Egymásnak esett Észtország és Oroszország az ENSZ BT ülésén

2020. május 9. 12:30
Az észt külügyminiszter neheztel a 75 évvel ezelőtti „felszabadítás” keretei közt megvalósított szovjet megszállás miatt.

Észtország és Oroszország folytatta a második világháború utáni időszakot érintő kölcsönös vádaskodást az ENSZ Biztonsági Tanácsának péntek esti nem hivatalos, évfordulós ülésén. A három balti államfő csütörtökön közös közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy a világháború vége nem jelentett szabadságot Közép- és Kelet-Európa országai számára, és hogy az egyik totalitárius rezsimet egy másik váltotta fel, „miközben a balti országokat brutálisan beolvasztották a Szovjetunióba”.

Erre reagálva az orosz parlament alsóházának alelnöke kijelentette, hogy a nyilatkozat eltorzítja a tényeket és politikai célzatú. A Biztonsági Tanács ünnepi ülést tartott péntek este videokonferencia keretében a második világháború lezárásának 75. évfordulója alkalmából, és ennek alapvetően az volt az üzenete, hogy a nemzetek összefogva küzdjenek az új koronavírus által okozott világjárvány ellen, és hogy az esetleges újabb globális konfliktusokat csírájukban kell elfojtani.

A BT soros észt elnöksége által szervezett konferencián csaknem 70-en szólaltak fel, köztük 45 külügyminiszter, valamint Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Borrell kijelentette, hogy a járvány a legnagyobb világválság a világháború óta, megrengeti a társadalmakat, és láthatóvá teszi az instabil országok gyenge pontjait. Megvan a veszélye annak, hogy a járvány tovább mélyíti a már zajló konfliktusokat, és hogy új geopolitikai feszültségeket gerjeszt – tette hozzá. Heiko Maas német külügyminiszter felpanaszolta, hogy a nemzetközi szervezetek, köztük a BT, sok ország részéről nem kapják meg a politikai támogatást, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy nem szűnnek meg bizonyos fegyveres konfliktusok a világban.

Urmas Reinslau észt külügyminiszter elítélte, hogy Oroszország szerinte megpróbálja „manipulálni a történelmi eseményeket”, és igazolni a Molotov-Ribbentrop-paktumot, amelynek titkos záradéka felosztotta Európát egy német és egy szovjet befolyási övezetre. Megismételte azt a vádat, hogy a szovjet övezetbe került országok rabságban maradtak a háború után.

Erre reagálva Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet kijelentette, hogy a világháború legfőbb áldozata és a legnagyobb veszteséget elszenvedője a Szovjetunió volt, és erkölcstelen úgy beállítani, mint amely a náci Németországgal egyenlően felelős a háború kirobbantásáért. Ezenfelül „sértés” azt állítani, hogy a szovjet Vörös Hadsereg nem felszabadított országokat a nácizmus alól, hanem „szolgaságba taszította őket”. A történelemhamisítók célja visszamenőleg megfosztani Oroszországot attól a státusától, hogy a világháború egyik hőse volt – állapította meg.

(MTI)

Összesen 38 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem csak Németországnak, de a SZU-nak is érdeke volt az I. vh előtti határok visszaállítása. Németország vesztett, de az SZU nyert a háborúban és megszerezte, amit akart. Ennyi.

Ennek a vitának soha nem lesz vége.

Elsősorban a régi Oroszország által birtokolt területeket kebelezhette be.

Az csak a plusz volt.

Románia felfuttatásában Ferenc József is részt vett, mikor hozzájárult Havasalföld és Moldva egyesítéséhez. Mert azt hitte, hogy majd egy Hohenzollern uralta állam jó akadálya lesz Oroszország balkáni nyomulásának.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés