Így élt Budapesten Ferenc József

2020. július 3. 18:33
Írta: Sal Endre
Ferenc József keveset időzött a Budavári Palotában, de ha ott volt, imádott a Várkertben sétálni és messzilátóval kémlelni a várost – ismét egy izgalmas történelmi cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.

1882-ben megírták a lapok, hogy a palotában Ferenc József jelenlétében fényes mulatság lesz, ahol Berkes Lajos zenekara és egy katonabanda szolgáltatja a zenét. Jeles esemény volt ez, hiszen korábban hosszú évekig nem tartottak bált a budai Várban, az utolsót 1876-ban rendezték volna, de „udvari gyász”miatt végül elmaradt.

1884-ben is gyászolt az udvar, Savoyai Mária Anna királyné halála miatt minden „zajos ünnepséget elodáztak”, ám így is kíváncsi közönség lepte el a királyi lak környékét, hátha megpillanthatják a palotában időző Ferenc Józsefet.

A király rendszerint vonattal érkezett Bécsből a Nyugati pályaudvarra s innen hintón ment a budai Várba. Ilyenkor minden újságban megjelent, hogy

„a háztulajdonosok felkéretnek azon utczákban, hol a király átvonul, a házak fellobogózására és egyéb módon való feldíszítésére.”

A legtöbbször lovasrendőrök biztosították az útvonalat, nehogy az élénk fogatközlekedés miatt a királynak várakoznia kelljen.

Aztán 1890-ben egy dráma kísérte Ferenc József pesti útját. Történt, hogy szokás szerint a Ferdinánd híd melletti tartaléksínen állt a király csodás vasúti szerelvénye. Egyik nap éppen ott dolgozott Nihlicska József, 53 éves udvari fő világosító, a lámpákat ellenőrizte, amikor a kocsikat elkezdték kitolni. Ő az ajtóhoz lépett és kinézett, ám megszédült és a kocsi kerekei közé zuhant. Azonnal a Rókus kórházba szállították, ahol amputálni kellett a bal lábát, ám a balesetet végül túlélte.

Bárhová látogatott a király, általában csak udvarias mondatok hagyták el a száját. Éppen ezért keltett feltűnést, hogy 1890-ben, amikor a Műcsarnok festménykiállítását tekintette meg, egy kritikát is megfogalmazott. A német festő, Franz von Stuck A paradicsom őre című festménye mellett sétált el, amikor megszólalt:

„Figyelmeztettek engem erre a képre már Münchenben is. De akkor sem találtam szépnek, most sem találom szépnek” – mondta a Monarchia feje.

Ferenc József sosem felejtette el megemlíteni a látogatásai során, hogy Budapest az egyik kedvelt fővárosa. 1895-ben, a Pesti Naplóból aztán az is kiderült, mi volt a napirendje a Budavári Palotában időző királynak.

Általában hajnalban kelt, kávézott vagy éppen teázott, majd elfogyasztotta az első reggelijét. Utána misére ment vagy sétált a Várkert virágai között, majd a második reggelijét is tálalták, de azt már az íróasztalánál, munka közben ette meg. Ilyenkor általában sültet vagy tésztát szolgáltak fel neki. A második reggeli után sokszor ivott egy kevés bajor sört és elszívott egy-egy szivart.

Az ebéd délben érkezett, amely sok fogásból állt. Ferenc József nem sokat bíbelődött az evéssel, így az öt-hat fogással általában tizenöt perc alatt végzett, a lakájoknak igencsak igyekezniük kellett, hogy felvegyék az uralkodó tempóját. Az ételeket egy hosszúkás, ezüst zárt edényben vitték a távolabb eső konyhából, és hogy melegen kerüljön a király elé, az edények alá égő parazsat tettek.

1896-ban, a millenniumi ünnepségek és kiállítás miatt sűrűbben látogatott Budapestre, s minden alkalommal piros falragaszokon hívták fel a pestiek figyelmét, hogy ha tehetik, menjenek ki a Nyugati pályaudvarra és fogadják lelkesen a királyt. 1898 októberében is kimentek, de akkor fekete zászlók lengtek mindenütt, az emberek pedig néma csöndben álltak a pályaudvarnál, hiszen szeptemberben Genf városában egy anarchista megölte a király feleségét, Erzsébet királynét.

Ferenc József amúgy szenvedélyes vadász volt, s bármikor jött, sosem mulasztotta el megnézni a hagyományos agancskiállítást.

Így tett 1899-ben is, amikor az elegáns Royal szállóban tartották a vadászati kiállítást.

Arról is beszámoltak a lapok, hogy 1899-ben egy incidens zavarta meg a király vendégeskedését. Éppen a külső Kerepesi úton haladt a fogatával, amikor egy munkásember kérvényt dobott a kocsijára. A király felvette a papirost és átadta a főhadsegédének. A munkást a rendőrség később előállította, ám szabadon bocsátották.

Egy évre rá szintén a külső Kerepesi úton egy jól öltözött fiatalember vált ki a tömegből és egy kérvényt lobogtatva a kezében az udvari fogathoz lépett. Egy detektív a következő pillanatban le akarta teperni, de Ferenc József intett, hogy ne tegye. Megállíttatta a kocsiját és átvette a kérvényt. Mint később kiderült, a fiatalembert Klein Dávidnak hívták és utolsó reménye volt, hogy a király közelébe férkőzik. Az apját koldulás miatt ugyanis kitiltották Budapestről és Ferenc Józsefnél akarta elérni, hogy visszatérhessen a fővárosba.

Ferenc József végül 1916 novemberében, 86 éves korában aludt el örökre. Többé nem láthatta a Budavári Palota személyzete, hogy a király kora reggel, a Várkertben sétálva egy messzilátóval kémleli kedvelt fővárosát.

Összesen 31 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés