Megváltoztathatatlanná tették a születéskori nemet az anyakönyvi nyilvántartásban

A parlament kedden döntött arról, hogy a kulturális dolgozók a jövőben nem lesznek közalkalmazottak. Elfogadták a Budapest-Belgrád vasútfejlesztést elősegítő törvényt, valamint a frakciók által nyújtható támogatásokat szabályozó törvényt is. Egyházi fenntartók tulajdonába kerültek a szociális intézményeknek otthont adó ingatlanok. Határoztak arról is, hogy elektronikussá válik a jogosítvány.

A kulturális dolgozók a jövőben nem lesznek közalkalmazottak

Munkaviszonnyá alakul a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya. Az erről szóló törvénymódosítást 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el a Ház. A változtatás értelmében az érintettek ugyanakkor összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe.

A változtatás csaknem 19 ezer embert érint. Kiterjed a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra, érinti a levéltárak, a muzeális intézmények, könyvtárak, előadóművészeti szervezetek dolgozóit. Ők július 1-jéig kapnak tájékoztatást a változásról, július 15-ig pedig megismerhetik az új foglalkoztatásuk feltételeit is. Az új szerződést a dolgozóval október 31-ig kell megkötni, ha addig az alkalmazott az ajánlatra nem válaszol vagy nem sikerül megegyezni vele, foglalkoztatása automatikusan megszűnik.

Bár a jogviszony november 1-jétől megváltozik, azt a továbbiakban folyamatosnak kell tekinteni, a jubileumi jutalmak pedig még öt évig járnak. Az elfogadott módosítás érinti a levéltári törvényt is: abban a GDPR szempontjai, valamint a technológiai változások és a tapasztalatok érvényesülnek a tudományos kutatások könnyítése érdekében. A muzeális intézményekről és a nyilvános könyvtárakról szóló törvény módosításával létrejön a regionális hatókörű könyvtárak rendszere, amelynek feladata lesz a többi között a határon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatása.

Megszavazták a Budapest-Belgrád vasútfejlesztést elősegítő törvényt

Egyszerűsödhetnek a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés hatósági jóváhagyási folyamatai, így csökkenhet a projekt tervezési és kivitelezési ideje annak a törvénynek köszönhetően, amelyet 133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

A jogszabály biztosítja, hogy a projekt magyarországi szakaszához szükséges források rendelkezésre álljanak. A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai biztosítja a forrásokat. A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény. A jogszabály rendelkezik a környezeti védettség garanciájáról is, mert kimondja, hogy a projekt kivitelezése során a környezet és a természeti területek védettsége nem sérülhet.

Az Országgyűlés 2016-ban foglalta törvénybe a Magyarország és Kína között aláírt egyezményt a vasútfejlesztésről, a keleti nyitás stratégia részeként. A beruházás által Magyarország a régió elsőszámú logisztikai központjává válhat. A vasútvonal az európai törzshálózatnak is része, ezért kötelezettség is azt 2030-ig korszerűsíteni. A fejlesztés után a vonal kétvágányú lesz, azon 160 kilométer/óra sebességet engedélyeznek majd, terhelhetőbb lesz a pálya, és korszerű kommunikációs és irányító rendszerekkel is ellátják a vonalat.

A schengeni információs rendszer

A parlament egyhangúlag, 193 igen szavazattal elfogadta a schengeni információs rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú, a belügyminiszter által kezdeményezett módosítását. A törvény benyújtását a gyakorlatban problémát jelentő szabályok egyszerűsítésével és átláthatóbbá tételével indokolták.

A rendszer lehetővé teszi a többszörös személyazonosságok felderítését, a jóhiszemű személyek helyes azonosítását, a személyazonossággal visszaélők elleni küzdelmet, illetve a harmadik országbeli polgárok személyazonossága ellenőrzésének megkönnyítését. A bűnüldöző hatóságok nem bűnüldözési célú uniós rendszerekhez történő hozzáférését is megkönnyítették abban az esetben, amikor ez súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, a terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges.

Új típusú figyelmeztetés a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés, amelynek célja, hogy hatékonyabbá váljon a jogellenesen az unió területén tartózkodó, harmadik országbeliek visszaküldése. Újdonság a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyerek utazásának megakadályozására vonatkozó figyelmezető jelzés is.

Elektronikussá válik a jogosítvány

Az Országgyűlés 156 igen, 38 nem szavazattal jóváhagyta az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosítását. A belügyminiszter által benyújtott törvény értelmében 2023. január 1-jétől a sofőröknek nem lesz kötelező maguknál tartani a jogosítványukat és a forgalmi engedélyüket, mert azok meglétét elektronikusan is ellenőrizni lehet majd. Jövő év február 1-jétől pedig az első vezetői és forgalmi engedélyt elektronikusan adják ki.

Július 1-jétől az állandó személyazonosító igazolványt elektronikus úton is lehet pótolni, míg szeptember 1-jétől a lakcímbejelentésre lesz lehetőség elektronikusan meghatározott esetekben.

Megszavazta a Ház a frakciók által nyújtható támogatásról szóló javaslatot

Megszavazta a parlament azt a Fidesz-KDNP-s törvényjavaslatot, amely az országgyűlési képviselőcsoportok által pártjuknak nyújtható támogatásról szól. Kocsis Máté és Böröcz László (Fidesz), valamint Harrach Péter és Vejkey Imre (KDNP) előterjesztését 162 igen szavazattal, négy nem ellenében, 20 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az előterjesztés a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az Országgyűlésről szóló törvényt módosítja, kimondva: a képviselőcsoportok az országos listán mandátumot szerzett pártjuknak idén támogatást adhatnak a működési feltételeiket biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére. A támogatás okirattal nyújtható, a frakcióvezető dönt róla, és a párt hitelintézetnél vezetett fizetési számlájára kell utalni.

A kormánypárti előterjesztők azzal indokolták a javaslatot, hogy a koronavírus-járvány miatt a pártok költségvetési támogatásából az eredeti előirányzatok 50 százalékát átcsoportosították a járvány elleni védekezési alapba.

Egyházi fenntartók tulajdonába kerülnek szociális intézményeknek otthont adó ingatlanok

Az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló törvényt fogadott el az Országgyűlés a kormány javaslatára, 154 igen szavazattal, 32 nem ellenében, nyolc tartózkodás mellett. A törvény szerint állami fenntartású szociális vagy gyermekvédelmi intézmény átadása egyházaknak az emberi erőforrások miniszterének jóváhagyásával valósulhat meg, aki a döntés előtt kikéri az egyházi kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter és a pénzügyminiszter véleményét.

Eddig az egyházak által átvett szociális intézmények esetében ingyenes használati megállapodással adták át a feladatellátást szolgáló vagyont. Ez a jövőben úgy változik meg, hogy a vagyonelemek ingyenesen az egyházi fenntartó tulajdonába adhatók kormányhatározattal.

Az állami fenntartásból egyházi fenntartóknak – ideértve a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is – átadott szociális intézményi telephelyekkel 41 önálló ingatlant és a feladatellátást biztosító eszközállományt adtak ingyenesen használatba. A mostani jogszabály szerint ezeknek a tulajdonjoga a törvény erejénél fogva, ingyenesen az egyházi fenntartókra száll.

Megváltoztathatatlanná tették a születéskori nemet az anyakönyvi nyilvántartásban

Az Országgyűlés törvénybe foglalta, hogy az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia, felülírta a Városligetben elrendelt építési tilalmat, és arról is döntött, hogy az állami ünnepségek szervezői ingyenesen használhatnak fővárosi közterületeket augusztus 20. környékén.

A képviselők 134 igen szavazattal, 56 nem ellenében és négy tartózkodás mellett fogadták el a kormány közigazgatási törvényt módosító csomagját.

A változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszómaszám alapján.

NIncs tovább kerékbilincselés

Az Országgyűlés emellett felülírta a főváros által a Városligetben elrendelt építési tilalmat. A kormány indoklása szerint erre azért volt szükség, mert a Városligetben megvalósuló kulturális és városfejlesztési beruházások kiemelten közérdekű célból történnek.

A törvényalkotási bizottság kezdeményezésére azt is elfogadták, hogy az állami ünnepségek szervezői a jövőben ingyenesen használhatnak több állami, illetve önkormányzati tulajdonú fővárosi közterületet minden év augusztus 15-25. között.

Egyértelművé tették, hogy a közterület-felügyelő a parkolás ellenőrzésekor nem gyakorolhatja közhatalmi tevékenységét, így például nem alkalmazhat kerékbilincset.

Rendetlen udvar=nincs közmunka

A jövőben kizárhatják a közmunkából azt, akinek rendezetlen a lakókörnyezete; a jogsértés megvalósulhat közegészségügyi vagy közbiztonsági kockázat okozásával vagy a közösségi együttélés önkormányzati rendeletben rögzített szabályainak be nem tartásával.

Pontosították a megismerhető adatok körét a paksi beruházással kapcsolatban a minősített adatokról szóló törvény módosításával.

(MTI)