire az újonnan alapított, fiatal, újszerű, innovatív megoldásai révén nagy, akár nemzetközi növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozást jelent.

Címlapkép: Nyulászi Zsolt 

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés