Magyar Péter nem tart igényt Orbán Viktor véleményére, pedig nem ártana

Még bőven van mit tanulnia, ha valóban sikeres miniszterelnök akar lenni.

Hogy az indokoltnál sokkal kevesebb tesztet végeztek, az bizonyíthatóan emberéletek sokaságába került.
„Van az a mémnek szánt képvicc a Facebookon, hogy a maszkviselés nem politikai állásfoglalás, hanem IQ-teszt. Húsz évnyi tudományos újságírói praxis után én is ugyanígy gondolom: nehéz legyőzni a kísértést, hogy intelligencia-deficitet és/vagy valamilyen hátsó szándékot feltételezzünk azoknál, akiket győzködni kell, hogy egy cseppfertőzéssel, légi úton (is) terjedő, elsődlegesen a légutak nyálkahártyáin át támadó vírus ellen hatékony védőeszköz az arcmaszk.
Csak egy fokkal igényelne magasabb szintű absztrakciót (de a sorsunkról döntő politikusoktól még bőven elvárható lenne) annak belátása, hogy ha a kór a fertőzöttség első időszakában tünetmentes, viszont egyrészt már a látható szimptómák nélküli szakaszban is fertőz, másrészt a megfelelő tesztekkel ebben a fázisban is kimutatható, akkor a továbbterjedés megállításában kulcsszerepe van az ismert betegek körében végzett teljeskörű kontaktkutatásnak és szűrésnek, valamint a tömeges, alacsony küszöbű (lehetőleg ingyenes) teszteknek, és a vizsgálatok során nyert információk anonimizált, de gyakorlatilag valós idejű, részletes területi bontású hozzáférhetővé tételének. A fentieket nemcsak az elmélet, hanem a tapasztalat is alátámasztja: az összes olyan országban, ahol jelentős járványhullámot sikerült gyorsan megállítani, így védekeztek.

Magyarországon, amint azt éppen az orvosegyetemek utólagos tesztjeiből tudjuk, nem volt jelentős járványhullám, elsősorban a határok idejében történt lezárásának és a kormányzati akarat ellenében, társadalmi nyomásra végrehajtott iskolabezárásnak köszönhetően. Az előbbiekhez képest minden más faktor sokadlagos volt. Az a pávatánc viszont, amit az Orbán-kabinet, illetve a kormánybefolyás alatt álló járványügy a tesztelés terén bemutatott, inkább csak növelte a kockázatot ahelyett, hogy csökkentette volna. Hogy a józan észtől és a WHO-ajánlásoktól is eltérve elmaradt a szisztematikus kontaktfeltárás, és hogy az első hullám idején végig az indokoltnál sokkal kevesebb tesztet végeztek, az bizonyíthatóan emberéletek sokaságába került – például a Szent Imre Kórház páciensei és hozzátartozóik körében, az idősotthonokban, a Székesfehérvár-Mór tengelyen és a nyugati országokból hazamenekültek környezetében.”