Vakrepülésben dolgoztunk az új vírus ellen – tajvani diplomata a Mandinernek

2020. május 27. 11:20
„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a járvány megjelenésekor nem adott nekünk tájékoztatást, mivel nem vagyunk WHO-tagok” – ez történt Csang Jun-ping szerint a 2003-as SARS-járvány és a mostani koronavírus-pandémia idején is. Tajvan budapesti képviselet-vezetője elmondta lapunknak, melyek voltak azok a lépések, amelyekkel rekordgyorsasággal felül tudtak kerekedni a járványveszélyen, és arról is beszélt, hogy mi Kína felelőssége a világjárvány kirobbanásában, illetve milyen esélyei vannak a kínai-tajvani konfliktus normalizálásának, ezzel összefüggésben pedig Tajvan tagságának a nemzetközi szervezetekben. Interjúnk.

Csang Jun-ping (1956) tajvani diplomata. 1986 óta a tajvani külügyminisztériumban dolgozik: volt az Információs és Kulturális Főosztály osztályvezetője, az Afrikai Ügyek Főosztályán főosztályvezető, szóvivőhelyettes és protokollfőnök. Az elmúlt húsz év során Tajvan manilai, dubaji, ammáni és pozsonyi képviseleti irodáján dolgozott vezetőként, 2017 óta a budapesti Tajpej Képviseleti Iroda vezetője.

***

A tajvani hatóságok járványügyi lépései rendkívül sikeresek voltak, az egész világon az önök példája az egyik a koronavírus elleni sikeres fellépésre. Milyen konkrét intézkedéseknek volt ez köszönhető?

A tajvani kormány több intézkedést hozott: ideiglenesen felfüggesztette az ország légi forgalmát, belépési tilalmat rendelt el külföldiek számára, karanténszabályokat hozott, és forrásokat csoportosított át a közegészség védelmére. Az egészségbiztosítási adatbázisunkat összekötöttük a bevándorlási és vámügyi adatbázissal, és ennek segítségével pontos elemzéseket tudtunk készíteni.

Olyan valósidejű riasztási rendszert hoztunk létre, amely segítségével konkrét fertőzöttek beazonosítását is el tudjuk végezni

az utazási előtörténetek és a tünetek alapján. Ezen technológia (vagyis a korábbi 14 napban megtett utazásai) és például a QR-kód-szkennelés segítségével egy embernél meg tudjuk saccolni, hány százalékos esélye van a megfertőződésre.

Ez azért felveti a szabadságjogok kérdését is.

A tajvani járványügyi lépések jó példák arra, hogyan kell egy demokratikus és szabad társadalomban gyorsan reagálni egy válságra, és ezzel egyúttal biztosítani az állampolgárok jogait, figyelembe venni az érdekeiket is. A kormány nagy hangsúlyt tett arra, hogy a fertőzött honfitársaink ne stigmatizálódjanak, valamint, hogy számukra az élelmiszert, a rendszeres orvosi felügyeletet biztosítsa. Ugyanez volt a hatóságok hozzáállása a karantén alá kerülő emberekhez is. Ezen kívül Tajvanon napi 20 millió orvosi maszkot gyártottak, ami ellátta a hirtelen keresletet, de a feleslegből szállítani tudtunk több más országnak is.

Tajvant csak egy szűk tengersáv választja el Kínától, honnak a világjárvány elindult. Volt bármilyen együttműködésük a kínai hatóságokkal a vírusfertőzés megakadályozására?

Tajvan és Kína 2010-ben, Ma Jing-csiu elnöksége idején orvosi és egészségügyi együttműködési megállapodást kötött,

amely öt területen határozta meg a kooperáció formáit, az egyik éppen a fertőző betegségek elleni küzdelem területe volt. Sajnos, Caj Jing-ven elnök 2016-os megválasztása után ez a szerződés nagyrészt csak papíron élt. A koronavírus-járvány esetében a következő történt: a Tajvani Járványügyi Központ internetes forrásokból értesült arról, hogy a kínai Vuhanban legalább hét „atípusos tüdőgyulladásos” megbetegedés történt. Ezt a kifejezést Kínában elsősorban a SARS-ra használják, az emberről emberre terjedni tudó koronavírus-fertőzésre. Mi ekkor egy e-mailt küldtünk az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), amelyben egyrészt értesítettük erről az információról, másrészt esetleges tájékoztatást kértünk ez ügyben. Írtunk a Kínai Járványügyi Központnak is. A WHO részről azt a választ kaptuk, hogy az információnkat továbbították a szakértőiknek; Kína részéről pedig csupán egy közleményre futotta.

Január közepén ezért saját szakértőinket küldtük Vuhanba, hogy megtudják, miféle vírusról van szó,

milyen kínai hatósági lépések történtek, és milyen tüneteik vannak a betegeknek. A jelentésük alapján a kormány biztosra vette, hogy olyan vírussal állunk szemben, amely valóban képes emberről emberre terjedni.

 

Tajvani védőruhás katonák Vuhanból hazatérő tajvaniakat fertőtlenítenek március 11-én a taojüani repülőtéren


Van bármilyen felelőssége a Kínai Népköztársaságnak a járvány kirobbanásában, illetve a fertőzéssel kapcsolatos információk a saját lakosság vagy a WHO számára való tájékoztatásában?

Sok állam véli úgy, hogy Kína mindmáig magyarázattal tartozik amiatt, hogy miért nem jelezte azonnal a világ számára, amikor a vuhani helyzet komolyságával szembesült. Meggyőződésünk, hogy

egy nemzetközi szakértői testület képes lenne levezényelni egy független és átlátható vizsgálatot

a koronavírus-járvány eredetét illetően. Természetesen akkor, ha minden érintett fél, különösen Kína feltétel nélkül együttműködne a vizsgálattal.

Több éves közeledés után a járvány előtti időszakban Tajvan és Kína viszonya újra egyre feszültebbé vált. Milyen jelenleg? Volt-e esetleg változás a kommunikáció hangnemében?

A tajvani-kínai kapcsolatok a járványveszély enyhülése után is feszültek maradtak. A kínai katonai fenyegetés nem csökkent, még a járványhelyzet három hónapja alatt sem. Május 20-án volt Caj Jing-ven elnök beiktatásának negyedik évfordulója. Ünnepi beszédében arról szólt, hogy békés és stabil kapcsolatokra törekedett Kínával, és Tajvan most is kész a párbeszédre a regionális biztonság és stabilitás érdekében. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy

Tajpej továbbra sem fogadja el Peking „egy ország – két rendszer” megközelítését az államközi kapcsolatokban,

mert az Tajvan entitását gyengíti, és megsérti a korábbi status quót. Mint az elnök fogalmazott, a feleknek meg kell találniuk a hosszú távú békés együttélés módjait, illetve meg kell akadályozniuk a szembenállás és feszültség erősödését.

 

A budapesti képviseletvezető Caj Jing-ven tajvani elnök portréjával


A közelmúltban Tajvan megfigyelői státusszal rendelkezett az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlésében. Miért vesztették el ezt a státuszt?

Caj elnök kormányzata nem fogadja el az ún. „92-es konszenzust”, amely soha nem létezett (Kína szerint a két entitás képviselői egy 1992-es informális találkozón egyetértettek az „Egy Kína”-elvben; Tajvan szerint ilyen egyetértés nem történt – a szerk.), Peking pedig ennek elismeréséhez köti a mi közgyűlési megfigyelői státuszunk meghosszabbítását.

Érzékelhető azért egy egyre növekvő nemzetközi nyomás Kínán amiatt, hogy akadályozza Tajvan csatlakozását a WHO-hoz. A tagság hiánya konkrétan milyen nehézségeket, hátrányokat okoz a hazájának?

A SARS-járvány kirobbanása idején,

2003-ban 73-an haltak meg Tajvanon, egyszerűen azért, mert a WHO a járvány megjelenésekor nem adott nekünk tájékoztatást,

mivel nem vagyunk WHO-tagok. Az egészségügyi szakembereink vakrepülésben dolgoztak a számunkra ismeretben új vírus ellen, semmilyen információt nem kaptunk. Ebből a keserű tapasztalatból kiindulva kezdtünk kampányt a WHO-ba való felvételünk érdekében. Az új típusú fertőző betegségek meg nem szűnő veszélyt jelentenek az egészségügyre, a gazdaságra, a kereskedelemre és a turizmusra világszerte. A világjárványok nem ismernek határokat, gyorsan terjednek országok, földrészek között, de csak akkor, ha nem létesítünk egy hatékony nemzetközi együttműködési rendszert. A WHO-ból egy országot sem lenne szabad kitiltani, hiszen ezzel a globális védelmi biztonsági rendszeren egy lyuk keletkezik. Ezért hangsúlyozzuk mi folyamatosan, hogy ezen a téren senkit sem szabad kihagyni.

Milyen külföldi államok kérték az önök segítségét, tanácsait a koronavírus-járvány kezelésében? Mely államokkal alakult ki egészségügyi együttműködésük az utóbbi hónapokban?

Sok ország keresett meg bennünket a koronavírus-járvány elleni küzdelemben való együttműködés érdekében.

Tajvan és az Európai Unió együttműködésben állnak a járványügyi technológiák és felszerelések utánpótlásának megoldásában. Volt egy egyeztetés az Európai Bizottság járványügyi munkacsoportjával a gyorstesztekkel, védőoltásokkal és a gyógyszerekkel kapcsolatos kutatás, fejlesztés terén kialakítandó együttműködésről. Tajvan és a Cseh Köztársaság áprilisban jelentette be, hogy a koronavírus elleni fellépés keretében az előbb említetthez hasonló együttműködésre léptek, míg a Tajvani Amerikai Intézet – amely de facto az amerikai követség szerepét tölti be – márciusban közös nyilatkozatot adott ki a tajvani külügyminisztériummal a járványügyi partnerségről. A felek kijelentették, hogy megosztják egymással tapasztalataikat, kutatási és fejlesztési eredményeiket.

 


Mekkora gazdasági kárt okozott eddig Tajvanon a járvány és az azzal járó gazdasági válság?

A koronavírus-járvány nagy bizonytalanságot okozott a világgazdaság növekedésével kapcsolatosan, és ugyanígy negatív hatása volt a tajvani belső keresletre (elsősorban a szolgáltatási szektorban és a kereskedelemben), valamint az exportra is.

A kormány költségvetési-számviteli főosztálya 2,37 százalékra módosította a 2020-as növekedési előrejelzését,

ami még így is sokkal jobb kilátást vetít elénk, mint a legtöbb más államé. A tajvani gazdasági növekedés hajtóereje elsősorban a belső fogyasztás. Az 5G hálózat kiépítése, a félvezetőgyártás, a szélerőművek építése, valamint több nagyvállalat hazatelepülése miatt a magánbefektetések erőteljes módon szaporodnak. A tajpeji kormány pedig több olyan intézkedést jelentett be, amelyek pénzügyi segítséget, támogatást adnak a kis- és közepes vállalkozásoknak, valamint a munkanélkülieknek, hogy ezt a nehéz időszakot átvészeljék.

Szakértők szerint még nincs vége. Komoly veszélyt jelent a visszafertőződés, a járvány második hulláma?

A járványügyi szakemberek szerte a világon egyetértenek abban, hogy a világjárvány második hullámának megjelenését nem lehet kizárni. Fokozott készültségben kell maradnunk mindaddig, míg ki nem fejlesztik a vírus elleni oltóanyagot.

Mennyire látták hatékonynak a magyar járványügyi intézkedéseket? És milyen szemmel nézik, hogy Magyarország a kínai egészségügyi felszerelések rendelésével tovább erősíti kapcsolatait Kínával?

A magyar kormány a megítélésünk szerint relatíve jó munkát végzett európai összehasonlításban a járványveszély mérséklésében.

A bizonyított fertőzéses esetek száma az egyik legalacsonyabb volt Magyarországon az európai uniós államok között. A legfontosabb pedig, hogy nem volt jele a csoportos megfertőződéseknek. A karanténszabályok országos szintű enyhítése jó jel arra nézve, hogy Magyarország a teljes helyreállás útján jár. Ami pedig a kínai segélyt illeti: igen, mi látjuk, hogy a magyar kormány több tonna egészségügyi felszerelést szerzett be Kínából. Imádkozunk, hogy ezen felszerelések megvédjék a frontvonalon dolgozó magyar egészségügyi alkalmazottakat a vírusfertőzéstől.

   ***

fotó: Földházi Árpád, MTI

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A szárazföldi Kína a biológiai fegyverével kirobbantotta a III.világháborút.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés