Mások (például Szél Bernadett) viszont tudni vélték, hogy a kaja nem rossz volt, hanem nem is volt.
„Magyarország zokog: bezártuk tranzitzónáinkat. Mindannyiunk szívén gondfátyol ül, amiért mától nem etethetjük, itathatjuk évi több százmillió adóforintból az ide tévedt tálib békeimámokat, nem kvártélyozhatjuk el a szende Iszlám Állam-harcosokat, szudáni agysebész-hordákat. Pedig szívesen csináltuk. Különösen, hogy olyan sok szeretetet kaptunk érte Gyuri bácsi itteni és brüsszeli sameszaitól… Mi sírunk, a Helsinki Bizottság viszont ünnepel (még), de csak azért, mert szegény hülyék nem tudják, amit mi…
Hát, nem tetszett az Európai Bíróságnak a magyar tranzitzóna. A luxemburgi taláros csapat ízlelgette egy sort a magyar tranzitzónát, nyelvgyökére vette, gargarizált vele, végül kiköpte: nem jó. Mire a magyar kormány megvonta a vállát, s közölte: akkor bezárja azokat, le is út, föl is út. Aki eddig idegenrendészeti őrizetben volt (négy fő), az abban is marad, a többi 280 muszlim népvándorlót migránsszállóba viszik. Az újonnan érkezők pedig már csak a külképviseleteken próbálkozhatnak menedékkérelemmel.
Az Európai Bíróságnak nem tetszett, hogy a limeszünkhöz érkezett barbárokat egyáltalán megállítottuk, akár csak egyetlen percre is raboltuk a drága idejüket holmi idegenrendészeti eljárással, menekültügyi intézkedésekkel, okmánykövetelésekkel. Hiszen ez idő alatt több száz klotyót kitakaríthattak volna például Luxemburgban… Nyilván az sem tetszett a bíróságnak (bár ezt tudtommal nem öntötték szavakba), hogy a magyar adófizetők pénzéből osztott ingyen étel, ital – ellenzéki portálok szerint – nem volt elég ízletes, választékos, a ’68-as Chateau le Blanc pezsgőt is csak szobahőmérsékleten szervírozták a nyomorultaknak, akik ettől – érthető módon – teljesen »traumatizálódtak« (indexes szakzsargon). Szívalakú hancúrpamlag, jakuzzi sem várta őket Röszkén, ami már mindennek a teteje. Megint mások (például Szél Bernadett) viszont tudni vélték, hogy a kaja nem rossz volt, hanem nem is volt, és az átlagosan egy évig fogva tartott családokat folyamatosan éheztették. Jé, egy évig ki lehet bírni kaja nélkül? Mik vannak!”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Kabaréba illő gólok és hihetetlen történetek.
