Nem maradtak némán George Floyd halála után a woke nagyvállalatok

2020. június 9. 14:15
A Netflix szerint cinkos, aki néma, a Twitter praktikus tanácsokkal látja el felhasználóit, hogyan vehetnek részt az antirasszista küzdelemben. A woke nagytőke egységesen kiállt a Black Lives Matter-mozgalom mellett, egyes cégekre viszont így is rásütik a lanyhaság bélyegét.

Tavaly lapunk háromrészes cikksorozatban mutatta be az amerikai woke-mozgalmat. Foglalkoztunk a woke kapitalizmus jelenségével, vagyis azzal, hogy a nagyvállalatok jól felfogott érdekükből sorra állnak be progresszív társadalmi mozgalmak mögé. Vizsgáltuk azt is, hogyan és miért következett be Barack Obama második elnöki ciklusa alatt a „Great Awokening”, s hogyan készítette elő a mainstream média és a szórakoztatóipar az identitáspolitikai üzenetek elterjedését. Bemutattuk emellett a szélsőbaloldali ezotéria, a woke okkultizmus különös világát is.

Várható volt, hogy a minneapolisi George Floyd halála nyomán kirobbanó tüntetéshullámot a nagyvállalatok nem fogják tétlenül követni. „A fogyasztók, különösen a millenial és a Z-nemzedék tagjai, magasabb társadalmi mércével ítélik meg a márkákat, mint korábban. Az emberek túlnyomó többsége olyan cégek termékeit kívánja vásárolni, amelyek osztják meggyőződéseiket és értékeiket, főleg most, amikor a világjárvány okozta recesszió miatt kevesebbet tudnak költeni” – magyarázza a balos Vox, rámutatva:

egy cég hallgatását a tüntetéssorozat idején sokan úgy értelmezik, mint cinkosságot,

ahogyan arra maga a Netflix is utalt a Black Lives Matter-demonstrálók mellett kiálló Twitter-posztjában. 

Ha igazságtalan helyzetekben semleges maradsz, az elnyomó oldalára álltál. Ha egy elefánt rálépett egy egér farkára, és te azt mondod, hogy semleges vagy, az egér nem fogja értékelni a semlegességed” – ez az 1984-es Desmond Tutu-idézet terjedt el a közösségi oldalakon, megosztotta például Richard Branson, a Virgin-csoport politikai-társadalmi ügyekben gyakran megnyilvánuló alapítója is (ő tavaly novemberben azért kért bocsánatot, mert egy dél-afrikai projektjét egy csupa fehér embert ábrázoló képpel harangozta be). 

Praktikus tanácsok

Elítélünk mindenfajta rasszizmust és kirekesztést, és büszkén támogatjuk fekete kollégáinkat, nézőinket, partnereinket és szomszédainkat. Kiállunk mellettük és minden közösség mellett, amely befogadásra és megértésre törekszik” – posztolta a Fox. „Támogatjuk a fekete életeket. Ma és minden nap. Látunk titeket. Hallunk titeket. Veletek vagyunk” – üzente a Hulu. Mark Zuckerberg Facebook-jegyzetében szintén szolidaritásáról biztosította a fekete közösséget, kifejtve: feleségével együtt évek óta adakoznak szervezeteknek, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer feketéket hátrányosan érintő elfogultságai ellen küzd, de elismeri, hogy cégének többet kell tennie a feketék támogatása terén.

A Twitter messzebbre ment: a hivatalos céges fiók bemutatkozásában tüntette fel a #BlackLivesMatter hashtaget, és praktikus tanácsokkal is ellátja felhasználóit, hogyan vehetnek részt az antirasszista küzdelemben: így például informálódjanak, értsék meg, mi a történelmi és strukturális kontextusa „a rasszizmusnak és kirekesztésnek, amely ennyire meg van gyökerezve társadalmunkban”;

konferenciahívások alatt, baráti vagy családi beszélgetések során hozzák fel a színesbőrűeket érintő igazságtalanságokat;

ügyeljenek a safe space-ekre, vigyázzanak arra, hogy a kisebbségieknek olyan kérdéseket tegyenek fel, amelyek empatikus hangúak, tükrözik a kirekesztettek fájdalmas élményeinek megértését.

Ha van időd/energiád, s nem érzed magad emiatt kényelmetlenül, megosztanád velem a tapasztalataidat?” „Mit érzel, hogyan küzdesz meg a helyzettel?” „Sok minden történik mostanában. Hogyan támogathatlak a munkádban?” – ezeket a mondatokat adja a többségi társadalomhoz tartozó felhasználói szájába a Twitter. Emellett egy kisebbségi accountokat szemléző listát is közöltek, amelyek bekövetésével a twitterezők „színesíthetik” hírfolyamukat, s megígérték: 2025-ig az amerikai Twitter-alkalmazottak negyede alulreprezentált kisebbségek soraiból kerül ki.

Nem kapok levegőt” – idézte a haldokló George Floyd szavait a Citigroup egyik vezetője. A munkatársaknak szánt levelekben és közösségi platformokon a fekete közösség melletti kiállásról biztosítottak az Apple, az Intel, a Starbucks, a General Motors, a Ford, a Disney, a Walmart, a Levi’s vezérigazgatói is, s persze nem maradt el a Colin Kaepernick-reklámmal az elsők között woke-osodó Nike sem, amely szlogenjét – Just Do It, „csak tedd” – „Most az egyszer ne tedd”-re változtatta. „Ne tégy úgy, mintha nem létezne ez a probléma Amerikában. Ne fordíts hátat a rasszizmusnak. Ne fogadd el, hogy ártatlan emberek életét ragadják el. Ne keress többé kifogásokat. Ne gondold azt, hogy ez nem érint téged. Ne ülj veszteg, ne maradj csendben” – üzenték videójukban, amelyet az Adidas és a Converse is megosztott.

Az Elle azokat a cégeket veszi számba, amelyek adományokat ajánlottak fel a kirekesztés elleni harcra. A Sephora a fekete LMBTQ-közösségnek juttat pénzt, a YouTube egymillió dollárral száll be az adományversenybe, az Amazon összesen tízmilliót utal különféle fekete polgárjogi szervezeteknek.

A vállalatok eközben beállnak a rendőrséget bírálók kórusába is.

Az Apple például a Blackout Tuesday alkalmából elnémította zenei alkalmazása rádió-streamjeit, helyette a felhasználók fekete zenészek számaiból hallgathattak gyűjteményt, köztük az NWA Fuck tha police című rapszámát, amiben rendőrök lemészárlásáról is szó esik. A LEGO pedig leállította rendőrtematikájú játékai reklámozását. A Financial Times rámutat: kockázatos húzás ez, elvégre a rendőrség egy 2018-as felmérés szerint az amerikai társadalom széleskörű bizalmát bírja, jóval nagyobbat, mint a nagyvállalatok.

Vállalati felelősségvállalás

A BLM-demonstrálókat támogató cégeket hosszú lenne felsorolni: a lényeg az, hogy a woke nagytőke egységesen úgy döntött, társadalmi befolyását a faji igazságtalanságok szélsőséges értelmezését valló mozgalom üzeneteinek közvetítésére használja fel. A The Conversation szerzője, Bree Hurst a „political corporate social responsability” (PCSR, politikai vállalati társadalmi felelősségvállalás) iránti növekvő igénnyel magyarázza ezt.

S nem csak a multinacionális behemótok érzik fontosnak az erényfitogtatást, a nagyvárosi kisvállalkozások is hasonló hévvel fejezik ki szolidaritásukat: tanulságosak például az atlantai vagy a washingtoni éttermek támogató akcióit bemutató cikkek. Nota bene: pont ezeket

a kisvállalkozásokat fenyegeti legjobban a Floyd halála után elszabadult utcai anarchia.

Míg a nagy üzletláncokat nem viselik meg különösebben a betört ablakok vagy a megdézsmált árukészlet, a koronavírus-járvány okozta profitkiesés miatt amúgy is felettébb bizonytalan anyagi lábakon álló kisebb üzleteket jóval érzékenyebben érinti a rongálás. 

Kis üzlet ég Minneapolisban (MTI-Fotóbank)

Persze a vállalatok vetélkedésében, hogy minél eminensebb antirasszistának tűnjenek, óhatatlanul lesznek olyanok, akikre rásütik a lanyhaság vagy a képmutatás bélyegét. Itt van például hét cég listája, amelynél nem kéne fogyasztanod, „ha támogatod a Black Lives Mattert”. A Home Depot egymillió dollárt juttat egy polgárjogi szervezetnek, ez sem írja felül azonban azt a bűnt, hogy az egyik társalapítója hétmillió dollárral támogatta meg a 2016-os Trump-kampányt, és az elnök újraválasztására is áldozni tervez. A hasonló profilú Lowe’s-nak viszont fekete a vezérigazgatója, és 25 millió dollárt szán kisebbségi tulajdonú vállalkozások támogatására.

Egyértelműnek kellene lennie, melyik barkácsboltot választod

– szól a következtetés. Ugyanez a cikk a L’Oréal Paris-t amiatt kéri számon, mert 2017-ben ejtették a Munroe Bergdorf nevű fekete, transznemű modellt, amiért azt írta a Facebookon, hogy minden fehér rasszista.

A Grub Street azzal vádolja a gyorséttermeket, hogy a sekélyes Twitter-posztokon kívül nem tesznek semmit a kirekesztés ellen. A bírálatokat a visszatetsző morális kérlelhetetlenség hajtja, annyiban viszont mindenképpen érdekesek, hogy rámutatnak a fokozottan woke kommunikáció és az alkalmazottak élhetetlen munkakörülményei közötti szakadékra. Egy oaklandi McDonald’s dolgozói éppen a minap kezdtek sztrájkba: miután négy munkatársuknak pozitív lett a koronavírus-tesztje, a vezetőség arra utasította őket, hogy kutyapelenkából készült maszkokat viseljenek. 

Vannak persze viccesebb esetek, mint például a Lushé. A testápolási termékeket forgalmazó angol cég 2018-ben részt vett egy kampányban, amiben egy rendőrségi megfigyelési botrányra hívták fel a figyelmet. Akkor sokan bojkottra hívtak a szerintük rendőrellenes cég ellen. Mark Constantine vezérigazgató ezen csorbát próbálhatta kijavítani azzal, hogy szerencsétlen időpontban, egy nappal George Floyd halála után fürdőbombákat ajándékozott a brit utcákon szolgáló rendőröknek (állítólag akkor még nem hallott a Floyd-ügyről). A közösségi oldalakon csakhamar dühös kommentelők kezdtek hergelésbe a cég ellen, mire a vezérigazgató fülét-farkát behúzva reagált a Facebookon: „Black lives matter. Sajnálom, hogy rosszul időzített posztom mást sugallt. Tudom, hogy privilegizált helyzetben vagyok, hallgatok a visszacsatolásokra, tanulok belőlük.”

(Nyitókép: LEGO-üzletet fosztogatnak New Yorkban, MTI-Fotóbank)

Összesen 122 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hát akkor nézzük a "woke" nagyvállalatokat: hány százalék is a néger munkavállalójuk? Mennyi fekete ül az igazgatótanácsaikban? Netflix, Face, Google, Microsoft- hány feka programozó szorgoskodik nálatok?
Az anyátok picsáját, aki meg nem kap levegőt, vegyen egy mély lélegzetet- idióták...

Kicsit sarkítva: a Tegyük jobbá a világot talmudi szappanopera x. epizódja most arról szól:
ezentúl a fehér rendőr börtönbe megy,
cserél, cserébe
a fekete bűnöző elhagyja a börtönt.
A fehér rendőr mindaddig börtönben marad, míg a fekete bűnöző visszatér és elfoglalja helyét a rácsok mögött.
Már, ha akar visszamenni és a rendőrt kiebrudalni.
Az pedig még vígjátékban sem fordulhat elő, hogy egy fehér rendőr merjen ellenszegülni egy fekete bűnözőnek.
Ez most a hazátlan nemzetközi pénzbanda/Soros arcával/ legújabb innovációja.

Rasszista barom...

Reddit és akkor most már 0,12%...

Ide már nem bújok utánad lipsi, nincs harag...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés