Szállodák kontra Airbnb: ki kerül ki győztesként Magyarországon?

2020. július 8. 13:30
Több mint 1,5 millió vendégéjszakától esne el a főváros, ha elfogadná a kormány a rövidtávú lakáskiadás szabályozását célzó javaslatot, amire sajtóértesülések szerint a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs kedden rábólintott. Az apartmankiadók szerint hétezer magyar család megélhetése és több tízezer munkahely kerülhet veszélybe, valamint félő, hogy Magyarország lemarad a közép-európai turisztikai versenyben. A szállodaszövetség szerint viszont egyenlő esélyeket kell teremteni, nem járja, hogy az Airbnb-n kiadott lakások után mindössze alig negyvenezer forint adót kell fizetni évente. Szerintük könnyű úgy olcsónak lenni, hogy nem kell megfelelniük azoknak a szigorú jogszabályi követelményeknek, aminek a hotelek megfelelnek. A kérdésben még ma döntés születhet. Riportunk.

Rábólintott a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs a rövidtávú lakáskiadás korlátozására vonatkozó javaslatra – értesült a Portfolio. A lap birtokába jutott információk szerint a korábban már emlegetett változat fog megvalósulni, miszerint

120 vendégéjszakában korlátozzák éves szinten a lakások rövid távú kiadását.

Idén pedig október és december vége között 30 napos korlátot vezetnének be. A lap azt írja, a kormány akár már szerdán dönthet is a javaslatról.

Átlagosan ötven eurót kell fizetni azért, hogy egy kétszemélyes, felszerelt konyhával rendelkező lakásban szálljunk meg Budapest belvárosában, míg a hotelben ugyanezért akár nyolcvan eurót is elkérhetnek. Mivel kevésbé kell mélyre nyúlni a pénztárcába, ha az előbbi szolgáltatást vesszük igénybe, így sokan választják ezt a szállásformát. Az elmúlt években nagyon megszaporodtak a főként turistáknak kiadott lakások a fővárosban, 2015 óta közel a duplájára nőtt az Airbnb-n hirdetett lakások száma. Jelenleg több mint kilencezer lakást hirdetnek így, jellemzően a belső kerületekben. 

„Több tízezer munkahely kerülhet veszélybe”

„A rövidtávú lakáskiadás korlátozásával Budapest több mint 1,5 millió potenciális vendégéjszakáról mondana le” – szögezi le lapunknak Schumicky Balázs, a 2016. novemberében alakult Magyar Apartman Kiadók Egyesületének elnöke. Mint mondja, 2019-ben átlagosan három és fél éjszakát töltöttek apartmanokban és rövid távra kiadott lakásokban a turisták, míg mindössze kettőt hotelekben. Schumicky szerint az Airbnb-szolgáltatást választók nemcsak több vendégéjszakát töltenek a fővárosban, de

többet is költenek éttermekben, vendéglátóhelyeken, múzeumokban,

mint azok, akik a hotel szolgáltatásait veszik igénybe. Tehát szerinte nemcsak a becslések szerint hétezer – rövidtávú lakáskiadásból élő – magyar család megélhetését vennék el, ha igent mondana a kormány a javaslatra, hanem több tízezer, turizmusból élő munkavállaló munkája is veszélybe kerülne, hiszen ezeknek a turistáknak a költése hiányozni fog a taxisofőröknél, és az idegenvezetőknél is. „Márpedig akkor, amikor válság van, és minden munkahelyre szükség van, nem lehet olyan intézkedést hozni, ami munkahelyek tízezreit sodorj veszélybe” – hangsúlyozza a Magyar Apartman Kiadók Egyesületénem elnöke. 

Le fogunk maradni a versenyben?

Mivel Közép-Kelet-Európában sehol, sem Bécsben, sem Pozsonyban, sem Prágában nincsen korlátozva a rövidtávú lakáskiadások száma, Schumicky

attól tart, hogy Magyarország lemarad a versenyben.

Mint mondja, Nyugat-Európában is összesen három városban (Barcelona, Amszterdam és Velencében) van korlátozás, de ezeken a helyeken messze más a turizmus – arányaiban jóval többen keresik fel ezeket a városokat, mint Budapestet. Az apartmankiadók egyesületének elnöke szerint a válságban nem szűkíteni, hanem bővíteni kellene a kínálatot, esélyt adva a választásra a potenciális vendégeknek.

Az Airbnb-t választók hét százaléka magyar

A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérése szerint az apartmanokban és lakásokban megszállók hatvan százaléka nyilatkozta, hogy a későbbiekben is csak ezeket a szálláshelyeket fogják előnyben részesíteni, a későbbiekben sem mennének hotelekbe – mondja az egyesület elnöke. Mint hozzáteszi: az így döntők jellemzően gyerekes családok, akik igény tartanak a nagyobb térre és a konyhára.

Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy az Airbnb hétszázalékos belföldi turizmust generált 2019-ben, vagyis a turisták hét százaléka magyar volt.

„Nem gondolom, hogy baj, hogy nem csak a luxust megfizetni képes embereket szolgáljuk ki”

– hangsúlyozza Schumicky.

Járvány: a biztonságosabb szálláshelyeket keresik

A járványidőszakban nem elhanyagolható szempont Schumicky szerint az sem, hogy az apartmanokban és a rövid távon kiadott lakásokban egészségügyi szempontból biztonságosabban tudnak megszállni a turisták. „A hotelekben sokan vannak, a vendégek étkezéskor találkoznak, a svédasztal maga a fertő, a légkondicionálók pedig keringtetik a levegőt szobáról szobára, a wellnessterületről meg ne is beszéljünk” – magyarázza.

Ezzel szemben az apartmanoknál a vendég csak magában van, sok esetben még a vendéglátóval sem találkozik, sokkal biztonságosabb egészségügyileg. Ráadásul a nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy

a turisták a biztonságos szálláshelyeket keresik.

Lakásárcsökkenés jöhet, ha rábólintanak a javaslatra

„Óhatatlanul a budapesti lakásárak csökkenésével jár majd, ha ellehetetlenítik a rövidtávú lakáskiadást” – mondja az apartmankiadók elnöke, ám szerinte ez csak elsőre hangzik jól. Az ingatlan.com forrása szerint ugyanis a Budapesten a lakók nyolcvan százaléka saját tulajdonú lakásban él, tehát életük megtakarításának értéke fog radikálisan csökkenni – magyarázza.

Szerinte ráadásul a hitelesek is bajba kerülhetnek, hiszen a bankoknak nem fogja a fedezetül adott ingatlan azt az értéket hozni, amire a hitelt adta a pénzintézet. Vagyis a javaslat elfogadását követően az is előfordulhat, hogy nehezebb lesz hitelt felvenni, ez pedig hat majd az ingatlanfejlesztőkre is.

Az apartmankiadók javaslata

A most belengetett javaslat helyett az apartmankiadók azt javasolják, hogy a nagy szállásközvetítő oldalak tegyék kötelezővé, hogy csak olyan szállásadók hirdethessenek náluk, akik engedéllyel működnek, és akik regisztráltak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ informatikai rendszerben. Schumiczky szerint ennek köszönhetően a feketén működő szálláshelyek azonnal eltűnnének a piacról. Továbbá azt kérik, a korlátozás helyett sújtsa őket nagyobb adóteherrel az állam.

Komoly versenyhátrányban a szállodák

Máshogy látja a helyzetet Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Szerinte a szabályozásra már nagyon régóta szükség van, hiszen az Airbnb-szolgáltatás miatt évek óta rendkívül komoly versenyhátrányba kerültek a magyar szállodák. „Egyenlő esélyeket kell teremteni, nem igazságos, hogy egy rövidtávon kiadott lakás után mindössze 38 ezer forint adót kell fizetni évente” – szögezi le. Hozzáteszi: nyilván olcsóbb áron tudnak dolgozni a rövidtávú lakáskiadók, de hát

„könnyű úgy olcsóbban szolgáltatni, hogy ha egy csomó mindent nem kell kifizetniük.

„Mi is szívesen fizetnénk egy szállodai szoba után mindössze 38 ezer forint adót éves szinten” – hangsúlyozza. Szerinte a kialakult helyzet nem magyar, hanem nemzetközi jelenség: nem véletlen, hogy Európa több nagyvárosában is szabályozzák a rövidtávú lakáskiadást. Amszterdamban például három belső kerületben is megtiltották, a külső kerületekbe pedig mindössze maximum harminc napra engedélyezik, de hasonló szabályozás várható Bécsben, Prágában, tehát ez nem magyar, hanem nemzetközi jelenség.

Többszázmilliós bevételből négyszázezer elkönyvelt nyereség

Mára teljesen eltávolodott az Airbnb az úgynevezett sharing economy, vagyis a megosztáson alapuló gazdaság alapgondolatától: business-modellé vált. Ma már az Airbnb-n hirdetők jó része több lakást is kiad rövid távra, az sem ritka, hogy egy házban tizenöt lakást működtet kisszállodaként, ami Flesch szerint nem volna probléma, ha a tulajdonos megfelelne azoknak a jóval szigorúbb feltételeknek és jogszabályi környezetnek, aminek a szállodaipar is megfelel. Mint mondja, tud olyan belvárosi házról is, ahol egy cég ötven – külön bejelentett – apartmannal is bír. Miközben több százmillió bevételt tett zsebre a tulajdonos, ebből mindössze négyszázezer nyereséget könyvelt el, márpedig itt valami nem stimmel, mert ilyen profitrátával nem éri meg dolgozni, tehát vagy rossz az üzleti modell, vagy nem annyi volt a nyeresége, mint amit elkönyvelt. „A munkaerőpiacon sem látjuk, hogy mennyire tiszta a helyzet, egy szálloda működése nagyságrendekkel átláthatóbb minden szempontból, mint a rövidtávú lakáskiadásé, ez ellen pedig mindenképp tenni kell” – hangsúlyozza. 

Arra, hogy mekkora arányban vannak ezek a nagybefektetők az Airbnb-piacon, nem tud pontos adatot Flesch, mint mondja, „biztos sok olyan magyar család is van, akinek ez a jövedelemkiegészítő forrása, de az is biztos, hogy az elmúlt években nagyon komoly iparág épült a rövidtávú lakáskiadásra, sok a nagybefektető”. Szerinte a javaslat elfogadásával a rövidtávon kiadott lakásokat hosszú távra is ki lehet adni, ezért

az ebből élők nem fognak tönkremenni.

Egy szállodai szobát ellenben nem lehet hosszú távra kiadni – teszi hozzá.

Fedi egymást a vendégkör

Arra a kérdésünkre, hogy mekkora bevételtől esnek el a szállodák az Airbnb miatt, Flesch azt mondja, erre teljesen pontos adat nincs, de mindenesetre nem ért egyet azzal, miszerint a rövidtávon kiadott lakások és a hotelek vendégköre ne fedné egymást.

Mint mondja, maximum huszonöt, de inkább húsz azoknak a vendégeknek az aránya, akik kifejezetten lakásapartmanokban szállnának meg, és szállodai szobába nem mennének. 

Egészség és szálláshely

Nem ért egyet a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azzal sem, hogy biztonságosabb volna a rövid távon kiadott lakás, mint a szálloda. Szerinte komoly egészségügyi problémát vet fel, „hogy idegen külföldiek mehetnek be adott esetben abba a házba, ahol mondjuk az én nagymamám él. A liftet, kilincset közösen használva ugyanúgy megfertőzheti a lakókat a turista” – hangsúlyozza. A rövidtávon kiadott lakások ráadásul – mivel jellemzően nem szállásadás céljából épültek – nem felelnek meg azoknak a tűzrendészeti, és karbantartási feltételeknek sem, aminek egy szálloda megfelel.

Ha a szabályozást elfogadják, várhatóan csökkeni fognak az albérletárak,

ami különösen jó hír a szeptemberben újra padokba ülő diákoknak, egyetemi hallgatóknak. Az Ingatlan.com egy korábbi felmérése szerint a budapesti belső kerületekben lévő lakások bérleti díja 20-30 százalékkal magasabb a fővárosi átlagnál. Ez a különbség tíz évvel ezelőtt mindössze 2-10 százalék volt, a növekedés pedig elsősorban a lakáshotelek elterjedésének köszönhető. Lakáspiaci szakértők szerint akár 17 ezer forinttal is felsrófolhatta egy ötven négyzetméteres lakás árát az Airbnb-piac.

Összesen 56 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Vegyes érzéseim vannak: magam AirBNB (valójában Booking.com) pártiként hacsak tehetem, apartmant bérlek, de ezekben a turistaínséges időkben meg tudom érteni, hogy sok szállodának élet-halál a fennmaradás. Ha a 120 éjszaka kiadott éjszakát (és nem rendelkezésre állást) jelent, a talpon maradáshoz elég lehet, de hosszú távon ez nem szimpatikus megoldás (bár pont Budapest az a hely, ahol valószínűleg nem fogok bérelni).

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés