Erdogan elrendelte az Hagia Sophia mecsetté alakítását

2020. július 10. 16:44
A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület megnyílt a muszlim közösségi imádkozások előtt, irányítása pedig a török vallásügyi hivatalhoz került.

Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletet adott ki pénteken a Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítására vonatkozóan, röviddel azt követően, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést.

Erdogan a szöveget hivatalos Twitter-fiókján is közzétette. A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület megnyílt a muszlim közösségi imádkozások előtt, irányítása pedig a török vallásügyi hivatalhoz került.

A bíróság indoklása

A bíróság szerepét betöltő Államtanács (Danistay) a határozatát azzal indokolta, hogy az Hagia Sophia annak az alapítványnak a tulajdona, amely 1453-ban az akkori Konstantinápolyt meghódító II. Mehmed szultán nevét viseli, és az épületet „mecsetként bocsátottak a társadalom szolgálatára”. A Hagia Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg – tette hozzá a testület.

A múzeum ismételten mecsetté alakítását célzó kérelmet 2016-ban egy konzervatív török egyesület nyújtotta be az Államtanácshoz. Az ügy egyetlen tárgyalásán, idén július 2-án a per érintettjeit hallgatták meg, az egyesület ügyvédjét, az állam jogi képviselőjét és az államfői hivatal jogi irodájának képviselőit. Az egyesület ügyvédje azzal érvelt, hogy a Hagia Sophia II. Mehmed szultán személyes tulajdona, és ezt a tulajdonjogot 1934-ben a kabinet figyelmen kívül hagyta. Az egyesület azt is állította, hogy az 1934-es dokumentumon Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának aláírása hamisított.

Már korábban is felvetődött a mecsetté alakítás gondolata

A szóban forgó egyesület 2005-ben egyszer már fordult ezzel az igénnyel az Államtanácshoz, amely akkor elutasította az eljárást, mondván, hogy nem talált jogellenességet abban, hogy a Hagia Sophiát múzeumként használják.

A jelenlegi iszlamista-konzervatív kormány, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 18 évvel ezelőtti, 2002-es hatalomra jutása óta egyes vallásos csoportok időről időre felvetették a Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét, amelyet olykor az ország vezető politikusai is megtámogattak nyilatkozataikkal.

Az Államtanács mostani határozatának előzménye, hogy május végén, a Konstantinápoly bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő volt, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használták. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.

Világszerte kritizálták a török lépéseket

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka június végén megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte, hogy Törökország tervbe vette a Hagia Sophia mecsetté alakítását.

Július elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is megszólalt az ügyben. Sürgette Ankarát, hogy hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox bazilikát múzeumnak, és ne alakítsa át mecsetté.

Kirill orosz ortodox pátriárka a napokban ugyanerre szólította fel a török vezetést.

Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az Európai Parlament pénteki plenáris ülésén kijelentette: a Hagia Sophiának meg kell őriznie jelenlegi semleges státusát, minden más rendelkezés Isztambul toleranciáját és nyitottságát ásná alá.

A nap folyamán az UNESCO szintén arra szólította fel Törökországot, hogy ne hozzon olyan döntést, amely „alááshatná” a világörökség részét képező, egyetemes értékű épület jövőjét.

Az épület 1935 óta múzeum

A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmán vezetők dzsámivá alakíttatták át a katedrálist. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.

Erdogan péntek este, helyi idő szerint pontban 20 óra 53 perckor televíziós beszédben fog „szólni a nemzethez”. A 20 és az 53 párosítása vélhetően a 2053-as esztendőre, tehát Konstantinápoly bevételének jövőbeni 600. évfordulójára utal.

(MTI)

Összesen 69 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Minősíthetetlen. Modern kori történelmük legnagyobb alakja, Musztafa Kemal a vallásbéke miatt nyilváníttatta múzeummá. Erdogan pedig Atatürk nyomába sem léphet. Atatürk nélkül Törökország ma sokkal kisebb és elmaradottabb lenne.

Itt az ideje ledönteni Szulejmán szobrát. Vagy elvitetni a szoborparkba.

Néhány év és a Notre Dame is mecset lesz.

Ideje van egy új keresztes hadjáratnak és visszavenni az 1000 évig keresztény Konstantinápolyt a megszálló fekete talpú törököktől.

Atatürk csinált belőle múzeumot. És igaza volt, mert akkor, aki nem igazodott a nyugati világhoz, az lemaradt és elbukott.
De ehhez a mai identitászavaros, gyenge nyugati világhoz ki akarna igazodni? Lábbal rúgják fel a normalitást és a saját őseiket becsmérlik.
Először ott kellene rendet tenni.
Mellesleg, nem bánnám, ha Bizánc ismét keresztény lenne.

Nagy Szulejmán az oszmán Birodalom egyik legtehetségesebb, legnagyobb uralkodója ( A Törvényhozó) volt. Egyéni szerencsétlenségünk az, hogy egy fiatal, tapasztalatlan Királlyal hozta össze a sors és nem a már évtizedek óta halott Hunyadival.

Felvette néhány európai vezető szokásait. Egyébként még az utolsó szultánnak ( Abdul Hamid?) is volt háreme, azt, hogy piált-e arról nincs sok info.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés