Mecset lesz a Hagia Sophia?

Megkezdte a török legfelsőbb közigazgatási bíróság csütörtökön az isztambuli Hagia Sophia múzeum mecsetté alakítására vonatkozó kérelem elbírálását – jelentette a Habertürk török hírtelevízió.

A bíróság szerepét betöltő Államtanácson (Danistay) zajló tárgyalás, amelyen meghallgatták a per érintettjeit, mindössze fél órán át tartott. A Habertürk úgy tudja, hogy a bíróság néhány napon belül ismerteti döntését. A pert egy konzervatív egyesület indította 2016-ban azzal az igénnyel, hogy az Államtanács minősítse semmisnek azt az 1934. november 24-ei minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett. Az egyesület ügyvédje, Selami Karaman a csütörtöki ülésen azzal érvelt, hogy a Hagia Sophia annak a II. Mehmed szultánnak a személyes tulajdona, aki 1453-ban meghódította az akkori Konstantinápolyt, és ezt a tulajdonjogot 1934-ben a kabinet figyelmen kívül hagyta. Tekintélyes török hírportálok beszámolói szerint az egyesület azt is állítja, hogy az 1934-es dokumentumon Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának aláírása hamisított.

Az állam jogi képviselője arról beszélt a csütörtöki eljáráson, hogy a minisztertanács korábbi döntése jogszerű, így az Államtanácsnak szükségtelen határozatot hoznia az ügyben, és el kell vetnie az eljárást. Egyúttal úgy vélte, hogy a kérdésben az államfői hivatal dönthet. Az államfő hivatal jogi irodájának képviselői felszólalásukban az Államtanács belátására bízták a határozathozatalt.

A pert kezdeményező egyesület 2005-ben egyszer már ugyanezzel az igénnyel fordult az Államtanácshoz, amely elutasította az eljárást, mondván nem talált jogellenességet abban, hogy a Hagia Sophiát múzeumként használják. A jelenlegi iszlamista-konzervatív kormány, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-es hatalomra jutása óta egyes vallásos csoportok időről időre felvetik a szimbolikus Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét, amelyet olykor az ország vezető politikusai is megtámogatnak nyilatkozataikkal. Május végén, az Isztambul bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használták. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is sürgette Ankarát, hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox bazilikát múzeumnak.

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka június végén megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte, hogy Törökország tervbe vette a Hagia Sophia mecsetté alakítását. „Mit mondjak keresztény vezetőként és konstantinápolyi pátriárkaként? Ahelyett, hogy összekötne minket, megoszt bennünket egy 1500 éves örökség” – fogalmazott I. Bartolomaiosz.

A Hagia Sophia ügyére szerdai washingtoni sajtótájékoztatóján Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is kitért. Sürgette Ankarát, hogy hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox bazilikát múzeumnak, és ne alakítsa át mecsetté. A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmán vezetők dzsámivá alakíttatták át a katedrálist. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.

(MTI)