Érvelési útmutatónk járvány alatt elakadt haladó újságíróknak!
A járvány sok mindent megváltoztatott, de egy valamit nem: mint tudható, úgy dübörögnek az alt-rightos fakenews-gyárak, mintha nem lenne holnap; és ember legyen a talpán, aki lépést tud tartani a legújabb hazugságokkal.
Immár 1 600 000 fertőzött és 96 ezer halott az Egyesült Államokban, 255 ezer fertőzött és 36 ezer halott az Egyesült Királyságban, 235 ezer fertőzött és 28 ezer halott Spanyolországban, 228 ezer fertőzött és 32 ezer halott Olaszországban – a jobbos propaganda úgy sorakoztatja ezeket a statisztikákat, mintha azt bizonyítanák, hogy a nyugat-európai államok valamiféleképpen „rosszul kezelték” a koronavírus-válságot.
Ez természetesen nem igaz, de talán nem magától értetődő, mi magyarázza a Nyugat sikerét. Ne hagyjuk azonban magunkat becsapni, átverni, megkárosítani:
A lényeg a következő: szemben Kelet-Európával, ahol az egészségügyi rendszerek sanyarú állapotával tisztában lévő polgárok úgy döntöttek, nem fertőződnek meg a vírussal, a nyugati társadalmak optimistán, az államba vetett bizalommal vágtak neki a járványos heteknek, hónapoknak.
Ez az optimizmus magyarázza azt is, hogy szinte örömmel vállalták a megfertőződést, hiszen ez alkalmat nyújtott arra, hogy kiélvezzék a kiváló egészségügyi rendszer nyújtotta szolgáltatásokat.
Egyáltalán nem meglepő, hogy telítődtek a nyugati kórházak, ha ezen létesítmények modern felszereltségére, a remek kosztra, az illatos vécékre, az udvarias ápolókra és orvosokra, a más kultúrák megismerését lehetővé tevő multikulturális közegre gondolunk – és még hosszan folytathatnánk a sort.
Racionálisan végiggondolva a dolgot
nem az a kérdés, hogy miért telítődtek a nyugati kórházak, hanem az, hogy miért csak most.
Az persze kétségtelen, hogy a propagandaportálok által kéjesen emlegetett „túlterheltség” miatt akadt néhány probléma. Ezek azonban össze sem hasonlíthatók azokkal a strukturális, a poszt-szocialista társadalmak mentális visszamaradottsága okán megoldhatatlannak tűnő problémákkal, amelyek a kelet-európai államok látszólagosan „sikeres” válságkezelését megalapozták.
A halottakat szállító teherautó-karavánokról köröztetett képek nem fedhetik el a tényt, hogy Kelet-Európában – és különösképpen a demokratikus értékektől szélsebesen távolodó Magyarországon és Lengyelországban – minden szar.
A járvány visszaszorulásával tehát nem azt érdemes boncolgatnunk, hogy mit rontottak el a nyugati országok. Arról kell beszélnünk, hogy mikor lép fel végre az Európai Unió és a nemzetközi nyilvánosság a keleti végeken pöffeszkedő latorállamokkal szemben!
Ha adakozunk egy kórháznak, az nem az egészségügy összeomlásának a jele. Sőt, a leggazdagabb országokban a legnagyobb a jótékonykodási kedv. Az adomány a bőség jele, nem a hiányé. Magyarországon pedig a milliárdos fejlesztések mellé érkezik szívből jövő segítség. Sebestyén Géza írása.
A fehérorosz védelmi miniszter azt ígérte bármit megnézhetnek.
A férfi állítólag azért esett el, mert a kórház egyik lépcsőfoka beszakadt a súlya alatt.
A digitalizáció a kórházi folyosóktól a háziorvosi rendelőkig, sőt a betegek nappalijáig kísér bennünket. Olyan változás, amely alapjaiban formálja át az egészségügyet. Nézzük meg, hogyan! Kőnig Róbert írása.
A Nyugat, különösen Európa, tehetetlenségre van ítélve, ha nem változtat ideológiai és gazdasági hozzáállásán.
A baloldaliság, a marxizmus és mindaz, ami belőle kinőtt, a terror és az erőszak bölcsője.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
