Igazságot a székelyeknek, lelket Európának!

II. évfolyam 23. szám | Meta - Jegyzet
2020. június 4.

Pál Gyula
Valódi európai lelkecskét szeretnénk a kontinens „szén és acél” testébe lehelni.

Sorsszerű mozzanatok sorozata övezte az idei május 7-ét, a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtésének (mindeddig) utolsó napját. Mint ismeretes, ezeket az aláírásokat a kulturális sajátosságokkal bíró régiók, mint szűkebb hazám, Székelyföld európai uniós elismeréséért gyűjtöttük az európai magyarság egy tekintélyes részének mozgósításával. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1945-ben ugyancsak május 7-én tette le a náci Németország a fegyvert a szövetséges haderő előtt. Másnap volt a szövetségesek győzelmének napja – amely az időeltolódás miatt május 9-ére esett a Szovjetunióban. Már 1950-t írtunk, amikor május 9-én aláírták a Schuman-nyilatkozatot, azóta ezen a napon van az Európai Szén- és Acélközösségként induló, de ezen a lelketlen szövetségi léten felülemelkedni azóta sem képes Európai Unió ünnepe.

Ha a földrész végzetét az európai lélekben tátongó üresség okozta a száz évvel ezelőtti vérzivataros években, akkor a feltámadására még biztosan várni kell. Vagy inkább cselekedni, mert az európai és a magyar igazság egy, hiszen a magyarokat érő történelmi igazságtalansággal az „igazi” Európa lelke is odalett. Ezért ha a magyar igazságot keressük, ahogyan ezzel az európai polgári kezdeményezéssel tettük, akkor nagy valószínűséggel az európai lelket találjuk meg.

Május 7-e tehát olyan nap, amelynek a jelentősége nem önmagában van, hanem abban, ami rákövetkezik. Nem a győzelem napja, nem is lehet az, hiszen több tízezer aláírás hiányzik még legalább négy további országból összegyűjtve. De az erkölcsi győzelem már a miénk, hiszen összefogott egy kis „nép-sziget”, büszkén kiemelkedve az őt körbevevő közönytengerből. Ne kedvetlenítsen el minket az ezt megelőző hónapok teszetoszasága, az európai aláírások hiánya, hiszen a járványhelyzet miatt amúgy is járt volna a hosszabbítás, ráadásul még az is lehet, hogy a hosszabbítás nélkül esélye sem lenne más érvényes kezdeményezésnek sem az európai porondon. Mert nemcsak egy kis darabkát szeretnénk az európai jogrendhez hozzáadni, hanem legalább valódi európai lelkecskét is szeretnénk a kontinens „szén és acél” testébe lehelni.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés