Trumpéknál a labda: Irán hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal, de szabott egy kőkemény feltételt

Irán J. D. Vance amerikai alelnök részvételét szeretné a közel-keleti konfliktus lezárását célzó béketárgyalásokon, amelyek akár már a közeljövőben, Pakisztánban is megkezdődhetnek. A The Daily Mail beszámolója szerint Teherán határozott preferenciát fogalmazott meg az amerikai tárgyalódelegáció összetételét illetően.

Az iráni vezetés elsősorban azért ragaszkodik az amerikai alelnök jelenlétéhez, mert úgy érzi, a korábbi amerikai közvetítők cserbenhagyták őket. Több forrás szerint Steve Witkoff és Jared Kushner „hátba szúrták” az iráni felet, ezért Teherán nem hajlandó újrakezdeni velük az egyeztetéseket. Egy közel-keleti forrás a The Telegraphnak úgy fogalmazott:

Irán tárgyalna, de csak saját feltételei szerint

Az iráni álláspont szerint a korábbi tárgyalások kudarcát részben ezek a szereplők okozták, ezért nem tekintik őket hiteles partnernek a jelenlegi helyzetben. A CNN értesülései szerint az iráni küldöttek egyenesen megtagadják a tárgyalások újraindítását Kushnerrel és Witkoff-fal. Ezzel szemben Vance-et olyan politikusnak tartják, aki nagyobb hajlandóságot mutathat a konfliktus lezárására. Egy forrás szerint az a benyomás alakult ki, hogy Vance a konfliktus lezárására törekedne, szemben más amerikai tisztviselőkkel, például Marco Rubio külügyminiszterrel.

Ugyanakkor amerikai források szerint Irán mozgástere korlátozott. Bár kifejezhet preferenciát, végső soron az Egyesült Államok dönti el, kit delegál. A Fehér Ház egyértelművé tette:

Ennek ellenére maga Donald Trump is utalt arra, hogy Vance fontos szerepet kaphat a folyamatban. A háttérben egy átfogó, 15 pontos amerikai tűzszüneti terv körvonalazódik, amelyet Pakisztán közvetítésével juttattak el Teheránhoz. A javaslat többek között előírná:

• Irán nukleáris programjának és nagy hatótávolságú rakétáinak felszámolását, 
• a Hormuzi-szoros megnyitását a nemzetközi hajóforgalom előtt,
• emellett az ország feladná kapcsolatait a térségben működő proxy szervezetekkel.

Cserébe Irán gazdasági és technológiai előnyökre számíthatna, beleértve a szankciók feloldását és a polgári nukleáris program fejlesztésének támogatását.

Irán bizonytalan a tárgyalások megkezdésében

A tárgyalások helyszíneként Iszlámábád is szóba került, ahol akár már a héten sor kerülhetne egyeztetésekre. Ugyanakkor több forrás is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a felek valóban asztalhoz ülnek. Irán részéről Abbasz Aragcsi külügyminiszter képviselheti az országot, de az iráni vezetés egyelőre vonakodást mutat.

Mindeközben a harcok tovább folytatódtak a térségben. Bár Donald Trump tűzszünetről beszélt, az iráni vezetés ezt határozottan cáfolta. A fegyvernyugvás nem bizonyult tartósnak: iráni jelentések szerint amerikai–izraeli csapások értek energetikai létesítményeket, amire Teherán ballisztikus rakétákkal válaszolt.

A konfliktus komoly hatással van a globális gazdaságra is. A Hormuzi-szoros lezárása – amelyen a világ olajszállításának jelentős része halad át – energiaválságot idézett elő, és jelentős ármozgásokat okozott az olaj- és gázpiacon. Bár a tűzszüneti hírek ideiglenesen megnyugtatták a piacokat, a bizonytalanság továbbra is fennáll.

A jelenlegi helyzetben így egyre inkább az a kérdés, hogy létrejönnek-e egyáltalán a tárgyalások, és ha igen, valóban J. D. Vance lesz-e az a szereplő, akivel Irán hajlandó lesz érdemi egyeztetéseket folytatni.

Nyitókép: Kent Nishimura / POOL / AFP